Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy Maszúd Pezeskian reformpárti képviselő és a keményvonalas Szaíd Dzsalili vehet részt az iráni elnökválasztás második fordulójában.
Mohszen Eszlami, az iráni választási bizottság szóvivője június 29-én az állami tévében azt mondta: a két jelölt július 5-én mérkőzik meg egymással. Pezeskian a leadott szavazatok 42,5 százalékát szerezte meg, míg Dzsalili 38,6 százalékot kapott.
Ugyanakkor rekordalacsony volt a részvétel a választáson, mindössze negyvenszázalékos – tette hozzá.
Mohammad Bager Galibaf, a parlament konzervatív elnöke és Mosztafa Purmohammadi korábbi igazságügyi és belügyminiszter kiesett a versenyből.
Az előrehozott választást azután írták ki, hogy Ebrahim Raiszi elnök májusban életét vesztette egy helikopter-balesetben több más vezető tisztségviselővel együtt.
Előzetesen mind a négy jelöltet átvilágította és jóváhagyta az Őrök Tanácsa, az az alkotmányos felügyelő testület, amelynek tagjait közvetlenül vagy közvetve Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah nevezi ki.
A választás eredménye aligha hoz majd jelentős politikai változásokat, ám hatással lehet az Iránt 1989 óta irányító, most 85 éves Hámenei utódlására.
A választás előestéjén kudarcba fulladtak az utolsó erőfeszítések arra, hogy egy konszenzusos jelölt mögé sorakoztassák fel a konzervatívokat: sem Galibaf, sem Dzsalili nem volt hajlandó visszalépni a másik javára.
A konzervatívok aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az egység hiánya megoszthatja a szavazatokat, és ez a reformpárti Pezeskiannak kedvezhet, aki 2008 óta a parlament tagja. A házelnök helyetteseként tevékenykedett 2016 és 2020 között, amikor a mérsékeltek és a reformerek voltak többségben a törvényhozásban.
Megkérdőjelezte az állam módszereit a kötelező fejkendőviselet betartatására, és szót emelt a tárgyalások mellett a Nyugattal. Ám most azt mondta, hogy megválasztása esetén Hámenei politikáját követi majd.
Dzsalili, aki soha nem töltött be választott tisztséget, Hámenei személyes képviselője a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsban. 2007 és 2013 között a tanács titkáraként ő vezette az iráni küldöttséget a Teherán nukleáris programjáról folytatott sikertelen tárgyalásokon.
Irán politikai vezetői régóta azt vallják, hogy a rendszer legitimitását az erős szavazói részvétel adja, de a legutóbbi választások alacsony számai és a tömeges tiltakozások megkérdőjelezik ezt.
A negyvenszázalékosra becsült június 28-i részvétel az irániak nagy részének közönyét jelzi. Sokan belefáradtak az ország folyamatos gazdasági bajaiba és a nemzetközi elszigeteltségbe.
A másként gondolkodók otthon és külföldön is bojkottra szólítottak fel – azzal érveltek, hogy a korábbi szavazások sem hoztak változást.
Iránban a legfelsőbb vezető mondja ki a végső szót az állam minden dolgában, az elnöknek nincs sok befolyása a kulcsfontosságú kérdésekben.
Raiszi Hosszein Amirabdollahian külügyminiszterrel és több más tisztviselővel együtt vesztette életét, amikor helikopterük május 19-én lezuhant.
Sok iráni Teherán mészárosaként emlegeti a volt elnököt a politikai foglyok tömeges kivégzésében játszott állítólagos szerepe miatt 1988-ban, amikor Teherán helyettes ügyésze volt.
