A Facebook, a Twitter, és a Google vezérigazgatói október 28-án, hat nappal az amerikai választások előtt álltak az Egyesült Államok Szenátusának kereskedelmi bizottsága elé. A meghallgatást a republikánusok indítványozták, akik szeretnék felülvizsgálni azt a törvényt, amely megvédi a közösségi platformokat attól, hogy perelhetőek legyenek a felhasználóik anyagai miatt. A szenátorok amiatt is pellengérre állították a közösségi oldalak vezetőit, ahogyan a tartalmak moderálását végzik.
Egy letiltott cikken ment a vita
A meghallgatás heves vitába torkollt, miután a honatyák megkérdőjelezték annak jogosságát, hogy a technológiai cégeket nem lehet perelni, és azt is nehezményezték, hogy a vállalatok befolyásolhatják a hírek megjelenését.
„Aggódok amiatt, hogy ezek a platformok a bírájává váltak annak, hogy mi az, ami igaz, és hogy milyen tartalmakhoz férhetnek hozzá a felhasználók” – mondta Roger Wicker, Mississippi állam republikánus szenátora a bizottságnak, amely a koronavírus-járvány miatt videóhívások segítségével hallgatta meg az érintetteket.
Miközben az elnökválasztásig már kevesebb mint egy hét van csak hátra, Donald Trump elnök és más republikánusok arra panaszkodnak, hogy a közösségi oldalak nemcsak hogy elfogultak, de el is nyomják a republikánus nézőpontot képviselőket.
A méltatlankodás még hangosabbá vált, amikor nemrég a Facebook és a Twitter is korlátozta egy meg nem erősített hitelességű politikai cikk terjesztését, amely a New York Postban jelent meg Joe Biden demokrata jelöltről és a fiáról.
A cikk, amelyet más médiatermékek nem erősítettek meg, nem igazolt hitelességű emaileket idézett Joe Biden fiától Hunter Bidentől abból az időből, amikor a Burisma nevű ukrán energetikai vállalat igazgatótanácsának tagja volt. Az emailek állítólag Donald Trump támogatóitól származnak.
Trump azzal vádolta meg a közösségi médiumokat, hogy megpróbálták elhallgatni a sztorit.
Ted Cruz vs. Jack Dorsey
Ted Cruz texasi republikánus szenátor kérdésre Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója azt mondta, hogy a közösségi oldal azért korlátozta a sztori megosztását, mivel az oldal szabályzata szerint próbálják gátolni a bizonytalan forrású információk terjedését. A 2018-ban bevezetett szabály „arról szól, hogy limitáljuk az olyan anyagok terjedését, amelyek hackerkedésből származnak. Nem akarjuk, hogy a Twitteren hackelt anyagok terjedjenek” – mondta Dorsey.
Nem világos, hogy milyen módon jutottak hozzá azokhoz az emailekhez, amelyek a New York Post birtokába kerültek, ezért a Twitter „hozott egy gyors döntést”, és korlátozta az anyag megosztását, érvelt a Twitter vezérigazgatója.
Dorsey szerint a korlátozást 24 óra múlva feloldották, és a New York Post most már bármikor törölhetné az eredeti bejegyzését, és megoszthatná a sztorit. Ted Cruz szenátor erre azt hozta föl, hogy a Twitter nem tiltotta le a New York Times néhány héttel korábbi cikkét amely állítólag Trump adóbevallásain alapult. A New York Times cikk esetében Cruz szerint a Twitter „örömmel” engedte a felhasználóknak, hogy tovább osszák a sztorit, de amikor egy Bident kritizáló cikk jelent meg, a közösségi oldal „féktelen cenzúrázásba és elhallgattatásba kezdett”.
Ted Cruz, aki a meghallgatás előtt megosztott egy képet a Twitteren azzal a felirattal, hogy „A szólásszabadság párbaja, Cruz vs. Dorsey”, egy ponton dühösen azt kérdezte a cég igazgatójától: „Mr. Dorsey, ki a fene választotta meg magát és jelölte ki arra, hogy eldöntse, miről írhat a média?”
Dorsey tagadta, hogy a Twitter elhallgattatna politikai nézeteket, de azt mondta, a közösségi oldal tisztában van vele, hogy „el kell nyernie az emberek bizalmát” és törekszik rá „hogy javítson a transzparencián”.
A demokraták szerint a meghallgatás a kampány része
Brian Schatz, Hawaii demokrata szenátora „kampánycélú keménykedésnek” nevezte a meghallgatást, és más demokraták is úgy vélték, hogy a meghallgatást azért tartották, hogy azzal Trump újraválasztási törekvéseit támogassák.
Dorsey arra figyelmeztetett, hogy a 230-as szekció gyengítése – ahogyan a közösségi platformok perelhetőség elleni védettségét ismerik – komoly kárt okozna az online kommunikációnak. Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója azt mondta, támogatja a törvény megváltoztatását, de szerinte a közösségi oldalak még többet fognak cenzúrázni, ha eltörlik a 230-as szekciót, hogy elkerüljék a jogi következményeket.
Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója azt mondta, hogy a Google politikai elfogultság nélkül működik, ugyanis minden más ellene menne az üzleti érdekeiknek.
Roger Wicker, Mississippi állam republikánus szenátora szerint úgy kéne védeni a közösségi oldalakat a perelhetőségtől, hogy közben ne legyen lehetőségük cenzúrázni azokat a tartalmakat, amelyek nem tetszenek nekik. Wicker beadott egy törvényjavaslatot, amely úgy korlátozná a cégek jogi immunitását, hogy „objektív észszerűséget” kelljen mutatniuk, amikor törölnek valamit.
A törvénymódosításra irányuló kísérletek mellett Donbald Trump egy elnöki rendeletet is kiadott, amely lehetővé teszi, hogy a felügyeleti szervek jobban szemmel tartsák a moderációt.
