Georgiában a parlament elnöke, Salva Papuasvili aláírta a megosztó törvényjavaslatot, jóllehet heteken át tömegek tüntettek a jogszabály ellen, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig arra figyelmeztetett, hogy a lépés veszélyeztetheti a kaukázusi ország észak-atlanti integrációját.
Georgia Nyugat-barát elnöke, Szalome Zurabicsvili – aki korábban megvétózta a múlt hónapban elfogadott törvényt – most nem volt hajlandó aláírni, amikor a vétóját felülbíráló parlamenti szavazás után visszakapta.
Az ország alkotmánya szerint ha az elnök a törvényhozók felülbírálása után nem hagyja jóvá a törvényt, a parlament elnökének jogában áll kihirdetni.
A törvény, amelyet sokan bírálnak, amiért annak az orosz jogszabálynak a mintájára készült, amelyet a Kreml a különvélemény és a demokratikus ellenzék elfojtására használ, előírja, hogy azok a civil szervezetek és médiumok, amelyek finanszírozásuk több mint húsz százalékát külföldi forrásból kapják, felügyeletnek vessék alá magukat, beleértve azt is, hogy megbüntethetik őket egyelőre meg nem határozott bűncselekményekért.
„Az indulatok lecsillapodtak. A radikális ellenzék tiltakozásához csatlakozó állampolgárok közül sokan már belátták, hogy az átláthatóság törvénye valójában a civil szervezetek és finanszírozóik felelősségét és elszámoltathatóságát növeli, javítja a politikai rendszert, gyengíti a dezinformációt, csökkenti a radikalizmust és a polarizációt” – mondta Papuasvili június 3-án, amikor a parlamentben tartott sajtótájékoztatón bejelentette a lépést.
Papuasvili aláírása után a törvényt közzé kell tenni a georgiai törvényhozási közlönyben is, azután emelkedik jogerőre.
Ehhez kapcsolódóan: Ezrek tüntettek odakint, mégis másodpercek alatt jutott tovább a georgiai parlamentben a „külföldiügynöktörvény-javaslat”
Bírálói szerint a jogszabályt azért terjesztette be az oroszbarát georgiai iparmágnás, Bidzina Ivanisvili kormányzó Georgiai Álom pártja, hogy megerősítse hatalmát az ország euroatlanti törekvései szempontjából kulcsfontosságú októberi választások előtt.
Zurabicsvili, akinek a vétóját 84:4 arányban bírálta felül a parlament, mozgósításra buzdította honfitársait az októberi választások megnyerése érdekében.
Georgia civil társadalma évek óta arra törekszik, hogy kivonja az országot Oroszország befolyása alól, amely még mindig több ezer katonát állomásoztat Dél-Oszétiában és Abháziában, a két szakadár georgiai régióban, amelyeket Moszkva független államként ismert el a Tbiliszivel vívott, 2008-as ötnapos háború után.
Georgia decemberben megszerezte az áhított EU-tagjelölti státuszt, de még nem kezdte meg a tényleges csatlakozási tárgyalásokat, amelyek akár évekig is elhúzódhatnak. Remélték, hogy a tárgyalások még idén elkezdődhetnek, de Brüsszel arra figyelmeztetett, hogy a „külföldiügynök-törvény” veszélyeztetheti az Európába vezető utat.
A Georgiai Álom változatlanul azt állítja, hogy továbbra is elkötelezett a csatlakozás mellett a nyugati intézményekhez, és a törvény csak a civil szervezetek finanszírozásának átláthatóságát hivatott növelni.
Nyugati kormányok és szervezetek erőteljes állásfoglalásaikban arra figyelmeztették a Georgiai Álom kormányát, hogy a törvény életbelépése blokkolja Tbiliszi útját az EU-ba.
Irakli Kobakidze miniszterelnök, a Georgiai Álom elnöke, aki Ivanisvilivel és más szövetségeseivel együtt részben egy határozatlan körvonalú „globális háborús pártot” okolt a törvényjavaslattal szembeni ellenállásért, május 31-én bejelentette, hogy a kapcsolatok felülvizsgálatát kérte az Egyesült Államokkal, Tbiliszi fő nyugati támogatójával.
Több száz embert tartóztattak le a jogszabály ellen hetekig folyó tiltakozások során. A könnygázzal, vízágyúkkal és állítólag gumilövedékekkel kordában tartott tüntetéseken őrizetbe vett és megsebesített ellenzékiek és újságírók közül többeket évekre börtönbe küldhetnek büntetőjogi vádak alapján.
Június 2-án este több ezren gyűltek össze Tbilisziben egy koncerten, amelyet azért szerveztek, hogy hangot adjanak elszenvedett sérelmeiknek, és pénzt gyűjtsenek a korábbi tiltakozások során őrizetbe vettek számára.
A tüntetők a Georgiai zenészek egy európai jövőért nevű rendezvényen, amely helyi idő szerint este 10 órakor kezdődött a Mejdani téren, egységre és „végső győzelemre” szólítottak fel, miközben elítélték a nem csak általuk bírált jogszabályt, amely Georgia EU-s törekvéseinek megakasztásával és az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok romlásával fenyeget.
„A mi legyőzhetetlen egységünk a közös célért vívott harcban született” – állítja a Tbiliszi központjában tartott koncerten bemutatott videó.
Az eseményen összegyűlt pénz célja, hogy „segítse bajtársainkat”, akiket „Georgia iránt érzett szeretetükért büntetnek” – hangzott el a videóban.
A georgiai ellenzéki Egyesült Nemzeti Mozgalom előző nap közölte, hogy több tucat maszkos férfi támadta meg éjjel tbiliszi irodáit, betörték az ablakokat és megrongálták a berendezéseket.
Azt állította, hogy a kárt harminc-negyven tituszki okozta – ezt a kifejezést azokra a gyakran álarcos gengszterekre alkalmazzák, akik verték és zaklatták a tüntetőket, miután a Georgiai Álom márciusban bejelentette, hogy újra benyújtja a törvényjavaslatot.
