Johannes Hahn, az EU költségvetésért felelős biztosa a Szabad Európának és a Népszavának adott interjúban arra sürgette a magyar kormányt, hogy mielőbb rendezze a közalapítványi kuratóriumok kérdéskörét, mert „fennáll a kockázata, hogy magyar diákok kimaradnak az Erasmus-program következő, téli szemeszteréből”.
A kormány késlekedése miatt fennáll a veszélye annak, hogy a közalapítványi modellben működő magyar egyetemek diákjai kimaradnak az Erasmus-program következő, téli szemeszteréből – figyelmeztetett a Szabad Európának és a Népszavának nyilatkozva csütörtökön az EU költségvetési biztosa. Johannes Hahn fel kívánja vetni a problémát Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is, amikor május 2-án Budapestre látogat, hogy hivatalosan a többéves uniós keretköltségvetés félidei felülvizsgálatával kapcsolatos magyar álláspontról érdeklődjön.
Lemaradhatnak a diákok a következő Erasmus-szemeszterről
„Mély aggodalommal tölt el a dolgok állása. Kifutunk az időből. A közalapítványi kuratóriumok ügyében nincs semmilyen kétértelműség, és nem is túl bonyolult megtalálni a megoldást. Fennáll a kockázata, hogy magyar diákok nem tudnak majd részt venni az Erasmus-program téli szemeszterében” – szögezte le az interjúban a költségvetési biztos.
Hahn figyelmeztetett, hogy a közalapítványi kuratóriumok összeférhetetlenségének kérdését rendezni hivatott magyar törvénymódosítás elfogadásától kezdve a tanácsi döntést is beleértve még két hónapra van szükség a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében a közalapítványi kuratóriumokkal szerződéskötést tiltó rendelkezés feloldásáig. Mivel az Erasmus-programok következő, téli szemeszterében való részvételről június végén-július elején esedékesek a döntések, és az ügyben továbbra sincs megoldás, sok magyar diák lemaradhat az ösztöndíjakról.
Ugyanez a veszély a Horizont Európa nevű európai kutatási programban való magyar részvételnél is fennáll, különös tekintettel arra, hogy a következő kiírásokban való részvételről és az azzal járó támogatásról már május közepén dönteni kell. „Lehet, hogy már túl késő van ehhez. Nagy az esély arra, hogy a magyar kutatók de jure ki lesznek zárva” – mutatott rá Johannes Hahn, aki május első felét jelölte meg az utolsó határidőnek a vonatkozó magyar jogszabály elfogadására.
Emlékezetes, hogy a felek között a közalapítványi struktúrában működő egyetemek kuratóriumában helyet foglaló politikai kinevezettek körének és a kuratóriumi tagság időben történő behatárolásáról, a távozó politikai kinevezetteket és állami tisztségviselőket a kuratóriumi tagságtól ideiglenesen távol tartó türelmi időről és a tagsági kiválasztás kritériumairól kellene zöld ágra vergődni. A költségvetési biztos, aki a magyar jogállami feltételességi dossziét felügyeli a bizottságnál, nem igazán érti, hogy a kormány miért késlekedik a megoldással, különösen annak fényében, hogy „az ügy megoldása mellett egyértelmű politikai többség van Magyarországon”.
„Két hónappal ezelőtt álmomban sem gondoltam volna, hogy ebből tényleges probléma lehet” – tette hozzá a biztos.
Ráadásul, mint az interjúban elismerte, a bizottság egy bizonyos szinten túl nem szabhatja meg a kuratóriumok tagságát. „Nem zárhatjuk ki a magyar lakosság felét” – ismerte el arra a kérdésre válaszolva, hogy mit tenne a bizottság az ellen, ha kormánypolitikusok helyét a kormánnyal közeli viszonyban álló üzletemberek és mások vennék át.
Ehhez kapcsolódóan: Videóban mondják el a Madách gimnázium tanárai, miért nem támogatják az új jogállási törvényt
A kohéziós források egy részét megnyithatja az igazságszolgáltatási reform
Johannes Hahn azt is megerősítette, hogy a biztosi testület politikai szinten is meg fogja erősíteni a négy magyar igazságszolgáltatási reformról a héten technikai szinten elért megállapodást. (Didier Reynders, a dossziéért felelős uniós igazságügyi biztos Varga Judit igazságügyi miniszter szerint csütörtökön erről tájékoztatta magyar partnerét, így a kormány hamarosan benyújthatja a parlamentnek a vonatkozó törvénymódosításokat.) Úgy tudjuk, hogy a kormány a szavazást követően új értékelést kérhet az Európai Bizottságtól az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek teljesüléséről, amelynek elbírálására a bizottságnak normálisan három hónapja van, de vélhetően ennél rövidebb idő is elég lesz.
A biztos lapunk kérdésére azt is megerősítette, hogy pozitív bizottsági értékelés esetén elvileg elhárul az akadálya annak, hogy Magyarország fizetési igényléseket kezdjen benyújtani azon kohéziós politikából finanszírozott projektek esetében, amelyek jelenleg az igazságszolgáltatási reformok függőben lévő ügye miatt zárolva vannak. Mint korábban megírtuk, érdemben ez a 2021 és 2027 között rendelkezésre álló, 21 és fél milliárd euró összegű kohéziós politikai keretből 12,7 milliárd euróhoz való hozzáférést biztosítaná. Ez nem azt jelenti, hogy a kormány azonnal, egyben lehívhatná ezt az összeget, hanem azt, hogy a zárolás által nem érintett operatív programok esetében megkezdhetné a források lehívását.
Ehhez kapcsolódóan: Gulyás Gergely az Erasmus-ügyről: Ez egy magyarellenes, faji alapú bosszú
Hahn: Szó sincs arról, hogy büntetni akarnák Magyarországot
Sokkal kedvezőtlenebbnek tűnik a helyzet a jogállami feltételességi eljárás által érintett 21 kulcselvárás, úgynevezett szupermérföldkő teljesítésével. Itt valójában a magyar kormány 11 és fél feltétel teljesítésével adós még, de az elmúlt hónapokban a bizottság megrökönyödésére nem mutatott sok buzgalmat az ügyben, prioritást biztosítva a négy igazságszolgáltatási reform tisztázásának. A kormány még márciusban a testület unszolására beterjesztett egy törvénymódosítási csomagot a hiányzó elemekről, de információink szerint ezek túlnyomó többségéről a bizottság egy válaszlevélben negatívan nyilatkozott. A zöldtől pirosig terjedő színskálán a magyar javaslatok átlagban sötétnarancs színt kaptak a bizottságtól, ami nem mutat a gyors megoldás irányába.
Johannes Hahn cáfolta azt a főleg magyar kormányzati körökben megjelenő állítást, hogy az Európai Bizottság büntetni akarja Magyarországot. „Semmilyen érdek nem szól a büntetés mellett. Mi a megoldást keressük, és ezt a többi kollégám nevében is elmondhatom” – szögezte le a biztos, hozzátéve, hogy a folyamat során egyetlen dolog számít, ez pedig az eredmény.
A bizottság költségvetésért felelős tagjának meggyőződése, hogy a magyar gazdaság adataira való tekintettel a kormánynak valós érdeke a megállapodás a pénzekről, akárcsak a többéves keretköltségvetés küszöbönálló felülvizsgálatáról. Hahn a bizottsági javaslat június végére tervezett előkészítésének jegyében sorra járja a fővárosokat, ezért utazik jövő kedden Budapestre is. Úgy vélte, hogy az EU-büdzsé rugalmasabb felhasználása Budapestnek is érdeke, mindenekelőtt az egységes belső piac olajozottabb működése és az autógyártás miatt.
