Megérkezett Isztambulba az orosz és az ukrán delegáció is, amelyek tagjai több mint két hét szünet után ismét személyesen fognak tárgyalni a konfliktus rendezéséről.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a találkozó előtt nem sokkal ismét megerősítette, hogy országa kész kinyilvánítani a semlegességét, illetve a háború lezárása érdekében fontolóra vennének egy esetleges kompromisszumot bizonyos keleti területekkel kapcsolatban.
Kiemelte, hogy békét szeretnének, méghozzá azonnal, ezért cserébe hajlandók bizonyos biztonsági garanciákat megadni, például vállalnák Ukrajna atomfegyver-mentességét, ugyanakkor hozzátette, hogy a szuverenitás és a területi egység megőrzése prioritást jelent a kijevi vezetés számára.
Már szokásosnak nevezhető éjjeli videoüzenetében emellett arról is beszámolt, hogy a semlegesség kérdéséről, a NATO-aspirációk feladásáról népszavazáson kellene dönteni, de csakis az orosz csapatok kivonása után.
A korábbi tárgyalási fordulók rendre kudarcot vallottak, nem vezettek semmilyen eredményre.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy a legtöbb, amit remélnek a mostani isztambuli egyeztetéstől, az a tűzszünet elrendelése lehet, ezért azonban „nem adnak fel embereket, területeket vagy szuverenitást”.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az ülést megelőzően fegyvernyugvás életbe léptetésére, illetve a humanitárius körülmények javítására szólított fel. Mint közölte, telefonbeszélgetést folytatott mind az orosz, mind az ukrán államfővel, és szerinte „pozitív irányba” haladnak a folyamatok.
Megakadt offenzíva
Az invázió február 24-i megindítása óta az orosz hadsereg még egyetlen jelentősebb ukrán várost sem tudott elfoglalni, és Moszkva március 25-én jelezte, hogy innentől kezdve a keleti Donyec-medencére összpontosítja erőit, ahol az oroszpárti szakadárok immár nyolc éve harcolnak a biztonsági erőkkel.
Az ukrán fegyveres erők vezetése ugyanakkor arról számolt be, hogy az oroszok továbbra is hevesen rakétázzák a lakónegyedeket országszerte több városban. A tájékoztatás szerint ezzel a cél elsősorban a logisztikai zavarkeltés és egy súlyos humanitárius válság kirobbantása lehet. Számos üzemanyag-raktárat is találat ért, például Kijevben, Lvivben, Zsitomirban és Lutszkban.
Emellett folytatódik a mozgolódás a főváros körül is. Az ukrán vezérkar közölte: „az orosz csapatok továbbra is sikertelenül próbálkoznak olyan állásokat felvenni, amelyekből támadhatják vagy bekeríthetik Kijevet”.
Egy magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő elmondta, hogy az oroszok jórészt még mindig védekezésre vannak berendezkedve Kijev közelében, és az ország más részein sem igazán halad az offenzíva.
Több ezer civil halott Mariupolban
A fővárostól északnyugatra fekvő, korábban pusztító harcok sújtotta Irpiny polgármestere tudatta, hogy mára sikerrel felszabadították a települést a megszállás alól. Ezt később a belügyminiszter is megerősítette televíziós beszédében.
A brit katonai hírszerzés hétfői közleménye szerint azonban Oroszország újabb területeket foglalt el az ország déli részén, az ostromlott Mariupol környékén. Eközben az Azovi-tenger partján található kikötőváros polgármestere humanitárius katasztrófa veszélyére figyelmeztetett, és leszögezte, hogy mielőbb ki kell menekíteni azt a nagyjából 160 ezer civilt, akit eddig nem tudtak evakuálni. Aláhúzta: az orosz támadásokban már csaknem ötezer polgári személy vesztette életét.
Hétfőn Joe Biden amerikai elnök sajtótájékoztatóján közölte, hogy nem fog bocsánatot kérni hétvégi megjegyzéséért, miszerint orosz kollégája, Vlagyimir Putyin „nem maradhat hatalmon”. Mint mondta, szavai „erkölcsi felháborodást” tükröztek, nem tervezett intézkedéseket.
