Fél év után született meg a jogerős ítélet, amely szerint az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei közérdekű adatnak minősülnek, nem vonatkozik rájuk az üzleti titok védelme. Hiába érhető el egy kormányzati honlapon a szerződés, a mellékleteket nem töltötték fel, pedig ebből derül ki, mennyit kapnak az államtól a következő 35 évben Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei a hazai autópályák üzemeltetéséért cserébe.
Rendelkezésre állási díj (rád), illetve rendelkezésre állási alapú szolgáltatási díj (ráaszd) – ezek a legfontosabb fogalmak abban a megállapodásban, amelyet a magyar állam nevében eljáró Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) és a nyertes pályázó, a Themis magántőkealap kötött meg.
A rád és a ráaszd összegéből derül ki, mennyi adófizetői forintot érint az a koncessziós szerződés, amely 35 évre lényegében bérbe adta Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeinek a hazai autópályák és gyorsforgalmi utak nagy részét.
Mennyi az annyi?
Pontosabban derülhetne ki, ha az egyébként letölthető szerződés mellékletei is nyilvánosan elérhetők lennének. A kormányzati szerv honlapján azonban csak egy tartalomjegyzék található a mellékletekről. Miután januárban közérdekű adatigényléssel fordultunk az NKOI-hoz, felajánlotta, hogy a koncessziós irodában betekinthetünk a dokumentumokba.
Az iratbetekintés során elzárták, vagyis nem mutatták meg a legfontosabb mellékleteket, amelyek konkrét összegeket tartalmaztak.
Az elzárt dokumentumokról jegyzőkönyvet vetettünk fel, majd februárban bírósághoz fordultunk. A Fővárosi Törvényszék márciusban az adatnyilvánosság mellett foglalt állást, október 17-én a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az első fokú bíróság ítéletét. (Két melléklet esetében engedte meg a bíróság, hogy néhány – a per szempontjából lényegtelen – helyen kitakarjon információkat az NKOI.)
A koncessziós iroda az üzleti titok védelmére hivatkozva zárta el a mellékleteket, de a bíróság nem látta ezt megalapozottnak az egész adathalmaz esetében.
Ez volt az első perünk, ahol az NKOI élt azzal a januártól elérhető lehetőséggel, hogy beavatkozóként bevonja az üzleti titok tulajdonosát is a védelembe.
A magántőkealapok képviselője is nyilatkozott, emellett becsatoltak a perbe több szakértői véleményt, a bíróság szerint azonban nem sikerült az üzleti titok fennállását bizonyítani, ezért a kért, tizenegy darab melléklet döntő részét ki kell adniuk.
Ehhez kapcsolódóan: Több autópályánk van már, mint Ausztriának és Csehországnak, mégis újabbakat építünk
Hasonló döntést hozott a Fővárosi Ítélőtábla szeptemberben. Akkor a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet nyert. A TI a hulladékgazdálkodási koncesszió miatt perelte be az NKOI-t. Azt a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. nyerte el 35 évre, és ebben az esetben sem hozták nyilvánosságra a mellékleteket.
Üzleti titok
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Szabad Európának azt mondta, hogy az Európai Bizottság által megindított jogállamisági eljárás hatására a kormány tavaly több ponton javított az információszabadság-törvényen, például mérsékelte az adatigénylésekért elkérhető költségtérítés összegét, és gyorsított a közérdekű adatok kiadása érdekében indított pereken. Viszont az üzleti titok védelmére hivatkozással újabb adut is adott az információt titkolni akaró állami szervek kezébe.
Emlékeztetett arra, hogy idén január 1-jétől a közérdekű adatos eljárásokban bárki beléphet a perbe az alperes, vagyis a kért információt titkoló állami főhatóság vagy más, közpénzből működő szervezet érdekében, aki úgy érzi, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése sértené üzleti titkait.
„A TI eddig mintegy fél tucat perre kiterjedő tapasztalata az, hogy állami oldalon bátran élnek az új lehetőséggel, valóságos slágerré vált az üzleti titok védelmére alapozott információ-visszatartás” – mondta Ligeti.
A jogi igazgató a Vodafone-felvásárlást hozta fel példának. A közérdekű adatigénylés miatt indított perben a két alperes – a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. mellett – összesen három beavatkozó, a 4iG, az Antenna Hungária és a Vodafone is nagyon féltette az ügylettel összefüggő üzleti titkait.
Ehhez kapcsolódóan: Nem tudja a kormány, hogy megéri-e harmincöt évre koncesszióba adni az autópályákat
Ligeti Miklós szerint a hulladékkoncesszióval kapcsolatos alapvető adatok, így a Mol és az állam között létrejött koncessziós megállapodás mellékletei, valamint a Mol hulladékos leánycége, a MOHU által beszerzett engedélyek és az úgynevezett kapacitást biztosító szerződések megismerése iránt indított perekben is az üzleti titok védelmére hivatkozva tagadják meg az adatok kiadását.
„Az alperesek egyik tipikus taktikai húzása az, hogy igyekeznek szakkérdésnek feltüntetni az üzleti titok megítélését, amit ha elfogadna a bíróság, akkor szakértői bizonyítást kellene elrendelnie, ami jelentősen elhúzná az eljárást. Így lehetne késleltetni az adatok kiadását” – tette hozzá.
A jogi igazgató szerint a TI által eddig jogerősen megnyert perekben a bíróság nem fogadta el ezt az alperesi érvelést, és „nagyon helyesen saját hatáskörben bírálta el az üzleti titok kérdését”.
Brüsszel felszólít
Az Európa Bizottság egy ideje már vizsgálja a hazai gyakorlatot, október 18-án pedig felszólította Magyarországot, hogy tartsa be a közbeszerzésre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat.
A brüsszeli testület közleményéről először beszámoló portfolio.hu szerint ez szinte biztosan az autópálya- és a hulladékkezelési koncessziós eljárásokhoz kapcsolódhat.
Sztrádaügyben a TI tett bejelentést. A szervezet szerint az autópályák üzemeltetése és a hulladékkezelés esetében egyáltalán nem is lehet az uniós jog szerinti koncesszióról beszélni, ezért az egész konstrukcióval szemben kifogást kellene emelnie Brüsszelnek.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszeli vizsgálat miatt módosíthatták az autópálya-koncessziós szerződést
A koncesszió lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, tehát a sztrádáknál ő szedi be az útdíjakat, cserében azonban ő is fedezi a költségeket.
Magyarországon azonban nem így történt. Továbbra is az állam szedi be az útdíjakat, és nála landolnak az e-matricák bevételei is, miközben fix díjat fizet annak a cégcsoportnak, amely 35 évre elnyerte a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetésének, építésének és fenntartásának jogát.
Vagyis ha kevesebben váltanak autópálya-matricát, mert például a hatóságok kijárási tilalmat vezetnek be a koronavírus-járvány megfékezése érdekében, az autópálya-koncesszor ugyanúgy megkapja a pénzét az államtól, tehát nem vállal üzleti kockázatot.
