Irán felülvizsgálhatja nukleáris doktrínáját az izraeli fenyegetéseket követően – mondta csütörtökön az Iráni Forradalmi Gárda egyik magas rangú parancsnoka, növelve a Teherán nukleáris programját övező aggodalmat. Irán mindig azt állította, hogy szigorúan békés célokat szolgál.
Izrael közölte, hogy megtorolja Irán április 13-i rakéta- és dróntámadását, amelyet Teherán állítása szerint a damaszkuszi nagykövetség elleni feltételezett izraeli légicsapásra válaszul hajtottak végre a hónap elején.
„A cionista rezsim (Izrael) fenyegetései Irán nukleáris létesítményeivel szemben lehetővé teszik nukleáris doktrínánk felülvizsgálatát és korábbi megfontolásaink elhagyását” – idézte Ahmad Haktalabot, a gárda nukleáris biztonságért felelős parancsnokát a félhivatalos Tasznim hírügynökség.
Ehhez kapcsolódóan: Elemzés: Irán példátlan Izrael elleni támadása megmutatta Teherán korlátait
Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah mondja ki az utolsó szót Teherán nukleáris programjáról, amely a Nyugat gyanúja szerint katonai célokat szolgál.
2021-ben az akkori iráni titkosszolgálati miniszter azt mondta: a nyugati nyomás arra késztetheti Teheránt, hogy nukleáris fegyverekhez jusson, amelyek kifejlesztését Hámenei fatvában, vagyis vallási rendeletben tiltotta meg a kétezres évek elején.
„A nukleáris bombák gyártása és felhalmozása helytelen, használata pedig haram (a vallás által tiltott) (…) Bár van nukleáris technológiánk, Irán határozottan kerüli” – ismételte meg Hámenei 2019-ben.
Az iráni külügyminisztérium egyelőre nem reagált a Reuters kommentárkérésére.
„Ha a cionista rezsim fel akar lépni nukleáris központjaink és létesítményeink ellen, biztosan és kategorikusan viszonozni fogjuk ezt fejlett rakétákkal a nukleáris telephelyei ellen” – mondta Haktalab.
Ehhez kapcsolódóan: „Megegyezésről” tárgyal Washington és Teherán
2022-ben elakadtak Teherán és Washington közvetett tárgyalásai a 2015-ös iráni nukleáris egyezmény újjáélesztéséről. A megállapodás, amelynek célja az volt, hogy Irán ne fejlesszen ki nukleáris fegyvert, megkövetelte Teherántól, hogy korlátozza nukleáris programját, és tegye lehetővé az átfogóbb ENSZ-ellenőrzést cserébe az ENSZ, az Európai Unió és az Egyesült Államok szankcióinak feloldásáért.
Az Egyesült Államok 2018-ban kilépett az iráni urándúsítást 3,67 százalékra korlátozó atomalkuból; Donald Trump akkori elnök szerint az egyezmény túl nagylelkű volt Teheránnal szemben.
Rafael Grossi, az ENSZ nukleáris felügyelőszervezetének vezetője februárban azt mondta, hogy Irán továbbra is hatvanszázalékos tisztaságú uránt dúsít, ami messze meghaladja ipari célú nukleáris szükségleteit.
