Rekordokat döntögető hőhullám sújtja ezen a nyáron Európát, a Földközi-tenger térségében pedig erdőtüzek tombolnak. Az alábbiakban áttekintjük, hogyan erősíti fel az éghajlatváltozás ezeket a jelenségeket.
Melegebb, gyakoribb hőhullámok
Az éghajlatváltozás miatt a hőhullámok forróbbak és gyakoribbak. Ez a legtöbb szárazföldi régióra igaz, és ezt erősítette meg az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó globális szakértői csoportja (IPCC) is.
Az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok emissziója az iparosodás előtti időkhöz képest mintegy 1,2 Celsius-fokkal melegítette fel a bolygót. Ez a melegebb alaphelyzet azt jelenti, hogy a szélsőséges hőhullámok idején sokkal forróbb lehet a hőmérséklet, mint korábban.
„Minden olyan hőhullám, amelyet ma tapasztalunk, az éghajlatváltozás miatt vált forróbbá és gyakoribbá” – mondta Friederike Otto, az Imperial College London éghajlatkutatója, aki az időjárási jelenségek okait kutató World Weather Attribution kutatási együttműködési csoport társvezetője is.
De más körülmények is befolyásolják a hőhullámokat. Európában fontos tényező a légköri cirkuláció.
A Nature folyóiratban e hónapban megjelent tanulmány szerint Európában a hőhullámok három-négyszer gyorsabban növekedtek, mint az északi földteke más középső szélességi területein, például az Egyesült Államokban. A szerzők ezt a jetáramlat – az északi félteke nyugat–keleti irányú gyors légáramlatának – változásával hozták összefüggésbe.
Az éghajlatváltozás ujjlenyomata
Annak kiderítésére, hogy az éghajlatváltozás pontosan milyen mértékben befolyásolt egy-egy adott hőhullámot, a tudósok attribúciós vizsgálatokat végeznek. 2004 óta több mint négyszáz ilyen tanulmányt készítettek szélsőséges időjárási eseményekről, többek között hőségről, áradásról és aszályról, kiszámítva, hogy az éghajlatváltozás mekkora szerepet játszott bennük.
A tanulmányok során több százszor szimulálják a mai éghajlatot, és összehasonlítják az ember által okozott üvegházhatású gázok kibocsátása nélküli éghajlat szimulációjával.
A World Weather Attribution tudósai például megállapították, hogy a 2019 júniusában Nyugat-Európában rekordot döntő hőhullám Franciaországban és Hollandiában történő megismétlődésének esélye százszor nagyobb, mint az emberi beavatkozás nélküli éghajlati modellben.
Még gyakoribbak lesznek a hőhullámok
A globális átlaghőmérséklet mintegy 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben. Ez már most is szélsőséges hőeseményekhez vezet.
„A szárazföldön átlagosan háromszor gyakrabban fordul elő olyan szélsőséges hőség, amely az éghajlat emberi befolyásolása nélkül tízévente egyszer fordult volna elő” – mondta Sonia Seneviratne, az ETH Zürich éghajlatkutatója.
A hőmérséklet emelkedése csak akkor áll le, ha az ember megszünteti az üvegházhatású gázok légkörbe juttatását. Addig a hőhullámok súlyosbodni fognak. Ha nem sikerül kezelni az éghajlatváltozást, a szélsőséges hőség még veszélyesebbé válhat.
A 2015-ös párizsi megállapodásban az aláíró országok megállapodtak, hogy a globális felmelegedés 2 °C-ra való korlátozásához elég gyorsan csökkentik a kibocsátást, és a legveszélyesebb hatások elkerülése érdekében a 1,5 °C-os cél megvalósítására törekszenek. A jelenlegi szakpolitikák nem csökkentenék elég gyorsan a kibocsátást ahhoz, hogy bármelyik célt is elérjék.
Az IPCC szerint az iparosodás előtti korszakban évtizedenként egyszer előforduló hőhullám 1,5 °C-os felmelegedés esetén évtizedenként 4,1 alkalommal, 2 °C-os felmelegedés esetén pedig 5,6 alkalommal fordulna elő.
Ha a felmelegedés meghaladja a 1,5 °C-ot, az azt jelenti, hogy a legtöbb évben „a jövőben szélsőséges forróságra kell számítani” – mondta Seneviratne.
Az éghajlatváltozás erdőtüzeket okoz
Az éghajlatváltozás fokozza a forró és száraz körülményeket, amelyek elősegítik a tűz gyorsabb terjedését, hosszabb égését és intenzitását.
A Földközi-tenger térségében ez hozzájárult ahhoz, hogy korábban kezdődik az erdőtüzek időszaka, és több területet éget le. Tavaly több mint félmillió hektár égett le az Európai Unióban, ami 2017 után a második legrosszabb erdőtűzszezon volt.
A melegebb időjárás a növényzet nedvességét is elszívja, ami száraz tüzelőanyaggá alakítja, és elősegíti a tűz terjedését.
„A mostani forróbb, szárazabb körülmények sokkal veszélyesebbé teszik a tüzeket” – mondta Mark Parrington, a Copernicus vezető kutatója.
Az olyan országokban, mint Portugália és Görögország, szinte minden nyáron tüzek pusztítanak. Náluk megvan a tüzek kezeléséhez szükséges infrastruktúra – bár idén nyáron mindketten uniós gyorssegélyt kaptak. A magasabb hőmérséklet azonban olyan régiókba is elviszi az erdőtüzeket, amelyek nincsenek ehhez hozzászokva, így kevésbé felkészültek a tűz kezelésére.
Nem az éghajlatváltozás az egyetlen tényező a tüzek kialakulásában
Az erdőgazdálkodás és a gyújtóforrások szintén fontos tényezők. Az uniós adatok szerint Európában tíz tűzből több mint kilencet emberi tevékenység okozott, például gyújtogatás, eldobható grilltálcák használata, leszakadt áramvezetékek vagy eldobált üvegek.
Közben Spanyolország és más országok azzal a kihívással szembesülnek, hogy a vidéki területek lakossága csökken, mivel az emberek a városokba költöznek. Így kevesebb munkaerő marad a növényzet irtására, így nehezebben kerülhető el, hogy felhalmozódjon az erdőtüzek „üzemanyaga”.
Néhány intézkedés segíthet a súlyos tűzesetek korlátozásában, például olyan, ellenőrzött tűz gyújtása, amely a természetes ökoszisztéma körforgásában előforduló, alacsony intenzitású tüzeket szimulálja, vagy olyan rések kialakítása az erdőkben, amelyek megakadályozzák a tűz gyors, nagy területekre való terjedését.
A tudósok azonban egyetértenek abban, hogy az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok emissziójának radikális visszafogása nélkül a hőhullámok, az erdőtüzek, az áradások és az aszályok jelentősen súlyosbodni fognak.
„Ha egy-két évtized múlva visszatekintünk a jelenlegi tűzvészes évszakra, valószínűleg enyhének fog tűnni” – mondta Victor Resco de Dios, a spanyolországi Lleida Egyetem erdőmérnök professzora.
