Optimista a klímaváltozással kapcsolatban Jane Goodall, a világ egyik legismertebb etológusa. A 86 éves kutató szerint politikai változások és a fiatalok aktivizmusa segíthetik a biodiverzitás és az éghajlat védelmét.
Vasárnap a Guardian interjút közölt Jane Goodall angol etológussal, a csimpánzok és más főemlősök viselkedésének egyik legismertebb szakértőjével. Goodall a közelmúltban a környezetvédelemért tett erőfeszítéseivel hívta fel magára a figyelmet, tavaly például az általa alapított szervezettel közösen vállalta, hogy 5 millió fát ültet el a Világgazdasági Fórum 1 billió fa kezdeményezésének részeként.
Egyre több betegséget kapunk el állatoktól
Goodall még nyáron arról beszélt, hogy a COVID-19-hez hasonló világjárvány egyértelműen visszavezethető a természetes környezet pusztításához és a biodiverzitás csökkenéséhez, ezért ahhoz, hogy elkerülhessünk egy hasonló katasztrófát, az emberiségnek alaposan át kell gondolnia az élelmezést és a természethez való viszonyát. A mostani, a Guardiannak adott interjúban azt mondta: lehet, hogy járvány megadta a kezdőlökést a szükséges átalakuláshoz.
„A pandémia legfontosabb tanulsága az, hogy újra kell terveznünk a kapcsolatunkat az állatokkal és a természettel. Az állatvilág kizsákmányolása az állati eredetű betegségek megjelenéséhez vezet. A probléma része a gyárgazdálkodás, az egzotikus húsok fogyasztása, a vadállatok legális és illegális kereskedelme. Az újonnan megjelenő betegségek közel 75 százaléka állatoktól ered” – mondta.
Goodall szerint biztató, hogy az elmúlt években soha nem látott szintre nőtt a környezetrombolással kapcsolatos tudatosság, azonban káros is lehet, ha csak a károkra koncentrálunk. Szerinte a médiának a környezetszennyezés és a klímaváltozás káros hatásai mellett gyakrabban kellene tudósítania a pozitív fejleményekről, a különböző természetvédelmi programokról és a fenntartható gazdaság erősödéséről. Szerinte az ilyen hírek reményt adnak az embereknek, és félő, a rossz hírek miatt sokan úgy gondolják, úgysem tehetünk semmit, tehát nem is érdemes próbálkozni.
A szegénység elleni fellépés is része lehet a környezetvédelemnek
Goodall pozitív példaként említette a megújuló energia (elsősorban a szél- és napenergia) terjedését, valamint számos, a természetes élőhelyek visszaállításáért indított programot, amelyek hatására sok helyen újra növekszik a biodiverzitás. Szerinte abban, hogy a fenntarthatósági célokat komolyan vegyék az államok, komoly szerepe van a fiataloknak, akik között a környezetvédelem népszerűbb, mint valaha, és olyan politikusokat fognak támogatni, akik szintén elkötelezettek ebbe az irányba. Emiatt, mint mondta, a környezet védelmében a demokrácia fontos szerepet kaphat.
Hozzátette azt is: a jövőben a természetvédelmi programoknak nagyobb figyelmet kellene fordítania az emberi szegénység felszámolására. Erre példaként említette azt, amit Tanzániában, a Gombe Nemzeti Parkban tapasztalt: „a ’60-as években az egész parkot és vidékét hatalmas egyenlítői őserdő fedte. 1990-re Gombe egy kis szigetnyi erdővé zsugorodott, a környékét teljesen letarolták. Akkor jöttem rá, hogy ha nem segítjük az ott élő emberek abban, hogy az erdő irtása nélkül is találjanak megélhetést, akkor a csimpánzok élőhelyeit sem tudjuk megvédeni.” Goodall szervezete ezután oktatási és befektetési programokkal segítette a nemzeti park körül élőket, azóta az erdő újra növekszik a nemzeti park vidékén.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
