Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Iránnak nem áll érdekében a háború az általa támogatott Hezbollah és Izrael között


A Hezbollah egyik támogatója, kezében a libanoni fegyveres szervezetet vezető Hasszán Naszrallah és Ali Hámenei iráni ajatollah képével
A Hezbollah egyik támogatója, kezében a libanoni fegyveres szervezetet vezető Hasszán Naszrallah és Ali Hámenei iráni ajatollah képével

A háború szélére sodorta Izraelt és az iráni támogatású Hezbollahot a sok halálos áldozatot követelő rakétacsapás a Golán-fennsíkon. Elemzők szerint Teheránnak nem érdeke egy újabb háború, a gázai konfliktus ugyanis már így is túlságosan költséges számára.

Izrael és a Hezbollah libanoni fegyveres szervezet hónapok óta kölcsönösen támadja egymás állásait, a csapásokban többtucatnyi ember vesztette életét, és ezrek kényszerültek lakóhelyük elhagyására.

Sokan most attól tartanak, hogy valódi háború tör ki a szemben álló felek között, miután Libanonból előző hétvégén rakétatámadás érte az izraeli megszállás alatt álló Golán-fennsíkot.

A Hezbollah sietett tagadni az érintettségét a július 27-i légicsapásban, amely tizenkét emberrel, köztük számos gyerekkel végzett. Izrael azonban ígéretet tett a megtorlásra az Irán által támogatott Hezbollah fegyvereseivel szemben.

Szakértők szerint egyik fél sem akar totális háborút a térségben, miközben ennek igen magas az esélye, amióta Izrael háborút indított a Hamász terrorcsoport ellen a zsidó államban elkövetett, tavaly októberi mészárlás után.

A tizenkét drúz áldozatot követelő rakétatámadás helyszíne a Golán-fennsíkon
A tizenkét drúz áldozatot követelő rakétatámadás helyszíne a Golán-fennsíkon

Michael Horowitz, a bahreini székhelyű Le Beck International tanácsadó cég hírszerzési vezetője szerint Izrael és a Hezbollah jelentős eszkaláció küszöbén áll.

„Úgy gondolom, ez egyik félnek sem áll érdekében” – mondta, hozzátéve, hogy egy effajta konfliktus rendkívüli veszélyekkel járna Irán számára is.

Irán a Hezbollah legfőbb szövetségese. A libanoni fegyveres szervezet kulcsfontosságú tagja Teherán úgynevezett ellenállási tengelyének, amely az Izraellel és az Egyesült Államokkal szemben álló térségbeli milíciák laza hálózatát jelenti.

A Hezbollah emellett elrettentési szempontból is lényeges Irán számára. Úgy vélik, hogy a szövetség kockázatosabbá tenné Izrael és az Egyesült Államok számára egy háború megindítását.

„Túlságosan költséges” Iránnak

A Hezbollah mellett több, iráni támogatású iraki, szíriai és jemeni milícia is támadásokat hajtott végre Izrael ellen azóta, hogy a zsidó állam háborúba kezdett a Gázai övezetben, miután a palesztin enklávét uraló Hamász a határkerítést áttörve mintegy 1200 embert gyilkolt meg tavaly októberben.

Hamidreza Azizi, a Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Németországi Intézetének munkatársa szerint a támadások célja az volt, hogy „nyomást gyakoroljanak Izraelre”, illetve segítsék az ugyancsak Irán által támogatott Hamászt.

„Ezt a koordinációt egyértelműen támogatta Irán, de a végső cél nem a háború kiterjesztése, hanem a háború befejezése volt – közölte. – Nem hiszem, hogy Iránnak bármi módon hasznára válna egy háború Izrael és a Hezbollah között” – tette hozzá.

A szakértő szerint Iránt és szövetségeseit egyre inkább aggasztják az ellenségeskedés magas költségei, miután Izrael megtorlásképp a milíciák számos vezetőjére, létesítményére és egyéb érdekeltségére mért csapásokat.

Rámutatott, hogy a Hezbollah Irán legfontosabb partnere a regionális szövetségi hálózat irányításában, a szervezet Teherán „arzenáljának legerősebb eszköze, amely bizonyos szempontból Iránnál is hatékonyabb lehet Izrael elrettentésében”.

Horowitz hangsúlyozta, hogy háború esetén Irán is beléphetne szövetségese védelmében. „Ha Izrael már jelenleg is fizeti az árát a Hezbollah elleni harcnak, akkor hajlandó lehet több kockázatot vállalni Iránnal szemben is” – fogalmazott.

A Hezbollah egyensúlyozása

A Hezbollah általában nem riad vissza attól, hogy magára vállalja az izraeli célpontok elleni támadásait, a Golán-fennsíkon elkövetett rakétacsapást követően azonban tagadta a felelősségét.

Horowitz szerint ennek oka a civil áldozatok magas száma lehet, illetve az, hogy az érintettek mind az arabul beszélő, Libanonban, Szíriában, a Golán-fennsíkon és Észak-Izraelben is jelen lévő drúz etnikai és vallási kisebbség tagjai voltak.

A szakértő kiemelte, hogy az Izrael által 1981-ben Szíriától elcsatolt Golán-fennsíkon a drúz közösség legtöbb tagja nem tekinti magát izraelinek.

Aláhúzta: a Hezbollah is tisztában van azzal, hogy a libanoni közvélemény nem akar újabb háborút Izraellel, miután 2006-ban, több izraeli határőr elrablását követően pusztító konfliktus tört ki.

„Ha totális háború robbanna ki Izraellel, akkor Libanonban sokan feltehetik a kérdést, hogy a Hezbollah miért tette kockára a már egyébként is a szakadék szélén álló ország sorsát, és hogy a drúz gyerekek és tinédzserek megölése hogyan segítette a palesztin ügyet” – jelentette ki.

Mi van, ha kitör a háború?

Valódi kockázata van egy teljes körű háború kitörésének, mivel a feszültség egyre fokozódik, és az izraeli biztonsági kabinet hétfőn felhatalmazta Benjámin Netanjáhú miniszterelnököt a megtorlásra.

Kedd este Izrael légicsapást mért Bejrútra. Jeruzsálemi tájékoztatás szerint életét vesztette a Hezbollah egyik katonai vezetője, majd órákkal később a Hamász politikai vezetőjével, Iszmáíl Hanijével végeztek Teheránban. Izrael nem ismerte el ezt a merényletet, Irán viszont rögtön őt tette felelőssé érte.

Azizi ezt megelőzően azt hangoztatta, hogy Irán és regionális szövetségesei „felkészültek az eszkaláció jelentős, de fokozatos, újabb szakaszára”. Szerinte ugyanakkor az, hogy Irán közvetlenül is belép-e, attól függ, miként alakul az esetleges háború Izrael és a Hezbollah között.

Kitért rá, hogy háború esetén az „ellenállás tengelyének” tagjai minden bizonnyal fokoznák Izrael elleni támadásaikat, illetve célba vennék a térségben lévő amerikai csapatokat és támaszpontokat, nyomást gyakorolva az Egyesült Államokra is.

Az elemző úgy vélekedett, hogy a Hezbollah képes lenne a védekezésre, sőt esetleg válaszcsapásra is, amennyiben Izrael kizárólag légitámadásokat indítana, az esetleges szárazföldi offenzíva elhárítása azonban komoly nehézségekbe ütközne. Ez esetben az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű elit egysége is segítséget nyújthatna.

Aláhúzta: ha nagymértékben fokozódik a fenyegetés a Hezbollahhal szemben, akkor Teherán dönthet úgy, hogy közvetlenül Izraelt veszi célba, ahogy áprilisban tette, amikor példa nélküli légicsapásokat indított legfőbb ellensége ellen.

Horowitz szerint lehetséges a közvetlen iráni fellépés, ha a Hezbollah kritikus károkat szenved, de Teherán ezt továbbra is igyekszik elkerülni.

„Végül is a Hezbollah szerepe Irán szemében Teherán védelme, és nem az ellenkezője” – összegzett.

XS
SM
MD
LG