Andrzej Duda államfő hétfőn beiktatja Mateusz Morawiecki eddigi miniszterelnököt, akinek két hete lesz többségi koalíciót építeni, ami veszett ügynek látszik. Uralma meghosszabbítását a már 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) arra használhatja fel, hogy újabb személyeket nevezzen ki állami intézmények élére.
A PiS szövetségeseként számontartott elnök az októberi választást követően az ellenzéki blokk világos többsége dacára Morawieckinek adott kormányalakítási megbízást, akinek az alkotmány értelmében tizennégy napja lesz olyan koalíciót építeni, amely elnyerheti a parlament támogatását.
Erre nem sok esély mutatkozik, mivel – bár a Jog és Igazságosság kapta a legtöbb szavazatot – nem tud többséget szerezni a törvényhozásban, ugyanis egyetlen párt sem jelezte, hogy csatlakozna hozzá.
A kormány elfogadásához abszolút többségre, továbbá az összes képviselő legalább felének jelenlétére van szükség. Kudarc esetén a második körben a parlamenti alsóház abszolút többségi szavazással bíz meg valakit kormányalakítással.
Ehhez kapcsolódóan: Koalíciós megállapodást kötöttek a lengyel ellenzéki pártok
A kormányfői tisztséget 2017 óta betöltő Morawiecki kijelentette, hogy meg fog tenni mindent, azonban ő maga is „tíz százalékra vagy kevesebbre” becsülte a siker esélyét.
A PiS több magas rangú politikusa, például Mariusz Błaszczak és Jacek Sasin is közölte, hogy nem vesz részt az új kormány munkájában. Elemzők szerint ez nem meglepő, mert a kabinet kudarcra van ítélve.
Ehhez kapcsolódóan: Elemző: Orbán Viktor ellenpólusa lehet Donald Tusk lengyel miniszterelnökként
Jarosław Kaczyński pártelnök ugyanakkor friss interjújában hazugságnak nevezte, hogy a PiS nagyágyúi nem akarnak csatlakozni, és azt állította: az ő ötlete volt, hogy a kormányba inkább szakértőket, ne politikusokat toborozzanak.
Ehhez kapcsolódóan: Varsó visszatérése: mi lesz új és mi marad a régi Tusk alatt?
Sokan bírálták Duda taktikai manőverét, azt hangoztatva, hogy reménytelen politikai színjátékról van szó csupán.
Egyes ellenzéki képviselők arról beszéltek, hogy Kaczyński és csapata arra próbálja felhasználni az időt, hogy bizonyítékokat tüntessenek el, és újabb embereiket nevezzék ki az állami hivatalok élére, hogy a hatalomváltást követően is fennmaradjon a befolyásuk bizonyos testületek felett.
A Polgári Koalíció (KO), a Lengyel Parasztpárt (PSL), a Lengyelország 2050 (Polska 2050) és az Új Baloldal tömörülés együttesen 248 mandátummal rendelkezik a 460 fős parlamenti alsóházban, és ugyancsak abszolút többsége van a szenátusban.
Közös miniszterelnök-jelöltjük a tisztséget korábban már betöltő, centrista, Európa-párti Donald Tusk, aki elsősorban a jogállamiság helyreállításának ígéretével kampányolt a populista Jog és Igazságosság nyolc éve tartó uralma után.
