Az Irán vezette ellenállási tengely alappillére Szíria volt. Az ország elvesztése szétzilálja a hálózatot, és helyrehozhatatlan csapást mér Teherán képességére, hogy finanszírozza és fegyverrel támogassa a Hezbollahot.
Irán évtizedeket töltött azzal, hogy kiépítse az úgynevezett ellenállási tengelyt, a helyi szövetséges fegyveresek, a Teherán által támogatott katonai csoportok és az együttműködő állami vezetők hálózatát. Ez a hálózat volt Teherán fő képessége Izrael és az Egyesült Államok elrettentésére, valamint befolyásának érvényesítésére az egész Közel-Keleten.
A Teherán szövetségesének számító Bassár el-Aszad szíriai elnök bukása azonban elemzők szerint helyrehozhatatlan károkat okozott a hálózatnak. Irán számára Szíria kulcsfontosságú szárazföldi folyosót biztosított a Libanon, Izrael, Jordánia és Szíria alkotta Levante régióhoz, amelyet a tengely logisztikai gerincének tekintettek. A síita félholdként is ismert folyosó összekötötte Teheránt a libanoni Hezbollahhal, amely kulcsfontosságú szövetséges és a tengely szerves része volt. „Nincs tengely hozzáférés nélkül. Az ellenállás nem ért véget, de Irán elvesztette a Hezbollah logisztikai támogatásának képességét, ezzel a stratégiai mélységét is” – mondta Ali Vaez, a brüsszeli székhelyű International Crisis Group Irán-projektjének igazgatója.
Megszakadt folyosó
Szíria fontossága miatt Irán dollármilliárdokat költött arra, hogy hatalmon tartsa Aszadot. Teherán 2013-ban katonailag is beavatkozott a szíriai polgárháborúba, és kulcsszerepet játszott Aszad erőinek megerősítésében. Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) több száz tisztje helyi és külföldi síita harcosok tízezreit toborozta és képezte ki.
A tengelyállamokat Irántól Libanonig összekötő szárazföldi folyosó elvesztése után „a következő hónapokban és években valószínűleg sokkal gyengébb ellenállást fogunk tapasztalni” – mondta Farzan Sabet, a genfi Graduate Institute vezető kutatója. Szerinte a tengelynek „lényegesen kisebb lesz a kapacitása arra, hogy újjáépítse magát vagy katonai műveleteket hajtson végre a jövőben”.
Csúcspontján az ellenállás tengelye aktív volt a palesztin területeken, Libanonban, Irakban, Szíriában és Jemenben is. Fő képessége az volt, hogy lehetőséget adott Iránnak arra, hogy csapást mérhessen ellenségeire a határain kívülről, miközben azt is biztosította Teheránnak, hogy letagadhassa a szerepét. Ez a tengely azonban az elmúlt hónapokban jelentősen meggyengült.
Szíriát most gyakorlatilag az Egyesült Államok által terrorszervezetnek tartott Hajat Tahrír as-Sám (Levante Felszabadításáért Mozgalom, HTS) és szövetségesei uralják – akik közül néhányan kapcsolatban állnak Törökországgal, Irán riválisával. A HTS december 8-án vette át a hatalmat a fővárosban, Damaszkuszban.
A Hezbollah súlyosan meggyengült az Izraellel vívott véres háború után, amelyben meghalt a csoport korábbi vezetője, Haszan Naszr Alláh. Izrael a Gázai övezetben a szintén a tengelyhez tartozó Hamász palesztin terrorszervezet képességeit is csökkentette. A szíriai események „minden bizonnyal jelentősen korlátozni fogják Irán képességét, hogy fenntartsa regionális befolyását” – mondta Raz Zimmt, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének vezető kutatója.
Irán megmaradt lehetőségei
A regionálisan meggyengült Iránnak most nehéz döntéseket kell hoznia, például elrettentő stratégiájának újragondolását, esetleg egy atombomba kifejlesztését – vélik szakértők. Zimmt szerint Iránnak két nagyon rossz lehetősége van: vagy nem tesz semmit, és elismeri, hogy elrettentő ereje Izraellel szemben veszélybe került, vagy pedig fegyverré alakítja nukleáris programját, és kiteszi magát egy izraeli támadás lehetőségének.
Sabet szerint az iráni ellenállási tengely számára is hasonlóan borúsak a kilátások, Teheránra nyomás nehezedik, hogy visszavegye regionális szerepét. Úgy véli, Irán arra fog törekedni, hogy kihasználjon minden potenciális káoszt a régióban, például az Aszad utáni Szíriát, hogy újra megerősítse befolyását. „Ha a szíriai polgárháborút nem sikerül gyorsan rendezni, és rendet teremteni, akkor pontosan olyan környezet alakulhat ki, amelyben Irán befolyása mindig is erősödött.”
