Idén kétszer annyi vizsgálatot indított az Integritás Hatóság, mint tavaly és tavalyelőtt, az érintett uniós források értéke pedig a háromszorosára emelkedett. Igazi nagyvad elfogására nincs esély, de a B ligában is a bőség zavara jellemző, mert alacsonyabb szinteken is sok a visszaélés az uniós pénzekkel.
Az EU által 2022-ben kikényszerített korrupcióellenes szervezet, az Integritás Hatóság (IH) évi tizenöt vizsgálatot indított az első két évében. 2024-re ez 33-ra emelkedett, amiből 23 még folyamatban van – írja a Népszava. A hatóság által vizsgált ügyekben érintett európai uniós források értéke 2023-ig 57 milliárd forintot érintett; idén ez 171 milliárdra nőtt.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója azt mondta a Népszavának, hogy a NER egyelőre nem gondol az IH-ra igazi veszélyként, mivel a lehetőségei szűkre szabottak. Nincsenek igazi nyomozati jogkörei, erősen korlátozott a hozzáférése az adatokhoz. Biró Ferenc, a hatóság elnöke áprilisban úgy fogalmazott Brüsszelben: „Az IH nem tudja ellátni a feladatát, amiért létrehozták, hogy feltárja, megelőzze és kivizsgálja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását.”
Az IH már tavaly törvénymódosító javaslatot küldött az Igazságügyi Minisztériumnak (IM), amelyben a „közvagyon megóvása érdekében” kibővített jogosultságokat kért, és valódi nyomozati jogköröket, például azt, hogy bizonyítékot foglalhasson le, házkutatást végezhessen és tanúkat hallgathasson ki. A lap úgy tudja, a minisztérium nem válaszolt érdemben a javaslatra.
Összességében a NER inkább elszigeteli, afféle zárványként próbálja kezelni az IH-t – mondta a TI jogi igazgatója. „Mindenki szeretne felcsúti meg tiszakécskei pereket látni, lehetőleg azonnal” – utalt Ligeti Miklós a NER közbeszerzési piacát domináló két fővállalkozó cég központjaira. Ám szerinte ezek egyelőre csak dőre remények, nem igazán lehet kriminalizálni ezeket az állami hátterű ügyeket, mert ezekben maga a politikai vezetés által fogságba ejtett állam működése az, ami kifogásolható, viszont a B ligás, kisebb cégek között is megdöbbentően elterjedt az uniós pénz elcsalása.
