Egy tatai szakképző iskolában arról panaszkodtak a diákok, hogy sokszor nincs fűtés az iskola jó részén, előfordult, hogy 12 fok volt az egyik teremben. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenség nem egyedülálló, noha néha nagy a különbség teljesen azonos típusú iskolák között is. Sokszor nem is a pénzhiány a gond. Ráadásul a rendszer több pontján inkább a problémák eltitkolása tűnik a fő célnak.
A tatai Jávorka Sándor mezőgazdasági szakképző iskolából diákok és szülők is azt jelezték az RTL-nek, hogy havonta többször visszatérően elromlik a fűtés, a diákok fáznak az épület érintett részén.
„Az idei szezonban nincs rendes fűtés, csak négy földszinti tanteremben” – panaszolta az egyik szülő. Más érintett diákok szerint gyakran ülnek kabátban az órán, illetve előfordult, hogy 12 Celsius-fok volt a termükben.
Az iskola fenntartója az Agrárminisztérium, ők a tévé megkeresésére elismerték, hogy a kazán meghibásodása miatt „a hőmérséklet átmenetileg csökkent az épület bizonyos részein”.
A minisztérium viszont cáfolta a diákokat. Állításuk szerint ahol átmenetileg csökkent a hőmérséklet, ott rendre másik tantermet biztosítottak.
Szerintük egyébként a rossz kazán „javítása folyamatban van”, csak még nem jöttek meg a szükséges alkatrészek. Azt nem közölték, hogy minden körülményt egybe véve mikorra tervezik a probléma megoldását.
A nyilvánosság segíthet
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint nincs egységes adatbázis az iskolaépületek állapotáról, de itt is igen jelentősek a különbségek akár azonos típusú iskolák között is.
Külön problémaként említette, hogy számos iskolánál a vezetés a hasonló problémák eltitkolását tartja fő feladatának a megoldásuk helyett.
Példaként hozta fel azt, amikor kicsit több mint egy éve a budapesti Széchenyi István magyar–német két tanítási nyelvű általános iskolában szintén fűtési probléma merült fel.
Akkor – miután Simon Edit helyi könyvtáros jelezte a sajtónak – egy napon belül megjavíttatta az állam a radiátorokat. Utána viszont Simont az iskolán belülről támadták, mert hajlandó volt beszélni a gondokról.
Nagy Erzsébet szerint egyébként utóbbi ellen is a nyilvános beszámoló ad csak megfelelő védelmet, nem a meghunyászkodó hallgatás.
A szakképző iskoláknál felmerülő különbségek abból is fakadnak, hogy elég sokféle fenntartó jöhet szóba, a Kulturális és Innovációs Minisztérium mellett számos iskola az Agrárminisztérium alá tartozik, mások pedig például egyetemek alá vannak rendelve.
Ehhez kapcsolódóan: Ezután csak állami jóváhagyással fogadhatnak el az iskolák magánadományokat
Az állam tudni akarja, ki hajlandó kinek adományozni
Szintén nehézséget jelent, hogy a szülők sem foghatnak össze csak úgy, hogy például kicseréljék az iskola ablakait. Adományokat már ugyanis csak a fenntartó engedélyével fogadhat el minden iskola.
Ezzel a bürokratikus folyamattal az állam meg fogja tudni, hogy mely iskolát vagy iskolai alapítványt milyen szereplők hajlandók támogatni, viszont sokak kedvét el is veszi attól, hogy bemenjenek maguk javítani gyerekeik iskolai körülményein.
Ugyanez vonatkozik egyébként a tanárokra is: ők sem foghatnak össze csak úgy, hogy munkaidő után mondjuk a saját pénzükből kicseréljék az iskolai radiátorokat, hiszen az is adománynak számít.
Nagy szerint emellett nem is mindig csak a pénzhiány a probléma. Szerinte például a fenntartók sokszor nem veszik figyelembe, hogy a nagy, tervezhető javításokat az iskolai szünidőkre érdemes időzíteni.
Ha tanítási időben akarják lezáratni egy iskolaépület jó részét egy többnapos tatarozásra, azzal indokolatlan nehézséget okozhatnak az egész intézménynek.
