Az iráni rendőrség szeptember 28-án figyelmeztetett, hogy „teljes erejével” szembeszáll azokkal a tüntetésekkel, amelyek csaknem két hete robbantak ki, miután Mahsza Amini őrizetben meghalt. Az ENSZ felszólította Teheránt, hogy tartózkodjon a „felesleges vagy aránytalan erőszak” alkalmazásától.
Tisztviselők szerint hatvan ember halt meg a tüntetésekben, de az Iran Human Rights nevű szervezet szerint legalább 76-an vesztették életüket a tiltakozások kirobbanása óta, miután a 22 éves kurd nőt letartóztatták Teheránban, mert állítólag megsértette a hidzsábfejkendőre vonatkozó szigorú iráni szabályokat.
A tisztviselők közölték, hogy szeptember 26-án több mint 1200 embert tartóztattak le, köztük aktivistákat, ügyvédeket és újságírókat.
Sorban a tizenkettedik éjszaka
Az Iránon kívül működő ellenzéki média szerint szeptember 27-én sorozatban már a tizenkettedik éjszaka volt, amikor kiterjedt tiltakozások folytak, azoknak az internetes korlátozásoknak az ellenére, amelyeknek célja a gyülekezés és a megtorlásról készült képek kikerülésének akadályozása volt.
Nők égették el a kendőjüket és jelképesen levágták a hajukat, így tiltakoztak Amini halála és a szigorú öltözködési szabályok ellen New Yorktól Isztambulig a szolidaritási menetekben.
„Ma az Iráni Iszlám Köztársaság ellenségei és néhány lázadó azon vannak, hogy bármilyen ürüggyel megzavarják az ország rendjét, biztonságát és kényelmét” – idézte a rendőrparancsnokságot a Fars hírügynökség.
„A rendőrök minden erejükkel szembeszállnak az ellenforradalmárok és az ellenséges elemek összeesküvésével, és határozottan fellépnek azokkal szemben, akik az országban bárhol megzavarják a közrendet és a közbiztonságot.”
Aggódik az ENSZ is
A nyilatkozat előtt alig néhány órával az ENSZ főtitkára, António Guterres felszólította Ebrahim Raiszi iráni elnököt, hogy ne alkalmazzon „aránytalan erőszakot” a tüntetők ellen.
Az ENSZ-közgyűlés múlt heti ülésén Guterres „hangsúlyozta Raiszi elnöknek, hogy tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, beleértve a szólásszabadságot, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságát” – közölte Stéphane Dujarric, az ENSZ fő szóvivője.
„Egyre nagyobb aggodalommal tölt el bennünket a halálos áldozatok, köztük nők és gyermekek számának a tiltakozásokhoz köthető növekedése” – mondta Dujarric.
Közölte: Guterres „felszólítja a biztonsági erőket, hogy tartózkodjanak a szükségtelen vagy aránytalan erőszak alkalmazásától, és mindenkit a lehető legnagyobb önmérsékletre szólít fel a további eszkaláció elkerülése érdekében”.
Megszólalt az utolsó sah fia
A néhai iráni sah fia a nők mérföldkőnek számító forradalmaként üdvözölte a tiltakozást, és sürgette a világot, hogy növelje a nyomást a klerikus vezetésre.
Reza Pahlavi, akinek édesapját az 1979-es iszlám forradalom mozdította el a trónról, nagyobb szabású felkészülést szorgalmazott egy jövőbeli iráni rendszerre, amely szekuláris és demokratikus.
„Véleményem szerint ez a modern idők igazán első forradalma a nőkért, a nők által – az iráni férfiak, fiúk, testvérek és apák támogatásával” – mondta az AFP-nek Pahlavi, aki száműzetésben él az Egyesült Államokban.
„Elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor a spanyolok azt mondanák, basta – elegünk van.”
Letartóztatták a volt elnök lányát
Szeptember 27-én a hatóságok letartóztatták Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt elnök lányát is „lázadók felbujtása miatt” – jelentette a Tasmin hírügynökség.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere sürgette Iránt, hogy „vessen véget a nők elleni erőszak alkalmazásának azokkal szemben, akik azt gyakorolják, amelynek alapvető szabadságuknak kellene lennie”.
„Kiállunk mindazokért, akik gyakorolják a békés tiltakozás egyetemes jogát” – mondta.
Célkeresztben a kurdok is
Szeptember 28-án az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) drónokkal támadta egy iráni–kurd ellenzéki csoport észak-iraki támaszpontjait – közölték kurd tisztviselők, miközben az országban folytak a halálos áldozatokat követelő tüntetések.
Mindeközben az IRNA iráni állami hírügynökség arról számolt be, hogy az IRGC szeptember 28-án rakéta- és dróntámadásokat intézett „terroristák” ellen az észak-iraki kurd régióban.
Irán felfegyverzett iráni kurd másként gondolkodókat vádol azzal, hogy részt vesznek az országban zajló zavargásokban, különösen az északnyugati országrészben, ahol Irán tízmillió kurd polgárának nagy része él.
