A nők elleni, valamint a családon belüli erőszak megelőzését célzó Isztambuli Egyezmény ratifikációjára és végrehajtására szólította fel az Európa Tanács (ET) tagállamait a Human Rights Watch (HRW) nevű jogvédő szervezet.
A HRW arról számolt be május 10-én, a megállapodás elfogadásának 10. évfordulóján, hogy számos országban „példa nélküli visszaesés” történt az utóbbi időben.
Az Isztambuli Egyezményt a 47 tagú páneurópai szervezet 33 tagállama ratifikálta eddig, 12 másik aláírta, de nem ratifikálta, például Magyarország vagy Ukrajna. Az Európa Tanácsnak mindössze két országa nem írta alá az egyezményt: Azerbajdzsán és Oroszország.
A nemzetközi jogvédő szervezet arra figyelmeztetett, hogy egyes kormányok felmondták az egyezményt – vagy pedig azzal fenyegettek –, míg mások élesen visszautasították a ratifikációt a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején regisztrált számos, családon belüli erőszakról szóló jelentés ellenére.
„A Covid-19-világjárvány rávilágított arra, hogy a nők elleni erőszak egyike a legszélesebb körben tapasztalt emberi jogsértéseknek, mindennapos fenyegetést jelent nők és lányok életére és egészségére világszerte” – mondta Hillary Margolis, a New York-i székhelyű HRW kutatója.
Döntő pillanat
„Ezen döntő pillanatban az Európa Tanács tagjainak meg kell mutatniuk az Isztambuli Egyezmény ratifikálásával és végrehajtásával, hogy komolyan gondolják a nők és lányok jólétének és biztonságának előtérbe helyezését” – tette hozzá.
A Human Rights Watch szerint az egyezmény „szilárd, jogilag kötelező sztenderdeket teremt a kormányok számára a nők és lányok elleni erőszak megelőzését, a túlélők támogatását, az elkövetők felelősségre vonását illetően”. Az az erőszak olyan formái ellen is védelmet ír elő mindenki számára kortól, etnikai hovatartozástól, szexuális orientációtól, fogyatékosságtól, bevándorlási státusztól függetlenül, amelyek gyakran nincsenek még belefoglalva a nemzeti jogrendbe, ilyen például a szexuális zaklatás vagy a kényszerházasság.
Törökország márciusban úgy döntött, hogy felmondja az Isztambuli Egyezményt, ezt a HRW visszalépésnek minősítette, amely „veszélyes kockázatot” jelent a régió számára.
Tavaly a lengyel igazságügyi miniszter szorgalmazta, hogy a varsói kormány mondja fel az egyezményt, Magyarországon és Szlovákiában pedig blokkolta a parlament a ratifikációt.
Bulgáriában az alkotmánybíróság 2018-ban úgy ítélte, hogy a „gender” kifejezés használata miatt alkotmányellenes lenne a ratifikáció.
Fenyegetés a „nemzeti értékekre”?
„Konzervatív politikusok és csoportok tévesen azt állítják, hogy az egyezmény fenyegetést jelent a ’hagyományos’ családokra, elősegíti a homoszexualitást és az úgynevezett ’gender-ideológiát”, illetve szétmarja a ’nemzeti értékeket’” – írta a HRW.
Egyes kormányok „azt állítják, hogy törvényeik megfelelő védelmet és elszámoltathatóságot biztosítanak a nők elleni erőszakkal szemben, miközben számos túlélőnek stigmatizálással, a hatóságok részéről elutasítással, valamint társadalmi nyomással kell szembenézniük, amely hallgatásra bírja őket” – emelték ki.
