A Türkmenisztán dél-keleti részén fekvő Mari tartományban a rendőrök véletlenszerűen gyűjtik be az utcáról azokat, akik rossz öltözékük miatt koldusnak vagy hajléktalannak néznek ki ‒ mondták a Szabad Európának helyi szemtanúk.
Egy neve elhallgatását kérő rendőrségi forrás is nyilatkozott a Szabad Európa türkmén szolgálatának, és azt mondta: az elfogott embereket „ingyenes munkaerőként” állami mezőgazdasági farmokra küldik dolgozni.
Mariban március közepén kezdődtek az utcai letartóztatások, felsőbb utasítás alapján.
A tartományi székhelyen történt egyik incidensben egy gyári munkás a járókelők közbelépésének köszönhette, hogy nem vitték el.
„Nem vagyok hajléktalan. Azért van rajtam régi ruha, mert nincs pénzem, hogy újat vegyek” ‒ magyarázta a férfi a rendőröknek, akik megpróbálták betuszkolni egy furgonba.
Csak azután engedték el, hogy többen igazolták a rendőröknek, hogy volt munkája és hogy éppen a munkahelyére tartott ‒ mondták el szemtanúk.
Bátor tett: családtagok követelték a rendőröktől, hogy engedjék el szeretteiket
Mari város rendőrségének egyik tagja megerősítette a Szabad Európának, hogy a Belügyminisztérium tartományi főnöke nemrég parancsba adta az állománynak: takarítsák el az utcákról a hajléktalanokat.
A neve elhallgatását kérő rendőr elmondta, hogy ő is részt vesz az akcióban, és azt az utasítást kapta, hogy ne csak a hajléktalanok, de a régi, elhasznált ruhában járók letartóztatásában is segédkezzen. Elmondta azt is, hogy az őrizetbe vettek egy részét ‒ a külön erre a célra kiválogatott egészséges embereket ‒ nem fizetett mezőgazdasági munkára küldték.
A Szabad Európa nem tudta megerősíteni a rendőr állításait, mivel a közép-ázsiai Türkmenisztánban a hivatali képviselők nem nyilatkozhatnak a nem állami médiának.
A Szabad Európa munkatársai Mariban ellátogattak az Oguzsan utcai rendőrőrsre, ahol családtagok egy csoportja gyűlt össze, hogy a rendőrök által begyűjtött szeretteikről szerezzenek híreket.
A rendőrök azt mondták a családtagoknak, hogy hozzátartozóikat ápolatlan külsejük miatt vették őrizetbe.
„Nem félek”
A rendőrőrs előtt megjelent egyik nő követelte, hogy azonnal engedjék el a férjét, aki munka után a helyi piacról tartott hazafelé, amikor lecsaptak rá. A férj munkájának része az árúk szállítása és rakodása. A magándolgozóknak nem adnak egyenruhát a munkaadók, és emiatt gyakran régi, elnyűtt és összekoszolódott ruhában cipelik a zöldséggel és gyümölccsel megrakott zsákokat.
A nő és a rendőrök között éles szóváltás alakult ki, ami ritka dolog a tekintélyelvű módon irányított országban, ahol az embereket önkényesen bíróság elé állíthatják és elítélhetik, ha hivatalos személyekkel szállnak szembe.
A rendőrök figyelmeztették is a nőt ‒ az önkormányzati víz- és csatornázási művek alkalmazottját ‒, hogy elveszítheti az állását. Ő azonban nem hátrált meg, és azt mondta, nem fél tőlük. Később, a Szabad Európának nyilatkozva ‒ neve elhallgatását kérve ‒ elmondta: a rendőrök végül megígérték, hogy szabadon engedik a férjét. Arról is beszélt, hogy nem félti az állását, mert a fizetéséből még a család legalapvetőbb szükségleteire sem futja.
Tovább nehezíti a helyzetét, hogy munkaadója nemcsak az adókat és járulékokat vonja le a béréből, de a fizetése egy részét különböző „kormányzati projektek” támogatásának indokával nem kapja meg. Nemrég például a nőnek és kollégáinak azt mondták: rendszeresen hozzá kell járulniuk az állam által épített lakások építési költségeihez.
Az efféle önkéntes kifizetések gyakoriak Türkmenisztánban, ahol egyes közalkalmazottaknak előírják, hogy állami tulajdonú szállodákban foglaljanak le üdüléseket, vagy anyagilag támogassák iskolák felújítását. „A gyerekeimnek nincs elég ennivalójuk, rogyadozik a házunk (mert nincs pénzünk rendben tartani), miért kéne nekem az állami projekteket támogatni?” ‒ tette fel a kérdést a Szabad Európának a nő.
Ne legyenek szem előtt a szegények!
A türkméneket az utóbbi időben szegénység fenyegeti a növekvő munkanélküliség, az élelmiszerárak emelkedése és az állami szociális támogatás hiánya miatt. Nem szokatlan azt látni a nagyobb türkmenisztáni városokban, hogy az emberek ‒ köztük gyerekek és nők is ‒ kukákban és szemétkonténerekben guberálnak és keresnek ételt.
Az országot önkényuralmi módszerekkel vezető Gurbanguli Berdikmuhamedov elnök kormánya nem hogy nem tett lépéseket a probléma orvoslására, de még csak el sem ismeri annak létezését. Ehelyett rendőrökkel gyűjteti be az utcáról a kéregetőket, hajléktalanokat, a faluból feljött guberálókat és alkalmi munkát keresőket.
Akiknek nem öröm a nemzeti ünnep
Az utcák „megtisztítása” általában a nagyobb ünnepségek és díszszemlék előtt vagy akkor veszi kezdetét, amikor Asgabatban nemzetközi rendezvényeket tartanak. Például elhíresült a 2017-es Ázsiai Fedettpályás Harcművészeti Játékokat megelőző rendőri akció, melynek során szakadt és elnyűtt ruhát viselő és ápolatlan külsejű embereket tartóztattak le.
A rendőrök többszáz vidéki ingázó munkást gyűjtöttek be és küldtek haza még a sportesemény kezdete előtt. Emellett sintéreket is kivezényeltek, akiket a kóbor kutyák és macskák megölésével és eltakarításával bíztak meg. Közismert, hogy a türkmén vezetés előszeretettel rendez látványos felvonulásokat, koncerteket és sporteseményeket a Függetlenség Napja, az újév, aratási ünnepek és más jeles napok alkalmából.
A függetlenség napi rendezvények előtt az asgabati rendőrök például begyűjtik és vidékre küldik a hajléktalanokat, ahol ideglenesen állami intézményekben, például idősotthonokban helyezik el őket. A fővárosba pedig csak az ünnepi események után térhetnek vissza.
