Ukrajna még mindig nem hajtotta végre teljes mértékben a Velencei Bizottság által kért módosításokat a kisebbségi nyelvekről szóló törvényen a magyar kormány szerint. Más okokból, de más tagállamok is vétózhatnak majd az uniós csúcson.
Hiába kapott széles körű figyelmet, hogy Orbán Viktor és Viktor Zelenszkij kezet fogott az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján Granadában, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a két ország között enyhültek volna az ellentétek egy, a magyar kormány számára stratégiainak számító kérdésben.
Egy, az ügyben illetékes, magas rangú kormányzati forrás ugyanis arról beszélt a Szabad Európának, hogy a decemberi uniós csúcson Magyarország akár egyedül maradva is, de megvétózza, hogy az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Konszenzus kell
Mivel ehhez konszenzus kell, ezzel bizonytalan időre az egész folyamat megszakadhat. Mint forrásunk fogalmazott, a magyar kormány tisztában van vele, hogy ezzel ismét komoly nemzetközi felháborodást keltene, de Orbán Viktor egyelőre eltökéltnek látszik. A vétó oka roppant egyszerű: a magyar kormány ahhoz ragaszkodik, hogy az ukrán parlamentnek a kisebbségi nyelveket szabályozó új törvénye mindenben feleljen meg a Velencei Bizottság észrevételeinek. (Az persze ironikus, hogy a kormány számára a testület korábban „Soros György és a nemzetközi baloldal lobbistájának” számított.)
Ehhez kapcsolódóan: Újabb magyar vétó Brüsszelben, ezúttal az Azerbajdzsánt elítélő uniós nyilatkozat ellen.
Mint ismert, a jogszabály a korábbihoz képest szűkítené a kisebbségi nyelvhasználatot, különösen a középiskolai oktatásban, és a jelenleginél jóval szélesebb körben írná elő az ukrán mint államnyelv kötelező használatát. A törvény első változatát már évekkel ezelőtt elfogadták, a Velencei Bizottság még 2017-ben adta ki róla első állásfoglalását.
Elbeszélnek egymás mellett
Ebben többek között az áll, hogy a végleges törvényszöveg teljesen különbözik attól, amelyet korábban az ukrajnai nemzeti kisebbségek képviselőivel is megtárgyaltak. A nemzetiségi nyelvek használatára és védelmére vonatkozó paragrafusok számos helyen kétértelműek, nincsenek világosan megfogalmazva, ami jogbizonytalanságot okoz, és könnyen jogkorlátozáshoz vezethet.
„Amennyiben a törvényt oly módon hajtanák végre, hogy a kisebbségi nyelveket csak tantárgyként lehet tanítani, és nem lenne többé lehetőség egyéb tárgyakat kisebbségi nyelven oktatni, az nyilvánvalóan aránytalan beavatkozás lenne a kisebbségek meglévő jogaiba” – olvasható a szövegben.
Az ügy az Ukrajna ellen indított orosz agresszióig jobbára magyar–ukrán, román–ukrán vonatkozásban merült csak fel, ezért nem kapott komolyabb európai politikai dimenziót, de a két, kifogásokat tartalmazó kormánynak még így is sikerült elérnie, hogy a parlament által elfogadott jogszabályt ne alkalmazzák. Ekkor Ukrajna uniós csatlakozása még mindenki által egy, a távoli jövőben napirendre kerülő ügy volt.
Belép a háború és a nagypolitika
A 2022-ben kirobbant háború ebben is komoly változásokat hozott. Az Európai Unió az agresszióra adott válaszként bejelentette, hogy prioritásként kezeli Ukrajna uniós csatlakozását. Ezt számos politikai gesztus követte. A sorban a legutóbbin, az uniós külügyminiszterek kijevi találkozója után (nyilván már a helyszínválasztás is szimbolikus) mondta azt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy az ország 2030-ra tag lehet.
(Egyébként Szijjártó Péter nem ment el Kijevbe, természetesen ennek is üzenetértéke van. Lengyel kollégája egészségügyi okokkal mentette ki magát, de a csúcstalálkozó napján részt vett egy kampányrendezvényen.)
Ehhez kapcsolódóan: Miért nehezíti tovább egy magyar államtitkár a kárpátaljai magyarok ukrajnai életét?
A Velencei Bizottság idén júniusban megismételte kifogásait, majd szeptember 21-én a kijevi parlament több ponton módosította a jogszabályt. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szerint továbbra is „önkényes értelmezésre adhat módot az, hogy a jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű”.
Szintén még szeptemberben a karpat.in.ua oldal azt írta a Financial Timesra hivatkozva, hogy „az ukrán miniszterelnök-helyettes, Olha Sztefanisina kijelentette: Ukrajna kész módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényeit annak érdekében, hogy még idén megállapodásra jusson az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről”.
Orbán Viktor megmondta…
Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakának megkezdésekor is megemlítette, hogy amíg nincs megegyezés a nyelvtörvény ügyében, nem támogatunk semmilyen integrációt – igaz, arra nem tért ki, hogy még a tárgyalások megkezdésének lehetőségét is megvétóznánk. Magyar szempontból az egyetlen – bár jelentős és reményteli – fejlemény az ügyben, hogy az ukrán kormány újabb egy évvel elhalasztotta a törvény hatálybalépését, így 2024 szeptember 1-jéig biztosan nem alkalmazzák.
Kevésbé ad okot ugyanakkor a bizakodásra egy másik (nem) történés: mint lapunk is beharangozta, a NATO júliusi, vilniusi csúcstalálkozóján a tagállamok megegyeztek egy NATO–Ukrajna Tanács létrehozásáról. Ennek alapvetően az ország észak-atlanti integrációját kellene szolgálnia, és több munkacsoportja is lenne a tervek szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Zelenszkij: Kárpátalja a gazdasági és társadalmi növekedés egyik motorja lehet
Ezek egyike egy magyar–ukrán munkacsoport, amely éppen a két ország vitás ügyeinek adhatna tárgyalási fórumot. Csakhogy a Szabad Európa információi szerint egyelőre sem magyar, sem ukrán részről nem mutatkozik túl erős szándék még csak a munkacsoport megalakítására sem. Ráadásul – mint egy diplomáciai forrásunk fogalmazott – „az egész csak egy púp a NATO hátán, hiszen egy katonai szervezetről beszélünk, őszintén szólva a kutya nem akar itt kisebbségi ügyekkel foglalkozni”.
Változó széljárás?
A magyar kormány ugyanakkor bízhat abban, hogy decemberig a nemzetközi kontextus is a javára fordul a vétó szempontjából, feltéve, hogy addig nem lesz megegyezés Budapest és Kijev között.
A hétvégi szlovákiai választások után ugyanis jó eséllyel Robert Fico alakíthat kormányt Pozsonyban. A politikus Orbán Viktor régi szövetségese, és – a magyar kormányfőhöz hasonlóan – oroszbarátnak mondható. Ausztriában a szélsőjobboldali Szabadság Párt népszerűségének növekedése (ők egyáltalán nem támogatják Ukrajna integrációját) sarkallhatja arra Karl Nehammer néppárti kancellárt, hogy keményebb álláspontot foglaljon el, ráadásul Bécsben a már uniós tag Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is blokkolják.
Lengyelországban egyébként oroszbarát tagja is van (az egyetlen a lengyel politikában) a roppant eklektikus, Konföderáció nevű pártkonglomerátumnak. Ha bejutnak a Szejmbe, és a most kormányzó Jog és Igazságosság kénytelen lesz koalíciót kötni velük, akár még a varsói támogatás is megrendülhet. Hollandiában novemberben lesznek választások, és egyelőre teljesen kiszámíthatatlan, milyen kormány alakul majd.
