November 5. óta többször kikérte Orbán véleményét Trump Ukrajnáról, jöhet az újabb békemisszió. Recesszió: nem teljesítenek jól a húzóágazatok. Titkosszolgálati dokumentumok szerint orosz hibrid hadviselés célpontja volt a romániai választás. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
November 5. óta többször kikérte Orbán véleményét Trump Ukrajnáról, jöhet az új békemisszió
Több telefonos egyeztetést is tartott a november 5-i választások óta Donald Trump és Orbán Viktor – tudta meg a Szabad Európa. A régi-új amerikai elnök több konkrét ügyben kikérte a magyar kormányfő véleményét az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban. Egyik kormányzati forrásunk szerint a decemberi európai uniós csúcsot egy újabb békemisszió vezetheti fel.
Recesszió: nem teljesítenek jól a húzóágazatok
Az autógyártást is magában foglaló feldolgozóipar, az építőipar, illetve a mezőgazdaság teljesítménye is visszaesett, és a lakossági fogyasztás sem akar igazán beindulni. Ezek az okok húzódnak a gyenge GDP-adat mögött Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint, aki úgy vélekedett, hogy az összkép meglehetősen borús a magyar gazdaságban.
Titkosszolgálati dokumentumok szerint orosz hibrid hadviselés célpontja volt a romániai választás
A Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács feloldotta értékelése titkosítását, rámutatva, hogy ennek alapján az ország különböző összehangolt műveletek célpontja lehetett az elnökválasztás november 24-i, első fordulója előtt, amelyet a szélsőjobboldali, oroszbarát Călin Georgescu nyert meg.
Egy másik cikkünkben arra kerestük a választ Székely István Gergő politológussal, hogy ha az Orbán Viktorhoz hasonló szuverenisták megerősödése módosít Románia geopolitikai irányán, akkor mi lesz a kisebbségi képviseletekkel, akiknek a választói már lekövették a Fidesz Nyugat-ellenes fordulatát. Valóban van negyvenszázaléknyi szélsőjobboldali szavazó?
Rosszabbul élünk: a kisvárosokban dőlhet el a Fidesz sorsa 2026-ban?
A magyarokat továbbra is a saját anyagi helyzetük alakulása érdekli a legjobban, ez pedig nagyon sokak számára romlott az utóbbi években – derült ki a Policy Solutions pénteken megjelent kutatásából. Most ismerhetjük meg először, hogyan gondolkodnak a Tisza szavazói, de az igazán érdekes eredmények a kisvárosokból jöttek, amelyek eddig a Fidesz erős bástyáinak számítottak.
Felderítő misszió az EU-s pénzekért
Ahogyan fogalmaz Bóka János EU-ügyi miniszter, felderítő misszión járt az új Európai Bizottságnál, hogy felmérje, mekkora esély van a befagyasztott pénzek megszerzésére. A Szabad Európa állandó brüsszeli tudósítója arról számolt be legfrissebb podcastunkban, hogy semmi sem változott az elmúlt egy évben, így örökre elveszhet 1,1 milliárd euró.
Csendben elkezdett a kormány egyeztetni a Norvég Alap újraindításáról
A magyar EU-s elnökség keretében, magyar részvétellel jött létre megállapodás az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között az alap forrásainak felhasználásáról – tudta meg a Szabad Európa. Lapunk információi szerint még idén megkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások Norvégiával az immár 2021 óta felfüggesztett alap újraindításáról. Korábban az Orbán-kormány inkább lemondott 75 milliárd forintnyi támogatásról, de nem volt hajlandó elfogadni, hogy az Ökotárs konzorciuma diszponáljon a civil alap felett.
Ingatlanbiznisznek is megágyaz a kormány a kutatóintézeti hálózat átszervezésével
A kormányzat – a bíróságokhoz hasonlóan – a kutatóintézeteknél is átalakításhoz köti a megfelelő finanszírozást. Az új, központosított kutatóintézeti hálózat miniszter által kinevezett és bebetonozott vezetése akár értékesítheti is a Magyar Tudomány Akadémiától átzsilipelt ingatlanokat. Ahogy a magánosított egyetemeket, a kutatóintézeteket is fenyegetheti a kizárás az európai uniós pályázati forrásokból.
Lemondott az Országos Bírói Tanács elnöke
Meglepő fordulatot vett a kormánynak a bírói szervezetekkel kötött megállapodása után kitört (közel) összbírói felháborodás. Az Országos Bírói Tanács elnöke már a testület keddi rendkívüli ülése, az öt tag által ellene indított bizalmatlansági szavazás előtt lemondott. Egy év némaság után nem szűkölködött látványos bírói gesztusokban az elmúlt egy hét, azonban a kormány ettől még mondhatja: a kutya ugat, a karaván halad.
Mintha nem ismerné a Fidesz és a kormány a törvényt, amelyet megszavazott
A kormánypárt politikusai szerint nem csorbítja a honvédelmi törvény friss módosítása az Országgyűlés jogköreit, miközben a jogszabály szövegéből egyértelműen kiderül, hogy a parlament elveszti jogait a magyar honvédség külföldi bevetését illetően. Az indok a gyorsaság és a hatékonyság.
Alvállalkozó: „Nem sikerült megértetni a MOHU-val, hogy a hulladék nem olaj”
Túl szoros határidők a havi elszámolás esetében, akadozó informatikai rendszer, megnövekedett adminisztrációs terhek, alacsony díjazás, vagyis kisebb haszon – ezekre panaszkodnak a Mol által felügyelt hulladékpiac szereplői. Hiába indult el másfél éve a koncessziós rendszer, még mindig sok gyerekbetegséggel küzd. A Mol koncessziós cége is reagált a felmerült problémákra: „Megoldjuk, megoldjuk, megoldjuk.”
Klímaszakértő: Lefaragtunk egy nagyobb szeletet a korábbi felmelegedési csúcsból, de ez még így is nagyon sok
A sajtóolvasatok alapján kudarccal ért véget az ENSZ klímaügyi világkonferenciája. A két héten át tartó iszapbirkózás egyes jelentések szerint leginkább delegációk kivonulásával, tüntetésekkel, elkeseredett őslakosokkal teli eseménysorozat volt, nem sikerült előrelépni az élhetőbb bolygóhoz vezető úton. De letudható-e ennyivel több tízezer résztvevő, sok ezer magas rangú bürokrata és döntésképes tárgyaló egy helyre koncentrált munkája? Egyáltalán: mi zajlik valójában a zárt ajtók mögött, és mire jutott eddig a világ a COP-fórumokkal? Bart István klímapolitikai szakértőt, a Klímastratégiai Intézet 2050 vezetőjét kérdeztük.
„Mindenhol falakba ütköztünk” – Karsai Dániel sorstársa, Skripeg Béla története
A kormánypártok politikai kérdést csinálnak az eutanáziából, a strasbourgi per pedig azért került vakvágányra, mert a bíróság fals információkat kapott a magyar államtól – mondja Skripeg Béla, aki ugyanolyan gyógyíthatatlan betegségben, ALS-ben szenved, amely Karsai Dániel halálát okozta. A 64 éves férfiről családja gondoskodik. Úgy érzi, az orvosi ellátáson kívül semmilyen állami segítséget nem kap, ezért akinek nincs olyan szerencséje, mint neki és Daninak, hogy mindenben segítik, arra nagyon sanyarú sors vár élete utolsó, szörnyű szakaszában.
Karsai Péter felidézte a testérével, az ALS-betegségben szeptemberben meghalt Dániellel töltött utolsó órákat. Fogta a kezét, rá is átterjedt az a nyugalom, ami Daniból sugárzott – emlékezett vissza.
„Ennek a háznak fel kell épülnie!” – nem várnak az államra, maguk építenek méltó otthont súlyosan fogyatékos gyermekeiknek
Embertelen választás elé állítja az állam a fogyatékossággal élők családját azzal, hogy vagy mindentől elzárt, határ menti, több száz fős tömegintézményben helyezik el szerettüket, vagy életük végéig vállalják a napi 24 órás gondozást. Magyarországon mintegy százezer család érintett. Hat budapesti szülő úgy döntött, hogy miután az állam nem teljesíti a kötelezettségét, és erre perrel sem lehet rábírni, maguk próbálják felépíteni azt az otthont, amelyben súlyosan fogyatékos gyermeküket a haláluk után is biztonságban tudhatják. Az egyik szülővel, Schilling Magdolnával és a küzdelmüket éveken át megörökítő dokumentumfilm rendezőjével, Rubi Annával beszélgettünk.
Kerüljön képbe az iráni rakétákról és az izraeli légvédelemről!
Irán soha nem tudta még közvetlenül ilyen súlyosan bombázni Izraelt. Legfrissebb cikkünkben röviden és leegyszerűsítve áttekintjük, hogyan jutott a két ország ide, milyen eszközökkel támadhat Irán és milyen rendszerekkel védekezik Izrael.
