Iránban az egyre súlyosbodó légszennyezés, valamint és a gépjárművek és ipari üzemek működtetéséhez használt szennyező üzemanyagok folyamatos használata rávilágít arra, hogy az ország képtelen saját légtisztasági szabványainak betartatására.
Az országban közfelháborodást váltott ki a nagyvárosok felett lebegő mérgező szmog veszélye. A kormány azonban csökkenti a légszennyezés elleni küzdelemre szánt kiadásait, a nemzetközi szankciókat hibáztatja és a középszintű hivatalnokot teszi meg bűnbaknak.
A tiszta levegő nemzeti napja idén nem adott okot az ünneplésre Teheránban, ahol sokan a saját biztonságuk érdekében inkább bezárkóznak otthonukba, hogy ne legyenek kitéve az iráni főváros hírhedt és halálos szmogjának.
Január 19-ét megelőzően – a napot Irán a levegőminőség javításának szenteli – a közel kilencmillió lakosú fővárosban a diákok nem járhattak egyetemre és iskolába, ami bevett rutin, amikor a levegő szennyezettsége meghaladja a biztonságos szintet.
A helyi tisztviselők nehezményezték, hogy az elmúlt tíz hónapban mindössze két olyan napot jegyeztek fel, amikor tiszta volt a levegő, és arra hívtak fel, hogy tegyenek többet a válság kezelése érdekében.
A hatóságokat érő bírálatok közepette – amiért a brutális hidegben szennyező fűtőolajat (mazut) használnak a fűtés és az áramellátás biztosítására – az iráni kormány olyan költségvetési tervezetet terjesztett elő, amely a felére csökkentené a légszennyezés elleni küzdelemre szánt kiadásokat.
Ellentétes megközelítések
A kormány válasza rávilágított azokra az ellentmondásos megközelítésekre és az évtizedek óta tartó elhibázott környezetvédelmi politikára, amely hozzájárult Irán légszennyezési válságához és fogatlanná tette a 2017-ben a probléma kezelése céljából elfogadott szigorú szabályozást.
Miközben viták folytak a kormány tétlensége miatt, a belügyminisztérium és az oktatási minisztérium támogatta azt az elképzelést, hogy csökkentsék a diákokat az iskolától távoltartó légszennyezettségi index küszöbértékét.
A parlament februárban fogadta el az új költségvetést, amely – miközben a gazdasági növekedés célját hangsúlyozza – az eddigi nyolcmillió dollárról mindössze négymillió dollárra csökkentette az ország tiszta levegőről szóló törvénye végrehajtásának finanszírozását.
A tiszta levegőről szóló törvény szigorú normáinak érvényesítésére irányuló felhívásokra válaszul a teheráni ügyészség vádat emelt öt ismeretlen hivatalnok ellen, akik támogatták a kormány törekvéseit a fejlesztések és az ipari termelés növelésére.
Az Irán környezetvédelmi erőfeszítéseit és jövedelmező kőolajágazatát felügyelő különböző minisztériumokban dolgozó középszintű vezetőket azzal vádolják, hogy nem tartották be az ország tiszta levegőjéről szóló törvényében a járművek kibocsátására és a benzin minőségére meghatározott normákat, és nem korlátozták a fűtőolajjal működő ipari üzemekből származó szennyezést.
„Megtagadjuk a lélegzetvételt az emberektől”
Teherán és más iráni nagyvárosok régóta a világ leglégszennyezettebb városai közé tartoznak. A Global Carbon Atlas kimutatása szerint Irán összességében a hatodik helyen áll a világon az üvegházhatású gázok kibocsátási rangsorában, az elmúlt két évtizedben több mint kétszeresére növelte a szén-dioxid-emissziót.
„Teherán a világ egyik legszennyezettebb városa. Becslések szerint a légszennyezés évente több ezer korai halálesethez járul hozzá országszerte” – írta Sirin Hakim iráni környezetvédelmi szakértő a Szabad Európának küldött kommentárjában.
„A légszennyezés vállalkozások és iskolák bezárásához vezetett, ami hatással van a gazdasági termelékenységre és hozzájárult az emberek romló egészségügyi állapotához, többek között légzőszervi megbetegedésekhez és a rák terjedéséhez.”
Az iráni média és tisztviselők nehezményezték, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedett a Teheránban mért halálos kén-dioxid-szint, míg a Teheráni Egyetem légszennyezés-kutató központjának szakértői szerint évente negyvenezer idő előtti haláleset tulajdonítható az iráni levegőt szennyező szmognak és pornak.
Mohamad Reza Szabagján törvényhozó elég egyszerűen fogalmazott a tiszta levegő napja előtti kommentárjában: „Megtagadjuk az emberektől a lélegzetvétel lehetőségét.”
A Teheránt és más nagyvárosokat sújtó légszennyezés fő okaként gyakran az elavult, rossz minőségű üzemanyagot használó autókat és motorkerékpárokat teszik felelőssé, de messze nem csak ezek az okozói.
A mezőgazdasági területek elsivatagosodása és a folyók kiszáradása por- és homokviharokhoz vezetett, amelyek szintén rontják a levegő minőségét – véli Hakim, a berlini székhelyű Központ a Közel-Keletért és Globális Rendért (CMEG) vezető munkatársa és az Atlanti Tanács Geoökonómiai Központjának munkatársa.
A felgyorsult fejlődés és a nagyvárosokon túli ipari tevékenység szintén hozzájárult a kibocsátás növekedéséhez, továbbá – tette hozzá – az emberek tömeges városba költözése, ami növeli a járművek használatát, a szennyező üzemanyagok és „a légszennyezés, a savas eső, a talajszennyezés és a vízforrások szennyezésének gyakoribb előfordulását”.
Tiszta levegő papíron
A tiszta levegőről szóló törvény, amelyet 2017-ben, Hasszán Rohani akkori elnök idején vezettek be, az iráni környezetvédelmi problémák megoldásának útiterve lett volna.
A törvény többek között a fűtőolaj használatát célozta meg azzal, hogy jelentősen csökkentette a fűtőolajban megengedett kéntartalom határértékeit. Emellett az ország elöregedő közlekedési hálózatának felújítását is előírta, és kötelezte az olajügyi minisztériumot, hogy állítson elő magasabb színvonalú és tisztább égésű Euro 4 benzint, dízelüzemanyagot, kerozint és más kőolajtermékeket.
Büntetéseket és bírságokat szabtak ki az előírásokat megszegő iparágakra és magánszemélyekre. Amikor azonban az idei kemény téli hónapokban földgázhiány lépett fel, a tiszta levegőről szóló törvényt félredobták.
A földgázhiány miatti közfelháborodással szembesülve (a helyzet miatt sok otthon fűtés és a gyárak áram nélkül maradtak) a tisztviselők zöld utat adtak annak, hogy több fűtőolajat égessenek el a hőerőművek és ipari üzemek üzemanyagaként. A lépés következtében Iszfahánban és más nagyvárosokban, valamint Teheránban mérgező füstfelhők kerültek a levegőbe, annak ellenére hogy a hatóságok tagadták, hogy fűtőolajat használtak volna.
Iszfaháni tisztviselők a kormánydöntés részleteinek megismerését követelték az IRNA állami hírügynökség szerint, és az emberi egészségre súlyos veszélynek nyilvánították a fűtőolaj elégetését. David Boyd, az ENSZ emberi jogi és környezetvédelmi különmegbízottja felszólította Iránt, hogy állítsa le a gyakorlatot, és az emberi jogok megsértésének nevezte.
A Szabad Európához tartozó Radio Farda által áttekintett hivatalos olajügyi minisztériumi jelentések szerint az ország decemberben napi 38,5 millió literre emelte, azaz 22 százalékkal növelte a fűtőolaj felhasználását, januárban pedig már 42 millió liter volt a napi fogyasztás. A jelentésből az is kiderült, hogy jelentősen megnőtt a 3,5 százalékos – a tiszta levegőről szóló törvény által megengedett szintnél akár hétszer magasabb kéntartalmú – fűtőolaj előállítása. Az országban finomított benzinnek csak az egyharmada felelt meg az előírt Euro 4-es szabványnak.
A felháborodásra reagálva iráni tisztviselők azt mondták, hogy a légszennyezési problémát a jövőben a földgáztermelés növelésével és az infrastruktúra fejlesztésével fogják enyhíteni, amit viszont a nemzetközi szankciók akadályoznak, mivel megtagadják Irántól a külföldi technológiákhoz való hozzáférést.
Ali Szalazsageh, az iráni Környezetvédelmi Minisztérium vezetője is bízott a tiszta levegőről szóló törvényben. Januárban azt nyilatkozta az IRNA-nak, hogy a jogszabály végrehajtását az állami költségvetéstől független zöldadó előirányzatainak növelésével fogják felgyorsítani. Szalazsageh nem közölt konkrét számadatot, csak annyit mondott, hogy a zöldadók húsz százalékát különítenék el. (A zöldadók a környezetre károsnak ítélt tevékenységekre kivetett adók.)
A környezetvédelem volt az egyik legnagyobb kihívás, amellyel Ebrahim Raiszi elnöknek 2021-es hivatalba lépésekor szembe kellett néznie. Kampánya során Raiszi bemutatott egy „környezetvédelmi chartát”, amely fenntartható fejlődést és környezetbarát politikát ígért mint az irániak „egészséges környezethez, tiszta éghajlathoz és szennyezésmentes élethez” való jogának kulcsfontosságú összetevőit.
Az ígéretek teljesítése azonban elmaradt. Irán egyre inkább az olaj- és gázkitermelés felé fordult, hogy kihúzza magát az elhúzódó gazdasági válságból. A fűtőolaj és más szennyező üzemanyagok fokozott termelése mellett Teherán felmentett néhány autógyártót a katalizátorok beszerelése alól mindaddig, amíg fel nem oldják az iráni atomprogram miatt bevezetett nemzetközi szankciókat.
Elnöksége alatt tüntetések zajlottak az ország aszály sújtotta részein és a mezőgazdaság fenntartásához szükséges vízhiány által érintett területein, annak ellenére hogy folyamatban vannak a vitatott új gátépítési projektek.
Hakim szerint a kormány sikertelen megközelítései táplálják ezeket a zavargásokat, és „hozzájárulnak az elsivatagosodáshoz, valamint a folyók és tavak kiszáradásához, ami gazdasági és társadalmi következményekkel jár”.
A kormány 2015 óta nem nyújtott be az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodással kapcsolatos szén-dioxid-emisszió-csökkentési tervet. Hivatalos személyek azt mondták, hogy Irán nem fogja ratifikálni a megállapodást, amíg a nemzetközi szankciókat fel nem oldják, azzal érvelve, hogy a modern külföldi technológiához való hozzáférés kulcsfontosságú a kibocsátás csökkentéséhez.
Raiszi kijelentette, hogy a kormány új költségvetésének célja a gazdasági növekedés, a munkanélküliség csökkentése és az egekbe szökő infláció leszorítása. A költségvetés, amely negyven százalékkal nagyobb az előző évinél, jelentősen függ a napi 1,4 millió hordó olaj exportjától, annak ellenére hogy az ország kereskedelmi képességét akadályozó nemzetközi szankciók vannak érvényben.
A légszennyezés elleni küzdelemre fordított kiadások csökkentését „az országban tapasztalható fokozott társadalmi és gazdasági feszültségek vezérelhették – mondta Hakim. – Az iszlám köztársaság rendszeresen a gazdasági előnyöket helyezi előtérbe a társadalmi és környezetvédelmi aggályokkal szemben” – tette hozzá.
