Hangos, sebtében összehívott gazdasági bizottsági ülésen akadályozták meg a civilek, hogy megpecsételődjön Tihany utolsó egybefüggő, beépítésre szánt zöldövezetének sorsa. A napirendről végül a polgármester javaslatára levették azt a szerződéstervezetet, amely a Kenderföldekként ismert terület beépítési mutatóit módosítaná. A befektető ugyanakkor többször is elmondta, hogy ha nem sikerül megkötni az új szerződést, akkor a korábbi szabályozási terv alapján „mennek neki az építkezésnek”, ami még nagyobb beépítést eredményezne. Cikkünk megjelenése után a beruházó cég válaszolt kérdéseinkre.
Az elmúlt héten hirtelen nagy mozgás támadt a tihanyi Kenderföldek ügyében, az önkormányzat rendkívüli ülést hívott össze, a telken pedig munkagépek jelentek meg. A helyi civilek megkongatták a vészharangot, mert attól tartanak, hogy a Balaton ökológiája szempontjából is fontos terület veszhet el. A tóparthoz közeli, erdővel, nádassal borított területen – ahol jelenleg szarvasok, őzek, rókák élnek – napok óta munkagépek dolgoznak, 100-150 fát kipusztítva.
A Kenderföldeknek nevezett terület – bár része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak és az országos jelentőségű tájképvédelmi övezetnek – már húsz éve beépíthető területként szerepel a helyi építési szabályzatban. Épp ezért a 2018-ban 746 millió forintért tulajdont szerző Félsziget Resort Ingatlanfejlesztő és Szállodai Hasznosító Kft. – amelynek 50–50 százalékos tulajdonosa Futó Péter (Futureal/Cordia csoport) mint szakmai befektető és Nyíri Viktor (X-Ventures) mint kockázatitőke-befektető – a közgyűlésen is elmondta: joggal várja el, hogy építhessen valamit a területen, hiszen ezért vették meg.
Mocsárból luxuslakópark
De hogy is került ez a korábban önkormányzati terület magánbefektetőkhöz? A Kenderföldek egy közel húszhektáros, mocsaras, lápos terület, közvetlen összeköttetéssel a nádashoz. Évtizedeken át használaton kívül volt, ami azt eredményezte, hogy hiába természetvédelmi terület, szép lassan sittlerakóvá vált.
A terület hasznosítására a civilek szerint az eddigi legjobb koncepció a 2002-es helyi építési szabályzat (hész) tervezett módosítása volt, amely alapján a terület egy részét felparcellázták és tihanyi fiataloknak osztották volna ki lakosságmegtartási céllal.
Ezt a település 2006-ban hivatalba lépő jelenlegi polgármestere, Tósoki Imre már nem támogatta, az építésügyi előírásokat a nagyobb ívű fejlesztések felé terelte. 2015-ben egy teljesen új hészt fogadtatott el a polgármester, amely megteremtette a húszszázalékos beépíthetőséget és 10,5 méteres építménymagasságot.
Az önkormányzat azonban évekig sikertelenül próbálta értékesíteni a területet, mígnem az eladhatóság érdekében felaprózták, már ezzel is rombolva a Kenderföldek zöldfolyosószerepét a sziget belseje és a tó között. Így jutott hozzá tehát 746 millió forintért az 5,4 hektárnyi területhez a Félsziget Resort.
A gigaberuházás réme azóta fenyegeti a Tihanyi-félszigetet. Az első tervek közel négyszáz lakásról és egy 110 szobás szállodáról szóltak. Egy ilyen mértékű lakosságnövekedés elviselhetetlen terhet róna az ezer állandó lakosú Tihanyra.
„Ez a település ezt nem bírja el, sem az energiahálózata, sem a csatornahálózata, a közlekedésről nem beszélve”
– nyilatkozta még tavaly nyáron a Révbe Érünk Egyesület azóta leköszönt elnöke, D. Molnár György a Szabadon Balatonnal foglalkozó riportjában.
A terület viszont – bár úgy tűnik, hogy gyönyörű zöld, erdős rész –, ahogy említettük, súlyosan szennyezett. A Club Tihany építésének itt lerakott építési-bontási hulladékát nyolcezer köbméterre, a zöldhulladékét ezer köbméterre becsülik. A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal 2023. április 5-i határozatában ezért kimondta, hogy a Tihanyba tervezett szabadidő- és lakópark nem valósítható meg.
Akkor felszólította a beruházót a terület megtisztítására. Ez közel egy évig nem történt meg, feltehetően a területen most megjelenő munkagépek ezt a munkát készítik elő. Helyiek szerint ugyanakkor félő, hogy a hulladékot nem elszállítják, hanem szétszórják az érintetlen területeken, esetleg a mélyebben fekvő részeket töltik fel vele.
A rendkívüli közgyűlésen az derült ki, hogy ezt a V&Periko Kft. kezeli helyben egy labor bevonásával, de arról szó sem esett, hogy elszállítanák a veszélyes anyagokat is tartalmazó hulladékot, építési törmeléket.
Erdőirtás vagy tereprendezés?
Pár nappal ezelőtt munkagépek jelentek meg a területen, és fakivágásba kezdtek. Napok óta munkagépek dolgoznak a szarvasok, őzek, rókák élőhelyén, civilek szerint 100-150 fát már kipusztítottak, köztük jól termő, épp virágzásnak induló gyümölcsfákat is.
A munkagépekkel párhuzamosan a képviselő-testület is aktív munkába kezdett. Eredetileg február 29-én tárgyalta volna a testület a településrendezési tervet, amelyben meghatározzák a beépíthetőség mértékét, az önkormányzat és a beruházó kötelességeit. A tervezetet megküldték a Révbe Érünk Egyesületnek, ám csak két nappal az ülés előtt. Hivatalosan erre hivatkozva halasztották el a napirendi pont tárgyalását, hogy a civileknek is legyen idejük véleményezni.
A tiltakozásoknak most az élére álló HKK Civil Társaság szerint ugyanakkor ez csak a civil egyeztetés elbábozása, nem történt valós párbeszéd a tiltakozó helyiekkel. Azt akarják elérni, hogy ne helyben kezeljék a hulladékot, és követelik a felhalmozódott illegális hulladék elszállítását, amiért jogi úton is hajlandók harcolni.
Hangos civilek, meghátráló polgármester
Az új, rendkívüli közgyűlésre, amelynek egyetlen napirendi pontja a Félsziget Resort Kft. és a tihanyi önkormányzat közötti szerződéskötés, hétfőn délután 3/4 4-kor érkezett a meghívó, az ülést pedig kedd 14 órára hívták össze. Vagyis 24 órát sem hagytak arra, hogy a képviselők és a civilek megismerjék, véleményezzék a több ponton is módosult tervezetet.
A közgyűlés végén, miután levették a napirendről a szavazást, a polgármester azt javasolta, hogy a Révbe Érünk Egyesület segítsen egy olyan településfejlesztési terv megalkotásában, amely mind a civil szervezet, mind a környéken lakók igényeinek megfelel. Erre március 28-ig kaptak időt a civilek, akkor tárgyalja újra a javaslatot a testület.
A Tihany vezetését 2006 óta ellátó Tósoki Imre fideszes polgármester, úgy tudjuk, nem indul újra a polgármesterségért, a most megkötni szándékozott szerződésekkel viszont egy jövőbeni polgármester és egy új képviselő-testület kezét is megköti.
A szerződéstervezet 2.7-es pontjában ugyanis az szerepel, hogy az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy együttműködik a beruházóval, és minden szükséges támogatást megad az építési engedélyek megszerzéséhez, akár plusz önkormányzati anyagi forrás biztosításával.
A mostani tervekről annyit tudni, hogy a Félsziget Resort 45 villából álló lakóparkot akar felépíteni, ehhez ezer négyzetméteres telkekre parcellázná a területet. A tervezet szerint 18 százalékos beépíthetősége lenne a telkeknek, kilencméteres homlokzatmagassággal. Ez azt jelenti, hogy a 45 villában legalább kilencven lakás alakítható ki, bár ezekbe a paraméterekbe háromlakásos társasházak is beleférnek.
Mindezért cserébe a szerződéstervezet szerint a Félsziget Resort vállalja, hogy hulladékmentesíti a területet, kiépíti a közműveket, a belső úthálózatot, a csapadékelvezető rendszert, elviszi a zöldhulladékot az önkormányzati telekről, megépíti a főútról az ingatlanokig az utat, és felújítja a ma is létező Kenderföld utcát. Vagyis e szerint csak olyan kötelezettségeket vállal a beruházó, amely a saját jól felfogott érdeke, és előfeltétele a beruházásnak, pluszvállalást a falu érdekében nem tesznek.
Kérdéseinket a beruházónak, a kormányhivatalnak és Tósoki Imre polgármesternek is elküldtük.
Cikkünk megjelenése után a beruházó cég, a Félsziget Resort Kft. válaszolt korábban megküldött kérdéseinkre.
A területen jelenleg folyó munkálatok, a fakivágások is a kormányhivatali határozat, „a hatóságok által előírt hulladékkezelés célját szolgálja, és azzal van összefüggésben”.
A területen lévő hulladékot nem kívánják elszállítani, helyben kezelnék, „ennek módja az ott található, erre alkalmas hulladékok hulladékstátuszának kezeléssel történő megszüntetése, hogy azok helyben felhasználható termékekké váljanak”. Hozzáteszik, hogy a kis mennyiségben előforduló veszélyes hulladékot és lakossági hulladékot megbízott céggel el fogják szállíttatni.
A fakivágások a cég szerint az invazív és a beteg példányokat érintik, a munkálatokat pedig a szükséges engedélyek birtokában végzik, fapótlási kötelezettségeiknek eleget fognak tenni.
A terület beépítésében az a kompromisszumos ajánlatuk a helyieknek, hogy a korábban tervezett 293 lakás helyett 45 villát építenének, maximum két lakással, a telkeket pedig parcellánként értékesítenék.
