Bő egy hónap múlva már a Mol koncessziós cége kezeli a Magyarországon keletkező hulladékot. Egyik napról a másikra kell átállni, sok kérdés bizonytalan még. Nem tudni például, hogy a hulladékos cégeknél felhalmozott készletekkel mi lesz, a Mol mennyi fizet majd az értékkel bíró fém-, papír- és műanyaghulladékért.
Július 1-jén indul az új körforgásos hulladékgazdálkodási rendszer, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött tavaly a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol). A lakossági és ipari hulladékok, haszonanyagok nagy részét a Mol erre a célra alapított leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja kezelni.
A lakossági szegmensben nagy változás nem lesz, az értékkel bíró ipari hulladékok esetében azonban nagyot fordul a világ. Több száz olyan kis- és közepes vállalkozás, családi cég van Magyarországon, amely eddig abból élt, hogy gazdasági táraságoktól vásárolta fel a fém-, papír- vagy műanyaghulladékot, amelyet kezelt, feldolgozott és továbbértékesített.
Vállalkozókból bérmunkások
A Mol belépésével azonban július 1-jétől a koncesszió hatálya alá tartozó esetekben már nem lesznek erre jogosultak, nem rendelkezhetnek a hulladékkal, mert annak kizárólagos birtokosa a MOHU lesz.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, ezek a hulladékos cégek az új rendszerben nem köthetnek üzletet, lényegében a MOHU alvállalkozói, bérmunkásai lesznek, amennyiben a Mol koncessziós cége igényt tart a szolgáltatásaikra, és leszerződik velük. Ha nem, akkor az évek, évtizedek alatt felépített cégek becsődölnek.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány szerint hiába csökken a lakosság száma, nem lesz kevesebb szemét
Ezt a nem túl optimista képet súlyosbítják a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által május 16-án benyújtott törvénymódosító javaslatok.
A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) szerint bő egy hónappal a koncesszió indulása előtt „még mindig óriási mértékű jogbizonytalanság és feszültség van a piacon, hogy a jogszerűen végzett gazdasági tevékenységük eredményeként létrejött e vagyonelemnek mi lesz a sorsa”.
A HOSZ még a Semjén-féle jogszabálymódosítási javaslatok előtt reagált a tervezetre a társadalmi egyeztetés során. Szerintük a hulladékkezelő cégek a július 1-jén rendelkezésére álló készleteket piaci áron, a jogszabályoknak megfelelően végzett gazdasági tevékenységük körében szerezték, jellemzően vásárolták a hulladéktermelőktől.
A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a termelő vállalatok és egyéb cégek általában két-három évre írtak ki pályázatot a működésük során keletkező hulladék elszállítására. Ezeken a tendereken bármelyik, engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási cég jelentkezhetett, és amelyik a legjobb árajánlatot tette, megnyerte a tendert.
A Szabad Európának korábban nyilatkozó cégvezető szerint ő az egyik tenderen például húsz forintért vállalta, hogy elviszi egy üzemben keletkező papírhulladék kilóját. Ebben benne van a telephelyről való elszállítás, tárolás és újrahasznosítás költsége is. A papírhulladékot kezelte és értékesítette a piacon, leginkább papírgyáraknak.
A hulladékkezelő cégeknek érvényes szerződésük van a hulladéktermelő vállalatokkal, gyárakkal, így nem tehetik meg, hogy felhagynak a tevékenységükkel. Ezek nem teljesítése akár kötbérezéssel is járhat.
Július 1-jén azonban a készleteiket át kell adniuk a MOHU-nak vagy az általa kijelölt cégnek, amely valamekkora összegű kompenzációt fizet érte, viszont nem tudni, mennyit. Ezeknek a cégeknek a hulladék képezi a legnagyobb vagyonukat, nem mindegy, hogy kifizeti-e a Mol koncessziós cége érte a piaci árat, vagy kevesebbet ad érte.
Megszabadulni sem tudnak tőle a határidő előtt, mert csak nagyobb mennyiséget, több tonnát tudnak értékesíteni, vagyis meg kell várni, amíg megfelelő készlet gyűlik össze. A felvásárlási árak is befolyásolják, hogy mikor éri meg túladni rajta, hiszen amikor alcsonyabbak az átvételi árak, a hulladékos cégek kivárnak, akkor adnak túl a portékán, amikor magasabb árat kapnak érte. Emiatt jelentős mennyiség halmozódhat fel a hulladékgazdálkodó cégeknél.
Gondot okoz az is, hogy egy részük esetében már hozzáadott értéket képeztek a hulladék feldolgozásával. Kérdésként merül fel, hogy a feldolgozott hulladék is a jogszabályi rendelkezés alatt értelmezendő-e.
Ehhez kapcsolódóan: A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval
Bizonytalan piaci árazás
Bonyolítja a helyzetet, hogy a feldolgozás során az eredetileg a koncesszió hatálya alá tartozó hulladék jellemzően keveredik a nem a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékkal. A feldolgozást követően a különválasztás nem megvalósítható.
Elméletileg e készleteket a piaci szolgáltatóknak át kellene adniuk a Mol cégének a törvény hivatkozott szabályai alapján, mindezért cserébe csupán az érintett hulladék után lettek volna jogosultak kompenzációra, ami nem feltétlenül egyezik meg a hulladék piaci árával. A kezelésen áteső hulladékok esetén pedig plusz hozzáadott értéket is képeztek a szolgáltatók, így ebben az esetben magasabb piaci árról beszélünk.
Ha nem tetszik a MOHU által felajánlott kompenzáció összege, akkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) fordulhattak volna. Azért a múlt idő, mert a Semjén-féle indítványban lecserélték a kompenzáció szót ellentételezésre, ami még hátrányosabb helyzetet teremtett a hazai cégeknek.
Ha nem fogadják el a MOHU ajánlatát, csak a bíróságokhoz fordulhatnak, vagyis egy többéves jogi procedúra veszi kezdetét. Nagy kérdés, hogy kinek ítél a bíróság. Míg ugyanis a papír és a fém esetében van egyfajta nyilvánosan elérhető piaci ár, a műanyagok esetében nincs olyan, akár nemzetközi tőzsdei index, amelyhez viszonyítani lehetne.
A HOSZ szerint a gazdálkodó szervezetek a koncesszió hatálybalépése előtt beszerzett hulladékok tekintetében több szempontból is hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel a piaci viszonyoknak megfelelően már kifizetett ár és a hozzáadott érték megtérülése bizonytalan.
Az érdekvédelmi szervezet ezért átmeneti szabály kidolgozását kérte a kormányzattól, hogy év végéig lehetőségük legyen értékesíteni a koncesszió előtt megvásárolt hulladékot. Ez azonban nem jött össze, mint ahogy a HOSZ többi észrevételét sem fogadta el a kabinet.
Egy hulladékgazdálkodásban érintett cég ügyvezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy pánikhangulat van a piacon. „A kisebb vállalkozások pánikhangulatban vannak, próbálnak minden olyan hulladékot eladni, ami a koncesszió része” – mondta. Szerinte a nagyobb vállaltok kivárnak, de a koncessziós rendszer indulása mindenkit letaglóz.
„A bizonytalanság mindenkit kikészít. Még rengeteg cégnek nincs aláírt szerződése a MOHU-val, a gyárak nem tudják, hogy a mostani partnerük fogja-e elvinni a hulladékot, mennyit fog egyáltalán fizetni érte, mekkora EPR-díjat kell majd fizetniük, és milyen egyéb költségeket fog a Mol koncessziós cége kiszámlázni” – tette hozzá a cégvezető.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-hulladékkoncesszió: háromszorosára emelkedhet az eddig fizetett díj összege
Vízjog, kedvezmények
Amennyiben a parlament elfogadja a Semjén Zsolt által beadott törvénymódosító indítványt a jövőben nem kell majd a hulladékfeltöltéshez (elföldeléshez) a MOHU-nak vízjogi vagy vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárást lefolytatnia.
De változik a települési díjkedvezmények rendszere is. Jelenleg az önkormányzatok eldönthetik, hogy adnak-e a szemétszállítási díjból szociális vagy egyéb okok miatt kedvezményt az ingatlanhasználóknak. Nemcsak iskoláknak, óvodáknak, de éppen a falu kisboltjának is adhat kedvezményt vagy vállalhatja át a teljes szemétszállítási díjat a település.
A jogszabály úgy módosulhat, hogy az önkormányzat átvállalás esetén eltérhet a korábbi díjkedvezménytől: többet és kevesebbet is átvállalhat az ingatlanhasználó helyett fizetett díjból. Újdonság a többet szó: magyarul ha a jövőben drágulna a szemétszállítás díja, a törvénymódosítás megadja az esélyt arra, hogy az önkormányzatok a korábbiaknál nagyobb összegű kedvezményt adjanak a hulladékszállítás díjából.
A HOSZ szerint ezáltal a hulladéktermelő ingatlanhasználók még a jelenleginél is kevésbé lennének érdekeltek a hulladékcsökkentésben, ami teljes mértékben ellentmond egyebek mellett a hulladékpiramisban foglalt prioritásoknak. De az is benne van a módosításban, hogy a jövőben drágulhat a szemétszállítás díja.
