Egy iráni diplomatát és még három iráni állampolgárt állítottak bíróság elé Belgiumban. A vád szerint két éve egy Párizs-közeli tanácskozást akartak bombatámadással megzavarni.
A tárgyaláson az iráni diplomata nem jelent meg. A korábban az ausztriai iráni nagykövetségen dolgozó Asszadollah Asszadi az ügyvédjén keresztül üzent, a vádlottak padján diplomáciai mentességre hivatkozva nem foglalt helyet.
2018. június 30-án a belga rendőrség elfogott egy iráni származású belga házaspárt, útban Antwerpenből Párizsba, autójukban fél kilogrammnyi robbanószerrel és detonátorral. A 36 éves Nasszimeh Námi és a 40 éves Amir Száduni a gyanú szerint az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsának ülését akarta megzavarni a Párizshoz közeli Villepinte-ben.
Ha a gyanúsítottakat elítélik, 5-től 25 évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak gyilkossági kísérlet, valamint terrorszervezetben való részvétel miatt. A meghallgatás várhatóan 2-3 napig tart, a bíróság pedig december végéig hozhat ítéletet.
Tűzijátéknak hitték
Az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa a Mudzsahidín-e Khalq nevű szervezet politikai szárnya, egy száműzött ellenzéki csoport, melynek célja a jelenlegi iszlamista rezsim megdöntése. Irán vezetése korábban terrorszervezetnek minősítette őket.
Az Egyesült Államok 2012-ig tartotta terrorszervezetként nyilván a Mudzsahidín-e Khalq-t, míg egy lobbitevékenységnek köszönhetően lekerültek a listáról, miután ígéretet tettek az erőszakos cselekmények felszámolására. A lobbisták között szerepelt Donald Trump ügyvédje, Rudy Giuliani is, aki felszólalt a 2018-as találkozón is.
A belga nyomozóhatóságok szerint az iráni-belga pár letartóztatása előtt két nappal egy bombát tartalmazó csomagot vett át egy Bécs iráni nagykövetségén dolgozó diplomatától egy luxemburgi Pizza Hut-ban. Az AP és a Reuters által megszerzett utazási feljegyzések szerint Asszadi egy Iránból Ausztriába tartó kereskedelmi járaton szállította a robbanóanyagot.
A házaspár beismerte, hogy átvették, de állításuk szerint átverték őket, ők ugyanis úgy tudták, hogy egy tűzijátékot tartalmaz a pakk. Belga és francia hatóságok szerint a diplomata Asszadi az iráni hírszerzés feje volt Európában és Teherán megbízásából dolgozott. A nyomozók szerint a házaspár aktívan működött a Mudzsahidín-e Khalq-ban, Szádunit pedig 2012-ben kormánymegbízottá léptették elő.
A német hatóságok akkor tartóztatták le Asszadit, amikor Bajorországon keresztül utazott, ahol nem volt diplomáciai mentessége, tekintve, hogy Ausztrián kívül tartózkodott. A francia hatóságok bűntársként előállítottak egy másik iráni-belga férfit, Mehrdad Arefenit is.
Atomszerződés a támadás mögött
A támadás időzítése további kérdéseket vet fel. A gyanú szerint az iráni hírszerzés azért tervezhetett támadásokat Európa ellen, hogy aláássa a Hasszán Rohani-által vezetett kormányt. A letartóztatások két nappal azelőtt történtek, hogy Rohani Európába érkezett volna, ahol Ausztriában és Svájcban próbált támogatókat gyűjteni a 2015-ben bejelentett iráni atomszerződéshez, amelyből nem sokkal korábban az Egyesült Államok kilépett.
Teherán ekkor a támadást az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsának tudta be, amely az iráni elnök európai látogatását és az atomszerződést akarta megtorpedózni.
„Amikor [Hasszán Rohani] Európába látogatott nagyon dühös volt, miután tudomást szerzett azokról a hírszerzői műveletekről, amikről nem is konzultáltak vele”- nyilatkozta Francois Nicoullaud, volt teheráni francia nagykövet az AFP-nek.
Az európai országok Iránt vádolják több, a közelmúltban elkövetett bűncselekménnyel is, köztük a két emberéletet követelő 2015-ös holland gyilkossággal és a 2017-ben meghiúsított dán merénylettel is.
