Hétfőn lesz a sztrájktárgyalások első fordulója az egészségügyi államtitkárság és a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) között. Csak júliusban kapnak béremelést, amelynek mértékével nem elégedettek, és sok más problémájuk is van, ezért döntöttek a tiltakozás mellett. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint is aggasztóan leszakadt az ápolók bére az orvosokétól, ezért felgyorsult a pályaelhagyás.
Hétfőn ül tárgyalóasztalhoz a FESZ vezetése Takács Péter egészségügyi államtitkárral, miután a tagság úgy döntött, hogy ha normális tárgyalások útján nem tudták elérni követeléseiket, akkor sztrájkolni is hajlandók – mondta a Szabad Európának Soós Adrienn, a szakszervezet elnöke. Felmérésük szerint az ápolók méltatlannak érzik a helyzetüket, és készek a tiltakozásra, hogy érzékeltessék, fontos a munkájuk. Szerinte a betegek érdeke is ezt kívánja, mert öt-hat hónapos várólisták vannak a szakrendeléseken, és a műtétek sem orvoshiány, hanem műtőshiány miatt csúsznak sok esetben.
„A betegeknek is lassan tudomásul kell venniük, hogy azért kell ennyit várni bármire, mert nincs elég szakdolgozó, és azért nincs, mert ennyi pénzért nem jönnek ide, és akik itt vannak, elmennek” – fogalmazott.
A sztrájkot megelőző egyeztetésen még megpróbálják a követeléseiket elfogadtatni, ha nem sikerül, akkor meg kell állapodni az elégséges szolgáltatásról – mondta Soós Adrienn.
„Nem lehet életveszélyben hagyni a betegeket, vannak olyan területek, ahol a sztrájknak nagyobbak a korlátai, például a mentődolgozók esetében, de sok helyen meg lehet szervezni anélkül, hogy életveszély kialakulna” – tette hozzá.
Soós Adrienn abban bízik, hogy sikerül előrelépni követeléseik teljesítésében, és nem lesz szükség sztrájkra.
Ehhez kapcsolódóan: MOK-alelnök: „Alapvetően nem igaz, hogy a magyar egészségügy jól teljesít”
Mint mondta, a kormány elismerte, hogy fel kell zárkóztatni a szakdolgozók bérét az orvosokéhoz, de a gyakorlatban ez nem köszönt vissza, sőt tovább nőtt a különbség. A kormány a szakdolgozóknak csak július elsejétől emelne fizetést, annak mértéke azonban elmarad az elvárásaiktól, mert évek óta csökken a reálbérük, és az élelmiszerárak emelkedése különösen fájdalmas számukra. A szakszervezet felmérése szerint a válaszadó szakdolgozók 72 százalékának korlátoznia kell az élelmiszer-fogyasztását, sokan a gyermekeiknek sem tudják megvenni a szükséges élelmet és ruhát.
Azt is kifogásolják, hogy a kormány eltörölné a pótlékokat. Valóban sok pótlék van, és nehezen átlátható, de pont azokat akarják megszüntetni, amelyeket a legnehezebb területeken dolgozók kapnak – mondta a FESZ elnöke.
A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása sem tetszik az ápolóknak. Értik a logikáját a kórházak átszervezése miatt, de ezt nem lehet úgy megoldani, ahogy a kormány teszi – jelentette ki. Nem lehet kötelezően előírni például a napi három óra ingázást, ezt sokan nem tudják vállalni. Önkéntességre és előzetes egyeztetésre lett volna szükség ebben a kérdésben is – mondta a szakszervezet vezetője.
A bértáblát is átalakítják, de arról sincs egyeztetés, és feszültséget okozhat, ha összevonnak bérkategóriákat, mert aki három-négy szakképesítést is elvégzett, hogy magasabb bérkategóriába jusson, az most ugyanoda kerülhet, mint aki ezt nem tette meg, ezt is jó lenne előre tisztázni – hangsúlyozta.
Ehhez kapcsolódóan: Nemcsak az orvosok és az ápolók vándorolnak ki, de ők feltehetőleg nagy számban
A béremelés mértékével is gondja van a szakszervezetnek. Júliustól a kormány 41,5+8,4 milliárdot fordít béremelésre, ami Soós Adrienn szerint 16 százalékos emelésnek felel meg. Ez nagyon kevés, éves szintre átszámolva a tíz százalékot sem éri el, ami azt jelenti, hogy a szakdolgozók reálkeresete ebben az évben is tovább csökken – tette hozzá.
Kerestük az egészségügyi államtitkárságot is, hogy számításaik szerint hány százalékos emelésre számíthatnak a szakdolgozók, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Soós Adrienn szerint az is egy kormány által kitűzött cél, hogy a szakdolgozói bérek átlaga érje el az orvosok átlagkeresetének 37 százalékát jövőre. Az idei módosításokkal 27 százalékról 21 százalékra csökkent ez az arány, ilyen alacsony szint Európában sehol sincs – mondta a SZEF elnöke, hozzátéve, hogy a 37 százalék sem elég, 40-45 százalék lenne az elfogadható, ami Európában átlagosnak mondható.
Kamara: Felgyorsult az ápolók elvándorlása
A szakdolgozók megtartása érdekében elengedhetetlenül fontos lenne, hogy a béremelést a tervezett júliushoz képest előbb vezessék be, vagy ha csak félévtől teszik meg, akkor legyen visszamenőleges hatállyal – mondta a Szabad Európának Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A kormány arra hivatkozott, hogy az uniós pénzek kifizetésétől függ a szakdolgozók béremelése, ezért tervezték be júliusra, ez volt a legkedvezőbb forgatókönyv az államtitkár szerint – mondta a kamara elnöke.
A szakdolgozók bérét 2019-ben 13 százalékkal, 2020-ban 16,5 százalékkal emelték; 2021-ben egy forintot sem kaptak, amikor a Covid-járvány legerősebb hullámát élte át az egészségügy; tavaly pedig 21 százalékkal emeltek, pedig harmincat ígértek – vázolta az elmúlt évek alakulását Balogh Zoltán.
A szakdolgozók negyven százaléka a D és E oszlopban van a bértáblán, ők érettségire épülő szakképzésben vettek részt. A D fizetési osztályba sorolt kezdő ápolók bére bruttó 307 ezer forint, aminek a nettója 204 ezer forint. Van ugyanakkor többféle pótlék, amelyekkel kiegészítve nettóban 280-300 ezer forintot visznek haza, de ezért cserébe nem 168 órát dolgoznak egy hónapban, hanem 200-220 órát – hangsúlyozta a MESZK elnöke.
Ami nagyon tanulságos szerinte, hogy a D kategóriában a kezdőknek adott bruttó 307 ezer forintos bér negyven év szolgálat után mindössze 381 ezer forintra emelkedik. Ez nem olyan mértékű előmenetel, ami vonzó lenne. Szerinte az orvosi bértáblához hasonlóan a pályán eltöltött éveket honoráló bértáblát kell kialakítani, ami motiválhatja a szakdolgozókat.
Ehhez kapcsolódóan: Szakdolgozói kamara: Miért vállaljanak nagyobb felelősséget, ha azzal még kevesebbet is keresnek?
Mint mondta, naponta több levelet is kap a kamara, amelyben elkeseredett kollégák írnak, hogy milyen helyzetben vannak, bizonytalanságot éreznek. Napi gondjaik vannak, nem tudják a rezsiszámláikat fizetni. Olyan mértékben kizsigerelik magukat, hogy havonta akár 260 órát is dolgoznak – mondta Balogh Zoltán.
A kamara adja ki a jóhírnév-igazolást abban az esetben, ha egy szakdolgozó külföldön szeretne a szakmájában munkát vállalni. Az elmúlt hetekben jelentősen emelkedett az ilyen kérelmek száma – közölte a MESZK elnöke.
„Az utóbbi másfél hónapban hétről hétre 15-20 ilyen kérelmet írok alá, ami mutatja, hogy egyre elkeseredettebbek, bár mi a külföldi munkavállalásnak csak a csúcsát látjuk” – fogalmazott.
Ez azt jelenti, hogy sok ápoló nem a saját szakképesítésében helyezkedik el külföldön, vagy magánbetegek ápolását vállalja. Nekik nem kell ilyen igazolás a kamarától, így az elvándorlók pontos számára nem látnak rá. Az orvosoknál más a helyzet, náluk szinte minden külföldre távozó kér igazolást az orvosi kamarától.
Balogh Zoltán szerint a létszámhiány miatt szinte nincs olyan kórház Magyarországon, ahol ne lennének átmenetileg osztályok, osztályrészek lezárva, átszervezve, műtéteket halasztanak el, nem tudnak eredeti formában működni, a Covid előtti állapotokhoz való visszatérést csak kevés kórház tudta megtenni. Az alapellátásban, az otthoni szakápolásban ugyanilyen gondok vannak. Három-négy hónapos várólisták vannak például csípőprotézis-műtét utáni otthoni rehabilitációra – tette hozzá.
Nagyon fontos, hogy a MOK is kiállt a szakdolgozók mellett, mert ők is érzik, hogy nélkülük nem megy a rendszer működtetése – mondta Balogh Zoltán.
