Úgy tűnik, az EU-n belől dűlőre kell vinni egy eddig halogatott konfliktust: elrendeljék-e az orosz energia teljes korlátozását. Erre egyre nagyobb a politikai nyomás, Magyarország azonban eddig ellenállt. Valószínűleg május végén az EU-s állam- és kormányfők ülésén hoznak döntést, de az orosz agresszió fokozódása felülírhatja ezt a menetrendet.
Rendkívül gyorsan történnek az események az orosz-ukrán háború kapcsán, legalábbis ahhoz képest, hogy egy uniós döntés milyen gyorsan szokott megszületni. A háború hat hete alatt eddig öt szankciós csomagot fogadott el az Európai Unió, olyan intézkedések születtek, amelyekre eddig nem volt példa. Az orosz agresszió és az ukrajnai civilek fokozódó szenvedései miatt azonban egyszerűen fel sem merült, hogy ne legyen egyetértés a tagállamok között az újabb büntetőintézkedésekről. Most azonban úgy tűnik, fordulóponthoz érkeztünk – és ebben ismét központi szerepe van Magyarországnak.
Német enyhülés
Uniós becslések szerint az orosz költségvetésnek mintegy harmada származik a fosszilis energiahordozók európai exportjából, ezek közül is kiemelkedő aránya van a földgáznak és a kőolajnak. Az elmúlt héten már döntés született az orosz szénvásárlás leállításáról – igaz, csak augusztustól –, ami éves szinten nyolcmilliárd eurós bevételkiesést jelent (majd) az orosz gazdaságnak. Ettől azonban érezhetően nem rendült meg a Kreml hadigépezete.
A továbblépéshez a legkézenfekvőbb irány az olaj- és gázembargó lenne, ha az orosz olaj és gáz nélkül tudna létezni az EU, pontosabban néhány tagállam, közöttük Magyarország. Sok kormány már hetek óta azon az állásponton van, hogy minél előbb meg kell lépni ezt és a világpiac elérhető készleteiből kell pótolni a kieső mennyiséget. Ez ugyan drágább, de legalább nem járul hozzá Ukrajna bombázásához. Sokáig úgy tűnt, hogy Németország ellenállása, tartózkodása miatt ez nem járható út, ezért is egyeztek meg eddig a tagállamok, hogy az orosz gázt és kőolajat kivezetik az energiamixből, amint lehet. Évszámok is elhangzottak, leginkább a 2027-es, illetve az „amint lehetséges” meghatározás.
A bucsai képsorok azonban rávilágítottak az orosz harcmodorra, amelyet nem lehet a hagyományos hadviselés módozatának tekinteni. Akik eddig óvatosabbak voltak, azok is egyre eltökéltebbé váltak, mígnem az európai külügyminiszterek hétfői luxemburgi ülése előtt már a német külügyminiszter, Annalena Baerbock az összes fosszilis energiahordozó embargóját „reális opciónak” nevezte. Az ír tárcavezető Simon Coveney pedig megerősítette, hogy az Európai Bizottság kidolgozza az Oroszország elleni olajembargó részleteit, amely egy esetleges újabb szankciócsomag része lehet. A külügyi tanácsülés után Josep Borrell azt mondta a sajtótájékoztatóján, hogy nincs az asztalon erre vonatkozó konkrét javaslat, de nagyon sokat beszéltek róla.
Mindez egybevág értesüléseinkkel, amelyek szerint a 6. szankciócsomag majd röviddel húsvét után kerül a tagállamok elé. A kérdés az, hogy érvényesül-e majd ebben egyfajta fokozatosság, illetve az olajtermékek teljes palettájára kiterjed-e. Vagyis van még némi mozgástere az EU-nak, de az biztos, hogy innentől kezdve már az európai gazdaság és a fogyasztók számára is érzékelhető lenne a szankciós politika.
A magyar nem
Ami látszólag nem változik, az Magyarország hozzáállása. „Magyarország az energiaellátását a jövőben is biztosítani fogja, így nem szavaz meg olyan javaslatot, mely akár a kőolaj-, akár a földgázszállításokra vonatkozó szankciókat tartalmazna” – jelentette ki Szijjártó Péter a megbeszélések szünetében. Úgy fogalmazott, hogy „Magyarország nem engedi meg senkinek sem, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg", és hozzátette, hogy az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából „semmilyen kompromisszumra nem vagyunk hajlandóak”.
Azért írtuk az imént, hogy látszólag nem változik a magyar hozzáállás, mert a Bloomberg értesülései szerint – és erről már nem beszélt Szijjártó azon a sajtótájékoztatón, ahová csak kormánypárti újságírókat hívtak – a magyar álláspont az, hogy erről a kérdésről csak a tagállami vezetők dönthetnek. Ami azért érdekes, mert éppen a múlt hét végén jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy május legvégére összehívja az állam- és kormányfők rendkívüli ülését, ezen az ukrán-orosz háború és minden azzal kapcsolatos fejlemény lesz a téma természetesen.
Azt viszont elmondta a magyar külügyminiszter, hogy Magyarországra évente 8,5 milliárd köbméter gáz és naponta 20 ezer tonna kőolaj érkezik. Szijjártó szerint egyelőre még senki sem árulta el, hogy ezt Magyarország hogyan tudná pótolni – de arról sem beszélt a miniszter, hogy van-e erre a magyar kormánynak egyáltalán valamilyen terve. A tárcavezető szerint ez egy értelmetlen vita.
Ebben a kérdésben az európai asztalnál Magyarországnak vétójoga van, függetlenül attól, hogy mi történik az ukrán harcmezőn.
230 milliárd eurós érvágás
Közben az Európai Bizottság kiszámolta, hogy mekkora kárt okoztak – főként az oligarcháknak – a személyeket sújtó vagyonbefagyasztások.
Ezeket a büntetőrendelkezéseket a Krím és a donbászi régió 2014-es megszállását követően kezdték kivetni, azóta már 1091 magánszemélyt és 80 szervezetet szankcionáltak. Míg kezdetben meglehetősen óvatosan határozták meg az érintett személyek körét és például az orosz elnök környezetét nem büntették, mára már az érintettek között van Vlagyimir Putyin vagy Lavrov külügyminiszter is, és számos oligarcha.
Az EU egy hónappal ezelőtt felállított egy munkacsoportot, amelynek megállapításairól most számolt be az Európai Bizottság. „A tagállamok több mint fele már beszámolt a Bizottságnak a vagyon befagyasztására tett intézkedésekről. Az EU-ban eddig befagyasztott vagyon értéke közel 30 milliárd euró, amibe beletartoznak az olyan eszközök is, mint például helikopterek, ingatlanok, hajók vagy műalkotások. Szintén mintegy 196 milliárd euró tranzakciót blokkoltak a szankciók végrehajtásának részeként” – mondta Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője.
A munkacsoport működésében részt vesznek az Egyesült Államok hatóságai, de meghívást kaptak az ukrán ügyészek is.
Megkérdeztük, vajon a magyar kormány is nyújtott-e be ilyen összesítést, a szóvivő azonban további részleteket nem akart elárulni.
