Az elmúlt években Magyarország vásárolt a legnagyobb értékben Németországtól haditechnikai eszközöket, megelőzve ezzel például az Egyesült Államokat is. Az eszközök között egészen változatosak vannak. Ez is kiderül heti legjobb cikkeink összefoglalójából.
A jelenlegi német kormány időszaka alatt Magyarországnak adtak el a legnagyobb értékben haditechnikai eszközöket – tájékoztatott a német védelmi minisztérium. Berlin nyilvántartása szerint összesen 22,5 milliárd euróért (durván nyolcezer milliárd forintért) adtak el hadiipari eszközöket az elmúlt négy évben. Ennek több mint tizedét Magyarország fizette ki, 2,66 milliárd eurót, azaz csaknem ezer milliárd forintot. A második helyre az USA szorult, ők 2,36 milliárd euróért vettek hasonló német termékeket. Ha érdekli, milyen típusú eszközöket vásárolt Magyarország, olvassa el cikkünket.
Magyarországon megkezdődött az idei tanév, a szülők és a tanárok is aggódnak. Előbbiek az általános iskolások átoltottsága miatt, a szülők pedig azért, mert attól tartanak, ha megugrik a koronavírus-fertőzések száma, ismét bezárják majd az iskolákat. A szegénységben élőkre a távoktatás különösen nagy terheket róna - derül ki riportunkból.
Kérdések és válaszok az oltásokról
Teljesült az Európai Unió év eleji célja, a nyár végére sikerült védetté tenni ellenőrzött vakcinákkal az EU felnőtt lakosságának több mint hetven százalékát. A kínai vakcinával vagy Szputnyikkal oltott magyarországi lakosokat ebbe nem számolták bele. Ez uniós átlag, az országok közt komoly eltérések vannak. Ha érdekli, mekkorák, olvassa el cikkünket, annyit elárulok, Málta áll a legjobban és Bulgária a legrosszabbul.
Megbetegíthet a vírus az oltás után? Mi értelme akkor a vakcinának? Mi a helyzet a vérrögképződéssel? Miért más a helyzet most, mint az influenza idején? Ezekre a kérdésekre is válaszolt oldalán Kemenesi Gábor virológus, aki az oltásra buzdít a közelgő negyedik járványhullám előtt. Mégpedig azért, mert akiket beoltottak, kisebb eséllyel fertőződnek meg és adják tovább a vírust, mint az oltatlanok, és a vakcinák a súlyos megbetegedés és halálos kimenetel esélyét hivatottak csökkenteni. További kérdésekért és válaszokért olvassa el cikkünket!
Kivonultak az amerikaiak Afganisztánból – mi maradt utánuk?
Nagyjából húsz év után az utolsó amerikai katona is elhagyta Afganisztánt, a kabuli repülőtér ezzel az országot szinte teljes egészében hatalmukba kerítő iszlamista tálib lázadók kezére került. Egyes tálib vezetők a Badri-313 elitegység tagjainak kíséretében jelképesen végigsétáltak a kifutópályán, így jelezve teljes győzelmüket. A fővárosban több helyen ünnepeltek, fegyverropogás hallatszott – derül ki cikkünkből.
Afganisztánban a tálibok különleges kommandósait modern, professzionális katonai felszerelésben, zsákmányolt amerikai fegyverekkel fotózták le. A közösségi médiában megosztott képek propagandacélokat szolgálnak, de a katonai szakértők abban egyetértenek, hogy a tálibok a korábbinál jobban felszerelt és kiképzett emberekkel rendelkeznek. A részletekért ajánlom figyelmébe összeállításunkat.
Hol vannak most azok, akik elmenekültek Afganisztánból? Több ezer afgán menekültet szállásoltak el amerikai katonai bázisokon, Vöröskereszt-táborokban és más ideiglenes menekültközpontokban Európa-szerte. Vannak, akik Amerikába indulnának tovább, másokra két hét karantén vár a koronavírus miatt. Ajánlom figyelmébe a menekültekről készített képgalériánkat.
Hol vannak most azok, akik elmenekültek Afganisztánból?
Az elmúlt napokban Európában a figyelem középpontjában a külföldi polgárok és azon afgánok evakuálása állt, akik a különböző külföldi nagykövetségeknek és misszióknak segítettek. A tálib hatalomátvétel véglegessé válásával változott az EU retorikája és változnak a lépései is. Mostantól az Európai Unió a migrációs válság elkerülésére és arra fog összpontosítani, hogy illegális bevándorlók ne jussanak be az „Európa erődbe”. Részletekért olvassa el elemzésünket!
„Sokkoló bizonyítékát jelentik a szexuális zaklatásnak”
Hat embernek bíróság elé kell állnia Iránban azon kiszivárgott videofelvételek nyomán, amelyek súlyos visszaéléseket mutattak be a hírhedt teheráni Evin börtönben. (És amiből egy összeállítást a Szabad Európán is megnézhet.) Az Amnesty International tizenhat kiszivárgott videót vizsgált meg, amelyek közleményük szerint „sokkoló bizonyítékát jelentik a veréseknek, a szexuális zaklatásnak, a szándékos elhanyagolásnak, illetve az orvosi ellátásra szorulókkal szembeni rossz bánásmódnak”.
Három évvel azután, hogy Kína leállt a fejlett országokból származó szemét importjával, Románia válik a többnyire európai országokból származó, illegálisan behozott hulladék új lerakóhelyévé. Nem véletlenül: az olyan országokban, mint Németország, Belgium és Görögország a veszélyes hulladék ártalmatlanítása akár ezer euróba is kerülhet tonnánként. Romániában a feketepiaci szereplők ugyanennek az árnak a negyedéért veszik át a hulladékot, ám ahelyett, hogy az előírások szerint ártalmatlanítanák, egyszerűen lerakják a hulladéklerakókban, vagy elégetik – derül ki a Szabad Európa oknyomozó cikkéből.
