Az ország legtöbb oktatási intézményében hétfőn elmaradt a tanítás, tiltakozásképp a kormányzat tervezett megszorításai ellen.
Az egynapos sztrájk szervezői ismét figyelmeztettek, hogy a prágai vezetés jövő évi költségvetése veszélybe sodorhatná az oktatás megfelelő finanszírozását.
A 10,9 milliós lakosú ország iskoláinak többsége csatlakozott az akcióhoz, amelyet számos más ágazati szakszervezet is támogatásáról biztosított. Körülbelül egymillió embert érint a kezdeményezés, például a magánszektor legnagyobb foglalkoztatójának számító Škodánál is kétórás munkabeszüntetés lesz.
Ehhez kapcsolódóan: Szülők: „A tanár úgy szerepel a KRÉTA-ban, hogy betöltetlen álláshely”
A pedagógusok érdekképviseletei szerint a 2024-es büdzsé nem tartalmaz elengedő forrást többek között a nyelvoktatásra és az egyéb kis csoportos órákra, illetve a bérekre sem jut elég pénzt.
Josef Středula, a legnagyobb tanárszakszervezet, a ČMKOS vezetője hangsúlyozta: a kormányzat nem vette kellőképp számításba a tervezésnél a magas inflációt, az adóemeléseket és megszorításokat magában foglaló csomag pedig elfogadhatatlan.
„A kormány figyelmen kívül hagyja a nehézségeket, amelyeket okozott” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Frissített sztrájkkövetelésekkel folytatnák a tárgyalásokat a pedagógus-szakszervezetek
Petr Fiala cseh miniszterelnök alaptalannak minősítette a hétfői sztrájkot, aláhúzva, hogy visszavonták az eredetileg tervezett költségcsökkentéseket, sőt összességében valamelyest növelték is az oktatásra szánt forrásokat. Ennek mértéke az érintettek szerint ugyanakkor közel sem elégséges az áremelkedés tükrében.
A parlament az idei 3,6 százalék után jövőre 2,2 százalékra kívánja visszavágni a költségvetési hiányt.
„Meg kell állítanunk az adósság emelkedését, és ennek a helyreállítási csomag az útja. Ez szükséges, nincs hova hátrálni innen” – fogalmazott a kormányfő.
Úgy vélekedett, hogy a munkabeszüntetés a szakszervezetek és vezetőik politikai ambícióiról szól.
Ehhez kapcsolódóan: A magyarokat a megélhetés és az egészségügy hozza lázba, nem az oktatás vagy az orosz befolyás
A törvényhozás korábban rögzítette, hogy a tanári fizetéseknek 2024-től a mindenkori átlagkereset 130 százalékát kell kitenniük. Jelenleg 110 százalék körül áll.
Csehország bruttó hazai terméke (GDP) 3,1 százalékát fordította alap- és középszintű oktatásra 2020-ban. Ez valamivel alatta van a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 3,3 százalékos átlagának.
