Németország és Hollandia külügyminisztere meglepetésszerű látogatást tett Ukrajnában. Megálltak Kijev elővárosaiban, Bucsában és Irpinyben, ahol háborús bűnök elkövetésével vádolják a múlt hónapban kivonult orosz erőket.
Május 10-i útjával Németország vezető diplomatája, Annalena Baerbock lett a berlini kormány első olyan minisztere, aki Kijevbe látogatott azóta, hogy Oroszország február végén megindította Ukrajna elleni támadását. Holland kollégája, Wopke Hoekstra is részt vesz az úton. A nap folyamán találkozni készülnek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Dmitro Kuleba külügyminiszterrel.
Az orosz erők visszavonulásával Bucsából és más, Kijev melletti városokból megrázó bizonyítékok kerültek elő brutális gyilkosságokról, kínzásokról, tömegsírokról és válogatás nélküli lövöldözésekről civilekre. Ezek több országot, az ENSZ-t és a hágai Nemzetközi Törvényszéket is arra ösztönözték, hogy vizsgálatokat sürgessenek háborús bűnök ügyében.
Az egyik Bucsában, a másik Irpinyben
Az ukrán rendőrség tájékoztatása szerint a Bucsában meggyilkolt civilek többsége lőtt sérülésektől halt meg. Az áldozatok közül néhánynak hátrakötözték a kezét.
Baerbock azt mondta, az áldozatoknak tartoznak az igazságszolgáltatással.
„Ezek az áldozatok mi is lehetnénk” – fogalmazott, miután az ukrán főügyésszel körbejárta Bucsát.
Az orosz hatóságok azt állítják, hogy az orosz erők nem támadtak civileket Ukrajnában, és azt mondták, hogy a Bucsából származó videókat az utcákon heverő civilek holttesteivel az új nyugati szankciók igazolása és a béketárgyalások megzavarása érdekében rendezték meg és vették filmre.
Hoekstra Irpiny, egy másik közeli kijevi külváros utcáit járta, és megismételte Baerbock felhívását, hogy teljes körűen vizsgálják ki a lehetséges háborús bűnöket.
„A lebombázott házak és épületek jól illusztrálják, hogy a háború milyen hatással volt az itt élő férfiak, nők és gyermekek életére” – mondta Twitteren.
„Ezek a tettek nem maradhatnak büntetlenül. Hollandia elkötelezett az igazság megállapítása és az igazságszolgáltatás mellett” – tette hozzá.
Az első a német kormányból
A látogatás a Kijev és Berlin közötti kapcsolatok újrakezdésének jele is Németország háborúra adott korai reakciója és Frank-Walter Steinmeier német elnök Moszkvával szembeni enyhülési politikája után 2005 és 2009, majd 2013 és 2017 közötti külügyminisztersége idején. Az államfő azóta elismerte, hogy politikai álláspontja hiba volt.
Steinmeier és Zelenszkij május 5-én telefonon beszélt a nézeteltérések elsimítása érdekében, miután Ukrajna megakadályozta a német elnök tervezett kijevi látogatását.
A repedés a kapcsolatokban távol tartotta Olaf Scholz német kancellárt is Kijevtől, ő ugyanis nem találta helyénvalónak, hogy odautazzon azután, hogy Steinmeiert meggátolták ebben.
