Nem tudni, kiket javasoltak a kormány legújabb korrupcióellenes hivatala, az Integritás Hatóság élére, mert öt pályázatot találtak csak érvényesnek, ezek közül három pedig nem járult hozzá neve nyilvánosságra hozatalához. A háromból az egyik bíráló közben kilépett. Végül a kormány egyik megbízható embere, Windisch László ÁSZ-elnök dönt majd ismeretlen kritériumok alapján.
Miután a kormány semmiképp nem akar csatlakozni az önálló nyomozati jogkörrel dolgozó Európai Ügyészséghez, viszont valamit fel is akar mutatni a hazai korrupció elleni erősebb lépések ügyében, villámgyorsan csinálnának egy új, sokadik korrupcióellenes hivatalt, amelynek neve Integritás Hatóság lesz.
Navracsics Tibor miniszter szerint ez lesz a legjelentősebb lépés annak érdekében, hogy a kormány hozzájusson jogállamisági kritikák miatt visszatartott EU-s támogatásokhoz.
Témába vág: Navracsics Tibor szerint az új korrupcióellenes hivatal majd rendszeres jelentéseket írhat.
A hivatal nem nyomozhat önállóan, és ha valamilyen szabálytalanságot észlel más módon, legsúlyosabb esetben feljelentést tehet. Azaz továbbra is a Polt Péter vezette ügyészség fog eljárni ezekben az ügyekben.
Nem indul átláthatóan vagy a kormánytól függetlenül
Az új intézményhez kezdésnek nyílt pályázaton kerestek közpénzügyekhez jól értő szakembereket egy bizottságba, amely az Integritás Hatóság majdani vezetőit kiválasztja.
A nyílt pályázatra harminchárman pályáztak, közülük a Transparency International nyilvánosan ajánlott három főt a harminchárom jelentkező közül.
Közülük egy sem került be, mivel Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint utóbbiak „baloldali-liberális pártokhoz kötődnek”. Az egyik jelölt, Bod Péter Ákos korábbi miniszter és jegybankelnök szerint „teljes félreértése az egész ügynek, és nem jó jel”, ha a kormányszóvivő politikai érvet próbál használni a kiválasztási folyamatnál.
„Kinek mi köze a politikai nézeteimhez? A kiírásban az volt a kérdés, hogy van-e vonatkozó tudományos munkásságom és vezetői tapasztalatom. Az nem volt odaírva, hogy szeretem-e a miniszterelnök urat” – mondta Bod Péter Ákos.
Témába vág: Itt olvashat bővebben a pályázatról és az akkori befutókról.
Bod Péter Ákos elmondása szerint a kiválasztás szakmai része egy önéletrajz és egy publikációs lista beküldéséből állt. Semmilyen további forduló nem volt, arról sem jeleztek vissza, hogy megkapták-e az önéletrajzot. Csak a végén közölték, hogy hol lehet megnézni a kiválasztottak névsorát.
Végül egy közgazdászt és két jogászt választottak a bizottságba ismeretlen szempontrendszer alapján. A pályázat lebonyolítása egyébként a Varga Mihály és a Pénzügyminisztérium alá tartozó szervezet, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság alá volt rendelve.
A kijelölt három bíráló közül egyikük, Pataki Balázs jogász útközben le is mondott – írta meg a Népszava. Helyére Kovács Gábor került, aki egyebek mellett rendőrtiszti főiskolát végzett, és négy évig alosztályvezető volt az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán.
Ötből hárman nem vállalják a nevüket
Miután kialakult a bírálóbizottság, elkezdtek pályáztatni az elnöki és elnökhelyettesi tisztségekre. A bírálóbizottság ismeretlen eljárás után választott ki a pályázók közül öt elnökjelöltet és végül hét elnökhelyettes-jelöltet – írta a lap. Itt is ismeretlen volt, hogy mi alapján rangsorolták őket.
Az elnöki tisztségre húszan adtak be pályázatot, de ebből csak ötöt találtak érvényesnek. Az elnökhelyettesi pozícióra harminchárom pályázatból tizenhármat ítéltek érvényesnek.
Az öt érvényes elnökjelöltből hárman eleve nem járultak hozzá nevük nyilvánosságra hozatalához. Az elnök sorsáról a kormány több poszton is kipróbált, jogász végzettségű menedzsere, Windisch László, az Állami Számvevőszék jelenlegi elnöke dönt majd.
A lap szerint azt is lehet tudni, hogy elnökhelyettesnek Dabóczi Kálmánt, a Tarlós István főpolgármestersége alatti BKK-vezért ajánlják, illetve második helyen Dajka Gabriellát, aki az egyik felnőttképző központba feltöltött életrajza szerint jelenleg az állami tulajdonú MVM Services közbeszerzési tanácsadója.
