Szép számokat közölt a KSH, miután októberben tíz százalék alá csökkent a drágulás üteme, így teljesült a kormány egy számjegyű inflációs álma. De ez még mindig triplája a jegybank háromszázalékos inflációs céljának. Januárban ugrik az üzemanyag ára, és az új hulladékkezelési rendszer miatt is többet kell hagyni a boltban.
Az élelmiszerüzletek szeptemberi forgalmi adatai is arra utalnak, hogy sokkal kevesebbet vásároltak az emberek – az infláció elleni leghatékonyabb közdelem az, ha csökken a fogyasztás. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy októberben kisebb mértékben nőttek csak az árak.
„A várakozásoknál kissé kedvezőbben alakulva 9,9 százalékra, másfél éves mélypontra mérséklődött az infláció októberben az előző hónapban mért 12,2 százalékos éves drágulási ütemről” – közölte Horváth András, az MBH vezető elemzője.
A szakértő szerint a folyamatot jelenleg még döntően bázishatások okozzák, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése, és negatívba váltott az üteme, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelen lévő, kiugró áremelkedés is lassult, bár kismértékben továbbra is az inflációs átlag feletti.
Horváth András szerint a mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben a forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően megállt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is.
Ezt azonban negatív irányban ellensúlyozta a szolgáltatások érdemben nem lassuló árnövekedése és a továbbra is harmincszázalékos emelkedést mutató üzemanyagárak (tavaly októberhez képest).
Az elemző arra számít, hogy az év utolsó hónapjaiban az erőteljes bázishatások, a lassuló fogyasztás és kereslet, az élelmiszereknél megjelenő, egyre szélesebb körű árkorrekciók és akciók, a versenyt erősítő lépések, továbbá a forinterősödés miatt az infláció tovább mérséklődik.
Ehhez kapcsolódóan: Minden negatív üzenet mellé egy pozitívat! – Rövid pórázon a statisztikai hivatal
Horváth András szerint a fundamentális kérdés jelenleg az inflációs folyamatok kapcsán az, hogy mikor térünk vissza a jegybanki inflációs célhoz. Ez szerinte lassabb folyamat lesz. Mint ismert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávú inflációs célja – 2005 óta – három százalék.
Ez a cél 2015-ben egy plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávval egészült ki, vagyis akkor érhet véget az infláció elleni küzdelem Magyarországon, ha három, de legalább négy százalék alá csökken az éves átlagos index. Erre jelen állás szerint 2024-2025-ben kerülhet sor.
„A folyamatban az egyik megnevezhető kockázat, hogy amennyiben a béremelkedés üteme – többek között a minimálbér-emelések segítségével – jövőre is meghaladja majd a két számjegyű ütemet a kereslet helyreállítása érdekében, az lehetővé teheti, hogy az áremelési szándékok ismét az inflációs célnál nagyobb mértékben tudjanak megvalósulni” – tette hozzá az elemző.
Az elemző szerint az üzemanyagárak emelkedése, valamint a szolgáltatások jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az év utolsó hónapjára így is kissé hét alatt lehet az árindex.
„Idén az éves átlagos inflációs ráta 17,8 százalék lehet, jövőre pedig az üzemanyagok év eleji jövedékiadó-emelése ellenére 3,9 százalékos lehet az éves átlagos ráta, azonban a piaci szereplők év eleji átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot” – mondta az elemző.
Januári áremelések
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint senki sem fogadott arra a piacon, hogy már most tíz százalék alá csökken a mutató. „Márpedig megtörtént, összhangban az elmúlt hetekben-hónapokban felerősödő kormányzati kommunikációval” – tette hozzá.
Szerinte első ránézésre egyértelműen pozitív az inflációs folyamat, viszont a szolgáltatások 13,2 százalékos áremelkedési üteme – amely az üzemanyagok mellett a második legfontosabb, inflációt tápláló tétellé lépett elő – továbbra is kiemelt figyelmet érdemel.
„Különös tekintettel a várható, 10-15 százalékos minimálbér-emelésre, ami a munkaintenzív gazdasági területek, így a szolgáltatószektor számára újabb komoly költségnövekedést és áremelkedési potenciált rejt” – tette hozzá.
Virovácz szerint idén 17,8 százalék körül lesz az éves átlagos infláció, ami jövőre öt-hat százalékra mérséklődhet.
Sok ugyanis a felfelé mutató kockázat. Ilyen például az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, amelynek hatására január 1-jétől negyven forinttal is megdrágulhat a benzin és a gázolaj literenkénti ára.
Az inflációt növelheti a hulladékpiacon bevezetésre kerülő kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere, a betétdíjas visszaváltási rendszer beindítása, a magas béremelkedés, a geopolitikai kockázatok erősödése és a költségvetési helyzet. „Mind-mind jelentős inflációs kockázatokkal bír, amelynek hatására jövőre megtorpanhat az idén látott dezinflációs folyamat” – hangsúlyozta az elemző.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Míg a KSH az októberi árakat közli, saját listánkkal már a novemberi árváltozásokat figyelhetjük meg. Pontosabban csak figyelhetnénk, hiszen az év utolsó előtti hónapjában nem nyúltak az árcédulákhoz az általunk figyelt üzletben.
A koktélparadicsom kilogrammonkénti ára emelkedett 2396 forintról 2796-ra, aminek leginkább szezonális oka van. Ezenkívül a tízdarabos tojás ára emelkedett 640-ről 670 forintra, és az általunk figyelt fogkrém ára csökkent 1299 forintról 1259-re.
A legfrissebben elérhető kiskereskedelmi adatok szerint szeptemberben sem tudott érdemi javulást felmutatni a kiskereskedelem, havi alapon lényegében stagnált a volumene, míg éves alapon 7,3 százalékkal csökkent. Virovácz Péter szerint az élelmiszer-infláció fékeződése ellenére az árszintek még mindig jóval magasabbak, mint egy évvel korábban, ami arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy odafigyeljenek a költéseikre.
