Amikor a hongkongi matematikatanárnő Jessica tavaly kiszabadult a börtönből azt követően, hogy letartóztatták az ott zajló nagyszabású demokráciapárti tüntetések során, úgy döntött, itt az ideje elhagyni szülővárosát, és külföldre távozni.
A 28 éves lány azon hongkongiak ezrei közé tartozik, akik a közelmúltban Nagy-Britanniába költöztek, hogy új életet kezdjenek, miután Peking erőszakosan lépett fel az egykori brit gyarmaton, amely 1997-ben tért vissza kínai fennhatóság alá.
Mivel Nagy-Britanniában égető szükség van tanárokra, Jessica bízott abban, hogy folytatni tudja a karrierjét, de az iskolák rendszeresen elutasították, mivel nem tudott bemutatni a hongkongi rendőrség által kiállított erkölcsi bizonyítványt.
„A tanítás igazi hivatás számomra. Fiatalkorom óta ez volt az álommunkám. De nagyon küzdök ezzel, mert nem akarok kapcsolatba lépni a hongkongi rendőrséggel” – mondta Jessica, aki kérte, hogy csak a keresztnevén említsük.
A 22-es csapdája: erkölcsi igazolás a demokráciatüntetés ellen fellépő rendőröktől
Mindig nyíltan elmondta, hogy miért nem hajlandó kapcsolatba lépni a rendőrséggel, amely letartóztatta a tüntetések során, de a munkáltatók bizonyítékot akarnak arra, hogy máskülönben tiszta az előélete.
Bár Jessica esete szokatlan, mivel őt elítélték, de rávilágít egy szélesebb körű problémára néhány hongkongi álláskereső esetében. A rendőrségi dokumentumok bekérése akadályokat gördít az oktatásban, az egészségügyben és más olyan ágazatokban való elhelyezkedés elé, ahol a brit munkaadók szigorúbb átvilágítást követelnek meg.
Néhány hongkongi, köztük a 2019–2020-as tüntetéseken aktívan részt vevők azt mondták, hogy nem akarják megosztani személyes adataikat egy olyan rendőrséggel, amelyben nem bíznak. Néhányan a letartóztatás veszélyétől tartanak, ha visszatérnek a területre, hogy meglátogassák a családjukat.
A megfigyeléssel kapcsolatos aggodalmakat a közelmúltban megjelent – Peking által cáfolt – hírek is szították, amelyek szerint Kína nem hivatalos rendőrségi állomásokat hozott létre külföldön, amelyek célba vehetik bírálóit.
Mások nem akarják, hogy a hongkongi rendőrség tudjon a hollétükről, mert attól tartanak, hogy befagyasztják vagy elkobozzák hongkongi vagyonukat, ha a hatóságok megtudják, hogy emigráltak.
Néhány hongkongi, aki a közelmúltban megpróbált erkölcsi bizonyítványt kérni a rendőrségtől, azt is elmondta, hogy az eljárás hirtelen sokkal nehezebbé vált – ezt a tényt a szakemberek elvándorlásával kapcsolatos aggodalmakkal hozták összefüggésbe.
„Úgy gondolom, hogy a hongkongi hatóságok azért nehezítik meg a Nagy-Britanniába érkező emberek dolgát, mert aggódnak az agyelszívás miatt” – mondta Alex Mak, a Hongkongers in Britain (Hongkongiak Nagy-Britanniában) nevű, az újonnan érkezőket segítő csoport foglalkoztatási koordinátora.
A hongkongi rendőrség honlapján az áll, hogy csak vízumkérelmekhez és gyermek-örökbefogadáshoz adnak ki Büntetlen Előéletet Igazoló Tanúsítványt (CNCC), de állásajánlatokhoz nem.
Képzett szakemberek
Nagy-Britannia tavaly indított letelepedési programot a hongkongiak számára, miután Peking 2020-ban átfogó – és ellentmondásos – nemzetbiztonsági törvényt vezetett be a területen.
Eddig több mint 140 ezren kértek vízumot, amely lehetővé teszi számukra, hogy Nagy-Britanniában éljenek és dolgozzanak, és végül állampolgárságért folyamodjanak.
A program – amely felbőszítette Pekinget – a (tengerentúli) brit állampolgársággal, azaz BN(O) státusszal, az állampolgárság egy korlátozott típusával rendelkező hongkongiak és eltartottjaik számára áll nyitva.
Kína azzal vádolta Nagy-Britanniát, hogy beavatkozik a belügyeibe, és már nem ismeri el az útlevelet.
Nagy-Britannia becslései szerint az első öt évben akár 322.400 hongkongi érkezhet, ami ugyanezen időszak alatt 2,6 milliárd fontot (3,05 milliárd amerikai dollárt) meghaladó nettó hasznot hozhat.
Az áttelepülők többsége jól képzett, háromnegyedük diplomával vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és hatvan százalékuk gyermekkel érkezik – derül ki az UKHK, egy, az újonnan érkezőket támogató csoport tanulmányából.
Sokan az informatikai, az oktatási, a könyvelési, a banki, a pénzügyi, a szállítási, a logisztikai és az egészségügyi területen keresnek munkát.
Néhányan, mint például Tony, egy informatikai cég korábbi főnöke, karrierváltást terveznek. Év elején vizsgafelügyelőként kapott állást, de elvesztette, amikor nem tudott erkölcsi bizonyítványt bemutatni.
Az 55 éves Tony, aki kérte, hogy ne használhassa teljes nevét, nem akarja, hogy a hongkongi hatóságok megtudják, hogy Nagy-Britanniában tartózkodik, részben azért, mert még mindig van családja és vagyona Hongkongban.
Sok hongkongi lakoshoz hasonlóan ő is különösen aggódik a terület nyugdíjrendszerében lekötött pénze miatt, amelyhez 65 éves koráig nem férhet hozzá.
„Ez problémává vált” – mondta, hozzátéve, hogy feleségének is szüksége lenne a CNCC-re, hogy folytatni tudja ápolói pályafutását (ez épp egyike ama munkaköröknek, amelyekben jelentős a munkaerőhiány Nagy-Britanniában).
„Nincs büntetett előéletem, de nem akarunk kapcsolatba kerülni a hongkongi rendőrséggel. Az az érzésem, hogy a hongkongi kormány nem barátságos a külföldre költöző emberekkel – mondta.
Tony most egy raktárban dolgozik, miközben jelzáloghitel-tanácsadónak készül, de attól tart, hogy új pályaválasztását ugyanez a probléma meghiúsíthatja.
Forró téma
A hongkongiak szerint a Nagy-Britanniába költöző oktatási és egészségügyi szakemberek közösségimédia-fórumain gyakran felmerültek az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos aggodalmak, és sürgették a kormányt és a munkáltatókat, hogy kezeljék a problémát.
A brit belügyminisztérium nem foglalkozott közvetlenül ezekkel az aggodalmakkal, de azt mondta, hogy „az elérhető ellenőrzések hiányában elvárnánk, hogy a munkáltatók a lehető legtöbb információt referenciák formájában szerezzék be, mielőtt döntenének arról, hogy állásajánlatot tesznek-e”.
A közelmúltig Nagy-Britannia külügyminisztériuma vagy hongkongi konzulátusa segítséget nyújtott a rendőrségi háttérellenőrzésre irányuló kérelmekkel kapcsolatban, azonban júniusban leálltak ezzel.
A külügyminisztérium szerint csak összehangolták a gyakorlatot a máshol működő konzuli szolgálatokkal, de egyes hongkongiak szerint a terület hatóságai gyakoroltak nyomást rájuk.
A hongkongi rendőrség a Thomson Reuters Alapítványnak azt mondta, hogy „kivételes körülmények esetén” továbbra is tud igazolást kiállítani egy másik ország jogi vagy adminisztratív követelményeinek teljesítése érdekében.
Néhány ápolónő sikeresen kért háttérellenőrzést a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) leveleivel alátámasztva. Más hongkongiakat azonban körbe-körbe küldözgettek, amikor megpróbálták beszerezni.
Köztük van a 33 éves Betty, egykori logopédus, akinek az NHS-nél betöltött új munkájához van szüksége a papírra. Hetekig tartó e-mailezés után elküldte kérelmét a rendőrségnek munkáltatója levelével együtt, de még mindig nem kapott rá választ.
„Attól tartok, hogy talán azért nem adnak igazolást, mert haragszanak Nagy-Britanniára, és nem akarják, hogy az Egyesült Királyságba költözzenek a szakemberek” – mondta Betty, aki kérte, hogy álnevet használhasson.
„Ha nem kapom meg, elveszítem a munkámat.”
