Kiszivárgott dokumentumok szerint a szerbiai kínai befolyásszerzéssel párhuzamosan a Huawei technológiai óriáscég titkos megállapodásokat kötött a szerb állami távközlési vállalathoz közel álló személyekkel, hogy így nyerjen el tendereket.
Az első ilyen szerbiai szerződést 2007-ben, az utolsót pedig 2014 januárjában írták alá. Ez volt az az időszak, amikor a Huawei elkezdte kiépíteni üzleti kapcsolatait Szerbiában, ami abban csúcsosodott ki, hogy a kínai vállalat lett az állami tulajdonú Telekom Srbija egyik legfontosabb partnere. 2016-ban a cég 174 millió dolláros (150 millió eurós) szerződést kötött az ország távközlési infrastruktúrájának korszerűsítésére.
Az offshore-cégeken keresztül történt zűrös kifizetések október 25-én kerültek napvilágra a Pandora-iratok részeként. A szivárogtatásban tizennégy offshore szolgáltató közel tizenkétmillió dokumentuma került a nyilvánosság elé. A papírokat az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma szerezte meg, és Szerbiában a Szervezett Bűnözés- és Korrupciójelentési Projekt (OCCRP) és a szerbiai Bűnözés- és Korrupciónyomozó Hálózat (KRIK) számolt be róla.
„Azt hiszem, ez az első alkalom, hogy felfedeztünk egy olyan rendszert, amely megmutatja, hogyan működik egy kínai nagyvállalat Szerbiában” – mondta a Szabad Európának Vesna Radojevic, a KRIK újságírója, a jelentés egyik szerzője.
A dokumentumokból kiderül, hogy Igor Jeclnek, a Telekom Srbija egykori vezetője titkos offshore kifizetéseket kapott 1,4 millió dollár értékben. Ezek szerződések, kölcsönök és tanácsadói díjak, valamint egy offshore-cégtől származó lakás formájában kerültek hozzá. Az ingatlant a Huawei „tanácsadásra” adta át, amit pénzügyi szakértők úgy jellemezte az OCCRP-nek, hogy az „korrupcióra utaló jeleket vetett fel”.
A Pandora-papírok kiszivárogtatásából az is kiderült, hogy legalább 1,16 millió dollár (egymillió euró) került a Jecl és Milorad Ignjacevic, a Telekom Srbijával üzleti kapcsolatban álló prominens szerb ügyvéd tulajdonában lévő offshore-cégekhez.
A dokumentumok szerint a Jeclt arra kérték, hogy segítsen a Huaweinek az engedélyek és licencek megszerzésében, és „kérje fel az ügyfelet (a Telekom Srbiját), hogy időben és gyorsan teljesítse a kifizetéseket a Huawei számára”.
Vuk Vuksanovic, a belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatója a Szabad Európának elmondta, hogy bár a balkáni korrupció nem csak a kínai cégek esetében fordul elő, „ez az epizód azt mutatja, hogy a korrupciós gyakorlat az egyik oka annak, hogy a helyi elit gyakran fogékony a kínai projektekre”.
Huawei, Pandora-szivárgás Szerbiában
Bár az OCCRP és a KRIK jelentése nem tárt fel konkrét bizonyítékot a jogsértő viselkedésre, elemzők a Szabad Európának elmondták, hogy az offshore-hálózat és a kiszivárgott dokumentumok betekintést nyújtanak abba, hogy a kínai vállalatok hogyan szereznek befolyást a balkáni országban a potenciálisan korrupt üzleti és politikai hálózatokon keresztül.
Stefan Vladisavljev, a Belgrádi Politikai Kiválóság Alap elemzője a Szabad Európának elmondta, hogy szoros figyelemmel kísérték a kínai tevékenységet és befektetéseket. Ez az eset ritka példája annak, amikor bizonyíték merült fel arról, hogyan szerzik meg a befolyást a kínaiak.
„Kína szerbiai projektjeit gyakran megkérdőjelezték az átláthatóság hiánya és a szabadpiaci versenyszabályoknak megfelelő eljárások be nem tartása miatt – mondta Vladisavljev. – Ez egyértelmű jele annak, hogy ezek az aggodalmak nem voltak alaptalanok.”
A Pandora-papírok kiszivárgásának következményeire reagálva a Telekom Srbija szóvivője a Szabad Európának azt mondta, hogy a vállalat „minden szükséges intézkedést” megtesz a Huaweihez kötődő vádakkal kapcsolatban.
„A Telekom Srbija a törvényeknek és a legmagasabb vállalati normáknak megfelelően működik. E tekintetben a lehető leghamarabb megteszünk minden szükséges jogi lépést az illetékes hatóságokkal együttműködve” – mondta a szóvivő.
Szerbiában – ahol Peking közeli viszonyt ápol Aleksandar Vučić elnökkel, és ahol az elmúlt két évtizedben folyamatosan mélyítette a kapcsolatait – töretlenül mélyül a kínai vállalatokkal való együttműködés.
Vučić hivatali ideje alatt megszilárdította a kapcsolatokat Pekinggel, infrastrukturális, turisztikai és technológiai projektekben működött együtt, és ezek 2005 óta több mint tízmilliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetést hoztak az országba. Szerbia része a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezésnek, és az egyik fő támogatója a Pekinggel való szorosabb viszony kiépítésének Közép- és Kelet-Európában.
A Huawei a globális technológiai ipar egyik óriása. Bár az Egyesült Államok által bevezetett szankciók és diplomáciai kampány a közelmúltban visszavetette piaci részesedését, a kínai cég még mindig a világ legnagyobb távközlésiberendezés-szolgáltatója és a következő generációs 5G-technológia éllovasa.
Washington és sok, szövetségi rendszerébe tartozó ország szerint a Huawei veszélyezteti nemzetbiztonságukat, mivel a vállalat „elkötelezett” a kínai kormány felé, és kémkedésre használhatják. A Huawei tagadja a vádakat.
Szerbiában a Huawei mobiltelefonjai széles körben elérhetők az ország összes mobilszolgáltatóinál, és a cég részt vesz az 5G-hálózatok és a kínai támogatású „intelligensváros-kezdeményezés” részét képező megfigyelőrendszerek kiépítésében.
A Szabad Európa kérdéseire válaszolva a Huawei nyilatkozatot adott ki, amely szerint a vállalat „mindig tiszteletben tartotta a nemzetközi és helyi törvényeket, valamint azon országok üzleti etikáját, amelyekben működik”. Hozzátették, hogy „a vállalat minden alkalmazottjának be kell tartania a helyi törvényeket és előírásokat”.
Amikor a Jeclről és a Huaweijel kötött, offshore-szervezetekhez kapcsolódó szerződésekről kérdezték, a kínai cég azt mondta a Szabad Európának, hogy „nincs ilyen információ az aktáikban”.
Jecl holléte ismeretlen. Az OCCRP többszöri próbálkozása, hogy elérje és hogy reagáljon az állításokra – mind közvetlenül, mind a nevéhez kapcsolódó vállalkozásokon keresztül – sikertelen maradt. A feljegyzések szerint a férfi már nem rendelkezik szerbiai lakcímmel, és megszüntették a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégét. A Szabad Európa próbálkozásai Jecl elérésére szintén sikertelenek voltak.
Peking, Belgrád és a megválaszolatlan kérdések
Az OCCRP és a KRIK jelentése által feltárt kifizetések akkor történtek, amikor a Huawei elkezdett megerősödni a nemzetközi színtéren, és behatolt az európai piacra.
A dokumentumok szerint az egyik létrehozott offshore-cégnek Szerbiában és Montenegróban is a kínai vállalat nevében kellett volna dolgoznia. Jecl szerepe az volt, hogy egyfajta lobbistaként működjön, ápolja a kapcsolatokat az üzleti és politikai elittel, és „jó kapcsolatokat alakítson ki a szerbiai és montenegrói távközlési szolgáltatókkal, de a kormány képviselőivel is”.
Emellett a Huaweinek segítséget kellett volna kapnia a szerbiai működéshez szükséges engedélyek megszerzéséhez, valamint „a távközlési szolgáltatóval aláírandó szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséhez”.
„Fontos, hogy mindez offshore módon történt – mondta Radojevic. – Ha szerbiai tanácsadói munkát kell végezned, miért gond ezt Szerbiában nyilvántartani? Miért kell a Brit Virgin-szigeteken vagy Panamában rejtőzködni? A Huawei és azok számára, akikről beszámoltunk, a másik kérdés az, hogy voltak-e egyáltalán tanácsadói munkák és mit jelentenek valójában ezek az aláírt megállapodások.”
Bár az utolsó kiszivárgott szerződés 2014 elejére datálódik, Jecl 2016-ban is nyújtott be számlákat az offshore-cégeken keresztül.
Radojevic szerint mindez összefügg a Huawei szerbiai bővülésével, mivel a cég 2014-ben kötött szerződést a Telekom Srbija számára történő internetes televízió fejlesztéséről, 2016-ban pedig egy nagyobb üzletet hozott tető alá a vállalat távközlési infrastruktúrájának korszerűsítésére.
„Az utolsó számlák 2016-ból származnak. Ezért kapcsoltuk össze a Huawei 2014-es és 2016-os nagy szerbiai terjeszkedésével, amikor nagy üzleteket kötöttek” – mondta Radojevic.
„Magának a Telekom Srbijának, de a szerbiai ügyészségnek is ki kell vizsgálnia, hogy valójában mi történt és mi áll ezeknek a megállapodásoknak a hátterében.”
