Ha nem jön nagyon gyorsan óriási csökkenés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, olyan határértékeket fogunk már pár évtizeden belül is átlépni, ahonnét nem lesz visszaút – állítja az ENSZ legfrissebb átfogó jelentése az éghajlatváltozásról. Ez jelenleg az emberiség legjobb tudása a témáról, összegezték a tudomány eddigi eredményeit.
Az egész világ tudományos élvonala számára ténykérdés, hogy a klímaváltozást az ember okozza, és az üvegházhatású gázok gyors és drasztikus visszaszorítása mellett is húsz-harminc év múlva állhat le a globális felmelegedés, áll az IPCC legújabb átfogó tanulmányában.
Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) az ENSZ 1988 óta létező, országokon felül álló tudományos szervezete. Nem csinálnak saját kutatásokat, csak összegzik a meglévő tudományos eredményeket. Utoljára 2013-ban hoztak ki hasonló átfogó jelentést, ami túlzás nélkül megváltoztatta az egész világon a klímaváltozás súlyosságáról alkotott képet. Nagyjából kétszáz ENSZ-tagország tudósai egyeztettek hozzá, ennél alaposabb, átfogó tudományos anyaggal semmilyen más szereplő nem jelentkezett a témában. Három részből fog állni a teljes riport, az első részt mutatták be augusztus 9-én. Ebben a tényeket, a tudományos alapokat foglalták össze négyezer oldalon. A másodikban a várható hatásokkal foglalkoznak majd, a harmadikban a lehetséges ellenlépéseket, beavatkozási lehetőségeket veszik sorra, így lesz teljes a jelentés.
A mostani dokumentum az ősszel megtartott glasgow-i klíma-csúcstalálkozóhoz adja meg a tudományos hátteret. A rendezvény célja, hogy politikai döntések kövessék a tudományos vészjelzéseket. Itt a résztvevő országok küldöttei várhatóan a károsanyag-kibocsátásuk csökkentése érdekében vállalnak majd erőteljesebb lépéseket.
Arról egyébként már nincs vita, hogy a klímaváltozást az ember okozza, tudományos konszenzus van a kérdésben, ezt tényként mutatták be a jelentésben is. Sőt, emberi tevékenység nélkül fokozatosan kissé hűlne is a földi klíma.
„Ez a riport a valós helyzet felmérése” – mondta el Valérie Masson-Delmotte, a jelentés első részét felügyelő munkacsoport tárelnöke. „Mostanra sokkal tisztább képünk van a múltbeli, a mostani és a jövőbeli éghajlatról, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, merre tartunk, mit tehetünk és hogyan készülhetünk fel” – fogalmazott a francia CEA kutatási igazgatója.
Az ember okozta beavatkozás a bolygó minden egyes területét érinti, és olyan változásokat hoztak, amelyekre több ezer vagy akár több százezer éve nem volt példa. Például legalább kétezer éve nem volt ilyen forró a klíma a Földön, mint mostanában, és kétmillió éve nem voltak ennyire savasak az óceánok.
Az összegző jelentés szerint egyes folyamatokat már nem tudunk megállítani, másokat igen, némelyeket pedig még le tud lassítani az emberiség.
Ebben az évszázadban például már biztosan folyamatosan emelkedni fog az óceánok szintje. A legkedvezőbb forgatókönyv szerint 2100-ra 28–55 centiméterrel, magas károsanyag-kibocsátás mellett viszont 2100-ra két méterrel, 2150-re pedig már öt méterrel.
A jelentés megállapítja azt is, hogy az elmúlt kétezer év alatt még soha nem emelkedett annyit a klíma átlaghőmérséklete, mint 1970 óta. Ezek azonban átlagok, a sarkvidék sokkal gyorsabban melegszik, ahogy a szárazföldi területek is, mint például a tengeriek.
Ha az emberiség eléri a billenőpontnak tekintett 1,5 °C-os átlagos hőmérséklet-emelkedést, akkor az önmagában az is lényegesen több hőhullámmal, szárazságokkal és szélsőséges csapadékjelenségekkel fog járni.
„Ha nem cselekszünk, két évtizeden belül túllépjük a másfél fokos melegedést, az évszázad közepére a két fokot is” – magyarázta Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU klímakutatója és az IPCC munkatársa az éghajlatváltozással foglalkozó Másfélfok rendezvényén. „Fizikailag lehetséges megállítani az éghajlatváltozást, politikai kérdés, hogy sikerül-e” – tette hozzá.
A kutató az eredmények ismertetése során kiemelte, hogy az üvegházhatású gázok kapcsán különösen a metánkibocsátást kell visszafogni. Illetve bármilyen hőmérsékleten tervezi az emberiség stabilizálni a klímát, ahhoz nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás kell, azaz „gyakorlatilag le kell szoknunk a fosszilis tüzelőanyagokról”.
Olyan természeti hatás nem várható, amely érdemben és tartósan hűtené az éghajlatunkat. Ürge-Vorsatz szerint a várhatóan nagyobb vulkáni aktivitás egy-két évre hozhat globálisan is érezhető hőmérséklet-mérséklést, de ezek a hatások rövid ideig lesznek csak érvényben.
Még extrémebb hőhullámok jöhetnek Magyarországon
Magyarországon, pontosabban a mi régiónkban már most is 1,5 fokot emelkedett az átlaghőmérséklet, és ha nem teszünk semmit, az évszázad közepére ez elérheti a három fokot is.
Ez azt jelenti, hogy az eddig észlelt szokatlanabb időjárási jelenségek gyakoribbak és intenzívebbek lesznek. Magyarországon is lehetnek hatalmas tüzek, tovább tarthatnak és erősebbek lesznek a hőhullámok, különösen a városokban, miközben mindezt többek közt várhatóan az élelmiszer-termelés sínyli meg.
Ezzel párhuzamosan nagyjából ugyanannyi csapadék fog leesni, de rövidebb idő alatt, egy-egy nap érkezhet sokkal több, nagyobb viharokkal. A sűrűn lakott, lebetonozott területeken akár villámárvizekkel – a most nyári nyugat-európai tapasztalatokhoz hasonlóan.
Rá kell szorítani a politikusokat
Ürge-Vorsatz Diána szerint alapjáraton a politikusoknak nem éri meg az éghajlatváltozással foglalkozni, mert annak nem lesz eredménye négy éven belül. Egyébként is a lehető legkevésbé látványos eredmény az, ha valami rossz nem történik meg.
Ezért a választóknak kell tájékozódniuk és támogatniuk a politikusokat abban, hogy a hosszú távú érdekek mentén döntsenek a rövid távúak helyett, és hozzanak rendszerszintű változásokat. Ráadásul a fejlett országoknak többet kell vállalniuk. A fejlődő országoknak ugyanis még egy-két évtizedig szükségük lesz bizonyos szintű károsanyag-kibocsátásra, nem fogják tudni e nélkül megoldani az emberek alapvető létszükségleteinek kielégítését.
Ürge-Vorsatz Diána szerint fontos lenne megértenie mindenkinek, hogy már „nem az unokáinkról van szó, és nem a jegesmacikról. Itt lesz rosszabb, és nagyon gyorsan, a mi életünkben.” A kutató szerint kisebb módosításokat az egyén is tehet, például ha autó helyett biciklivel vagy tömegközlekedéssel jár, nem használ légkondicionálót, hanem szigeteléssel, fákkal hűti a lakását, vagy mondjuk felújításkor passzívházzá vagy jobb esetben karbonsemleges házzá alakítja át az otthonát.
„Lehet, hogy az emberek egy részéből ez szorongást vált ki, de nem dughatjuk homokba a fejünket (…) Ez a szorongás jogos” – mondta el Ürge-Vorsatz Diána. Szerinte az emberek jelentős részénél ez a szorongás azonban fel tud oldódni azzal, ha elkezdenek tenni a klímaváltozás ellen.
