Szánkódomb a mély pusztában, olcsó trükkel kijátszott bányajáradék. A Homokhátságon – ott, ahol piros betűs ünnepnap, ha esik az eső – több mint egy tucat faluban épülnek sorra a záportározók. Van, amelyik természetvédelmi területre, és olyan is akad – például Bordányban –, ahol a gödör ásását egy harmincezer éves, érintetlen láprétre tervezték. Forrásaink szerint egy jól behatárolt kör házalt korábban ezekkel a pályázatokkal a helyi önkormányzatoknál a Kecskemét alatti területen. Nemrég az Integritás Hatóság is felfigyelt az üzletszerű gödörásásra, azonban hiába kérdeztük meg, azt is titokban tartják, hogy vizsgálatot indítottak, vagy sem ezekben az ügyekben.
Egy hónappal ezelőtt a szegedi Árkádban találkozott az Integritás Hatóság két szakembere Kármán Balázzsal és tájépítész fiával, Kármán Kolossal. A két férfi – a birtokunkba jutott előzetes levelezés szerint – a Szabad Európa tényfeltáró cikkei miatt szeretett volna beszélni a természetvédőkkel, mert a Homokhátságon, amelyet hivatalosan is félsivataggá minősített már évekkel ezelőtt az ENSZ, záportározók épülnek uniós pénzből, holott jelentős eső már évek óta nem esett a környéken.
Erős fenntartások
„Ez nem egyszeri eset, ez egy egész modell. Itt, a Homokhátságon sorra épülnek ezek a típusú tározók. Majdnem szóról szóra az összes pályázat azt adja elő, hogy itt akkora vízproblémák vannak, hogy itt majdnem belefulladnak az emberek a vízbe, hogy itt vízelöntések vannak”
– mondta a Szabad Európának Kármán Kolos tájépítész.
Ehhez kapcsolódóan: Uniós pénzeső a magyar félsivatagra: Homokhátság, a záportározó-nagyhatalom
Ennek ellenére több tucat falu sorra nyert két-háromszáz milliónyi uniós pénzt vízvisszatartás címén azért, hogy megfogják az arrafelé nem létező esővizet. Kármán Balázs azt mondta: eddig nem hallottak olyat az Integritás Hatóságról, hogy proaktív módon, a Szabad Európa cikkeire hivatkozva megkeresnek embereket, és kérdezősködnek a korrupciós esetről. Szerinte az már kiderült, hogy legalább újságot olvasnak.
„Ketten jöttek le szolgálati autóval, mert arra, úgy tűnik, van pénzük. Nagyjából két és fél órát beszélgettünk. Az egyik férfi jogász, a másik közgazdász volt. Elsődlegesen arra voltak kíváncsiak, abba szerettek volna belelátni, hogy milyen jellegűek a vizes projektek közötti problémák, és hogy mindezek mennyire rendszerszintűek. Elmondtuk nekik töviről hegyire, folyamatosan jegyzeteltek, órákon át, de azt már akkor is tudtam, hogy ennyi idő alatt nem fogják megérteni a problémát. Erős fenntartásaim vannak”
– mondta az egy hónappal ezelőtti bizalmas találkozóra visszaemlékezve a Szabad Európának Kármán Balázs.
A tervező és a törölt memória esete
Azzal, hogy mi a probléma a homokhátsági záportározókkal, több alkalommal is foglalkoztunk, sok helyütt például védett természeti területen ássák ki a záportározónak csúfolt gödröket. Legutóbb Bordányban állították le a földmunkákat, mert helyi természetvédő civilek és szakemberek egy hosszú tanulmányban igazolták, hogy egy több ezer éves, érintetlen lápréten akar a bordányi önkormányzat gödröt ásni.
Zsombón például a mai napig nem tudni, miből épült a záportározó töltése. Időközben ugyan több, egymástól független igazságügyi szakértői vizsgálat is született erre vonatkozóan, hivatalosan a mai napig nem tudni, mi a töltés anyaga. Ahogy arról a Szabad Európa néhány hónappal korábban beszámolt: ugyan a műszaki tervnek mindezt tartalmaznia kellene, a dokumentációból éppen ez a négy oldal hiányzik.
Kármán Balázs és fia perre ment a közérdekű adatok miatt, mert sem az önkormányzat, sem a hatóságok nem adták ki nekik, pedig csak azt szerették volna megtudni Novák Gyula tervezőtől, miből tervezte a zsombói záportározó töltését, azonban a férfi először azzal védekezett a bíróságon, hogy benne kellene lennie a műszaki tervdokumentációban. Miután kiderült, hogy nincs meg az a négy oldal, amelynek a töltés anyagát kellene taglalnia, a tárgyaláson azt mondta a bírónak: nem tudja megmondani, miből tervezte a töltést, mert 2019 márciusában szívrohamot kapott, és mindent elfelejtett, ami azelőtt történt.
Ugyan nem volt a per tárgya, de senkinek sem volt világos a tárgyalóteremben, hogy ha Novák Gyula tervező 2019. március 19-én szívrohamot kapott és agykárosodást szenvedett, miként és hogyan volt képes már októberben a szombathelyi tévé felvételén szerepelni, ahogy azt sem tudni, hogy ha nem volt képességei teljes birtokában, hogyan írhatott alá szakemberként később is több száz milliós szerződéseket.
A szánkódomb, mint egy falat kenyér…
A gondokat tetézi, hogy az önkormányzatoknak súlyos tízmilliókat kellene fizetniük bányajáradékként a kitermelt föld miatt, de hogy több maradjon a zsebükben, trükköznek: inkább a záportározók mellett hagyják a hatalmas földkupacokat; Zsombón a mai napig hegyekben áll a kitermelt föld. Kömpöcön az önkormányzat szánkódombbá keresztelte át a földhegyet, amelyre előzetes építési engedélyt sem kapott, pedig az eredeti terepfelszínt egy méterrel véglegesen megváltoztató földépítmények szigorúan engedélykötelesek. Bányajáradékot csak akkor kell fizetni, ha elszállítják a kitermelt ásványi anyagokat, így viszont nem.
„Figyelemmel kísérve”
Kármán Balázs nem vár sokat az Integritás Hatóságtól. Az is meglepte, hogy egyáltalán személyes találkozót kértek tőle és fiától.
„Arra nem tudok egyenes választ adni, hogy mi érdekelte őket legjobban, mert bennem még az is felmerült, hogy igazából arra kíváncsiak, mit tudunk és milyen összefüggéseket látunk. Elmondtam nekik, hogy a fejétől bűzlik a hal, rendszerszintű problémák vannak, hiszen ezek a projektek nem alkalmasak arra , amilyen pályázati célt hivatottak megvalósítani. A vizet visszatartani nem lehet még több ásott gödörrel meg még több betonozott, Tiszába lejtő csatornával, hiába nevezik projektszinten annak az EU felé. Hüledezve hallgatták, hogy ebben vastagon közreműködik a katasztrófavédelem, a kormányhivatal vagy a nemzeti park igazgatósága”
– mondta Kármán Balázs.
Az, hogy az Integritás Hatóság találkozott Kármán Balázzsal és fiával, még nem biztos, hogy azt jelenti, hogy vizsgálatot is indítottak a homokhátsági vizes projektekkel kapcsolatban. Éppen ezért megkerestük a hatóságot is. Azt szerettük volna megtudni, indítottak-e vizsgálatot, ha igen, miért, ha, nem, miért nem. Bár az Integritás Hatóság válaszolt megkeresésünkre, kérdéseinkre nem. Azt írták:
„Az Integritás Hatóság vizsgálati és ellenőrzési munkája során törekszik úgy információkat nyilvánosságra hozni, hogy a bűnüldözési munka eredményességét és a lehetséges bírósági eljárás kimenetelét ne befolyásolja, továbbá ne okozzon egyébként elkerülhető hírnévrontást. Ezért a konkrét ügyekről nagyon kevés információt tudunk adni. Az Ön által jelzett ügyről értesültünk, és figyelemmel kísérjük” – áll a levelükben.
