A január 13-án életbe lépett új kormányrendelet még több hatósági áras termék tartására kötelezi a boltokat. Az új szabály szerint ársapkás élelmiszerekből a befagyasztás előtti átlagos napi mennyiség akár kétszeresét kell készleten tartaniuk a kereskedőknek. Kérdés, hogy tudják-e követni a vásárlói igényeket a következő rendeletig. Amíg a multik az árstop okozta veszteséget a többi termék árába kalkulálják, a kisboltoknak kevesebb a mozgásterük. A kecskeméti kiskereskedőket, vállalkozókat és vásárlókat kérdeztük az élelmiszer-inflációval járó változásokról.
„Nehezebb beszerezni a hatósági áras termékeket, és gyorsan lefosztják a boltot” – fogalmazott egy kereskedő a kecsup.hu kérdésére Kecskemét Hunyadiváros néven ismert városrészén. Az új rendelkezés szerint a boltoknak szükség esetén az árstop előtti mennyiség kétszeresét kell készleten tartania a kijelölt termékekből. A kisboltoknak már eddig is nehézséget okozott a hatósági áras élelmiszerek beszerzése: „Lehetetlen, nem is lehet! Ilyen forgalommal pedig most duplázni kell” – mondta lapunknak egy másik boltos.
A megkérdezett kereskedők szerint azt, hogy mennyivel több krumplit, tojást, lisztet, napraforgóolajat, sertés- és csirkehúst, tejet és cukrot kell a polcokon tartani, a helyi igények alapján fogják számolni. A fogyasztói szokásokat viszont nem könnyű követni, és a beszállítók is korlátozzák a rendelhető mennyiséget.
Korábbi cikkünk az árstopról: Kockáztatunk – mondja a baromfis, aki szerint bezárhatna, ha betartaná az ársapkát
Az egyik kiskereskedő arról beszélt, hogy a környéken lakó törzsvásárlókon túl „rengeteg idegen jön, aki csak ársapkás cukrot kér. Közben mi is alig jutunk hozzá. Van, hogy egy hétre összesen három kilót kapunk, és a lisztet is visszarakatják velünk a nagykerben.” Máshol azonban „mindig van a hatósági élelmiszerből, de nem ezeket viszik”.
Kevesebbet vásárolunk, de a kasszánál ez nem látszik
„Kevesebbet vásárolunk, de ez az összegeken nem látszik. Nálunk a tej luxuscikk, nem nagyon veszünk ársapkás terméket” – mondta egy családanya a kecsup.hu-nak. Hasonlóról számolt be egy fiatal felnőtt, aki a minimum felett csak akciós és közeli lejárati dátumú élelmiszert vesz. „Nem mondtam le semmiről, de jobban meggondolom, hogy mit veszek” – tette hozzá.
Kapcsolódó írásunk: Jó eszköz-e az infláció ellen a rezsicsökkentés, a benzinársapka és a többi hatósági ár?
„Most is ugyanazért megyek a boltba, még ha a minőségből lejjebb is kellett adnom” – árulta el egy vásárló. Ugyanezt egy kávézó tulajdonosa már nem teheti meg. Egy boltot üzemeltető vállalkozó szerint „nehéz jó minőségű tejet tartani. Mindig figyelni kell, hogy melyik boltban melyik jó márka van éppen rendes áron. Vagy menjek a nagykerbe kétszeres árért?” Egy étterem vezetője az alkalmazottak segítségét kérte, így „van olyan reggel, hogy mindenki három-három kiló cukorral jön be dolgozni” – mondta a kecsup.hu-nak.
Most olyan, mint régen, a nyolcvanas években
„Átbillent a mérleg a kisboltok javára. Amióta a multiknál teljesen elszálltak az árak, nálam több az új vevő – nyilatkozta egy másik kiskereskedő. – Nekem nem kellett úgy emelnem az árakat, mert egyedül viszem a kisboltot reggeltől estig.” Még abban a boltban is hasonló választ kaptunk, ahol több az alkalmazott, és sem az árak, sem a fizetések nem emelkedtek jelentősen.
Kapcsolódó cikkünk: Az élelmiszerárak elszállása miatt érezzük sokkal brutálisabbnak az inflációt
A kiskereskedők alkalmazkodtak a helyzethez és ismerik a környék igényeit. Nem tudni, meddig lesz fenntartható ez az állapot a készlet növelésére kötelező rendelettel és a változó vásárlási szokásokkal. „Most olyan, mint régen, a nyolcvanas években, és akkor is túléltük” – foglalta össze egy nyugdíjas. – Erdélyben megtanultuk, hogy kell ezt. Keveset, de okosan vásárolunk. Élünk, ahogy a pénztárcánk engedi.”
Az élelmiszerárstop a rendelet szerint 2023. április 30-ig marad érvényben. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint lassan meg kell tervezni az árstopok kivezetését. Arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy ehhez kezdenek összeállni a szükséges feltételek. Ilyen az infláció és a forint árfolyamának kedvező alakulása, vagy a növekedés és a fogyasztás visszaesése.
