Miután a kilencvenes években Magyarországra költözött, John McGough adományokkal tett szívességet nemcsak helyi rendvédelmiseknek, de az akkor még oroszbarát Jobbiknak is. Az ukrán határ mellett kötött barátságot egy kapitánnyal, aki mára az egyik legfontosabb rendőri vezető Magyarországon. Közben aktivizálta magát diplomataként és a svájci politikában is, és tett egy furcsa kirándulást a magyar–ukrán határra nem sokkal a Krím orosz elfoglalása után.

A cikk elkészítésében közreműködtek a Szabad Európa újságírói: Doruntina Baliu, Carl Schreck, Mike Eckel, Szergej Dobrinyin, Garamvölgyi Flóra, Báthory Róbert, Nagy András, Martina Boudová, valamint Czímer Gábor.

Az archív nyomtatott újságok az Arcanum archívumából származnak.

Külön köszönet: Kester Eddy, Alex Faludy és Nick Waters (Bellingcat).

Ez a John McGough életét feldolgozó cikkünk második része. Az első részben – amelyet itt lehet elolvasni – állítólagos katonai múltjának jártunk utána, bemutattuk, hogyan befolyásolt egy döntő jelentőségű választást Albániában, és hogy milyen különös, az ukrán határ melletti tanyára bukkantunk. A második részben McGough magyarországi tevékenységét és politikai életét mutatjuk be. A harmadik részben az üzletember McGought ismerhetjük meg, aki az egyik legnagyobb orosz állami cégben kap fontos szerepet, és Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés későbbi vezetője Moszkvában kitünteti.

• Egy nagylelkű adományozó: tűzoltóautókkal nyerte el a helyiek bizalmát
• Tarcsa Csaba, a Készenléti Rendőrség parancsnoka, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes: vezérőrnagy, jó barát és a magyar–ukrán határvédelem bemutatása svájci politikusoknak
• Kapcsolat a Jobbikkal, egy-egy kampány megsegítése: „Szimpatikus volt, és jól jöttek a tűzoltóautó-adományok”
• Kapcsolatépítés és a diplomáciai szürkezóna: Észak-Ciprus „tiszteletbeli konzulja”
• Pozíciók a svájci politikában: a szankciók, az Európai Unió és a bevándorlás ellen Magyarországról

Egy nagylelkű adományozó

McGough nem csak a külsőségekkel hívja fel magára a figyelmet az ország keleti felében. 2005-ben szervezett Csarodára egy Land Rover- és militarytalálkozót. Az erről készült beszámolóban a Kelet-Magyarország „nagy koordinátorként” és „a brit hadsereg egykori ezredeseként” jellemzi. A lap augusztus 8-án is beszámolt az autós találkozóról. A cikk McGough állítólagos egyiptomi, franciaországi, svédországi, marokkói útjairól és arról írt, hogy „brit tisztként NATO-kötelékben fél Európát bejárta”.

Helyi lapok archívumai és önkormányzati beszámolók szerint McGough a kétezres évek második felétől egészen a legutóbbi időkig szinte minden évben adományozott nagyobb értékű eszközöket elsősorban kelet-magyarországi településeknek.

Az adományozásoknak több közös jellemzőjük van: mind rendvédelmi szervekhez kötődött (elsősorban tűzoltóautókról és kapcsolódó eszközökről van szó; 2011-ben Baktalórántházán közbiztonsági nyílt napon vett részt a volt ezredes); az érintett településeket többnyire jobbikos polgármester vezette; az átadásokon megjelentek igen prominens személyek is.

Ilyen alkalmakkor mutatkozott McGough a nyilvánosság előtt többek között John Nichols brit nagykövettel, egy rendőrfőkapitánnyal, a szélsőjobboldali Svájci Néppárt képviselőivel, Gyöngyösi Márton és Staudt Gábor jobbikos képviselővel vagy Vona Gáborral, a Jobbik akkori elnökével.

Magas szintű kapcsolatok

A helyi tűzoltóknak valóban nagy segítség bármilyen adomány, főleg a nagyobb városoktól távoli községekben. Az adományozási ünnepségek ugyanakkor remek lehetőséget adnak kapcsolatépítésre is. McGough a rendvédelmi szervezetek vezetőivel került így kapcsolatba (elsősorban a keleti határszélen), és országos politikusokkal is. Emellett azzal, hogy jobbikos községeknek adományozott, úgy tudott segíteni a párton, hogy hivatalosan a településeket segítette, de valójában a helyi jelölt népszerűségét tolta meg: Recsken vagy Devecseren épp a 2018-as választások előtt.

Tarcsa Csaba: vezérőrnagy, jó barát

Helyi forrásaink szerint McGough hosszú évek óta kifejezetten jó kapcsolatban van Tarcsa Csaba vezérőrnaggyal, aki az egyik legmagasabb beosztású rendőr Magyarországon. Pályafutását 1991-ben kezdte Fehérgyarmaton, 2011-ben már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrfőkapitánya volt, 2019-től pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója. 2020-ban megkapta Áder János köztársasági elnöktől a Magyar Érdemkereszt lovagkeresztjét, 2021-től pedig a Készenléti Rendőrség parancsnoka, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes.

McGough és Tarcsa ismeretsége több mint tíz évre nyúlik vissza: 2011-ben Baktalórántházán, a közbiztonsági nyílt napon együtt adtak át jutalmakat a színpadon. De tudunk egy ennél sokkal figyelemre méltóbb találkozóról is: 2014-ben McGough a Svájci Néppárt (SVP) parlamenti képviselőit vitte el Beregbe, hogy megmutassa nekik az ukrán és a román határt. Ebből az alkalomból a szélsőjobboldali politikusok Tarcsa Csabával is találkoztak.

A képen Peter Keller parlamenti képviselő és Heinz Brand SVP-politikus látható Tarcsa (akkor már a belügyminiszter által kitüntetett megyei rendőrfőkapitány) és McGough társaságában. Keller beszámolója szerint velük tartott az SVP egy másik parlamenti képviselője, Gregor Rutz is. Látogatásuk célja az volt, hogy megtekintsék a magyar–ukrán és a magyar–román határt.

„A magyar határőrség nehéz, de jó munkát végez” – írta Keller, hozzátéve hogy a magyar hatóság technikailag jól felszerelt, de a zöldhatár nem ellenőrizhető teljesen. Szerinte azzal, hogy Svájc a schengeni övezet tagja lett, elvesztette a biztonságát, amit a növekvő illegális migráció is bizonyít.

Érdemes megemlíteni, hogy a látogatásra 2014 áprilisában került sor, tehát McGough és Tarcsa még a nagy menekültválság előtt, ám a Krím orosz elfoglalása utáni hetekben mutatta meg a határt és a határőrség munkáját, felszereltségét a szélsőjobboldali politikusoknak. Nem sokkal ezután McGough Moszkvába, az orosz törvényhozás épületébe utazott, ahol magas beosztású állami vezetőkkel találkozott – de ennek részleteire még visszatérünk cikksorozatunk következő részében.

A Krím elfoglalása, majd Oroszországhoz csatolása jelentette az orosz–ukrán háború kezdetét. 2014 tavaszán még nem lehetett tudni, hogy a Nyugat és a szomszédos országok miként reagálnak a Krím orosz annexiójára és a Kelet-Ukrajnában megindított háborúra. Ma már tudjuk, hogy akkor lényegében válasz nélkül maradt az orosz agresszió, a nyugati országok csak 2022-ben léptek fel határozottabban Ukrajna védelmében, amikor Oroszország már teljes körű támadást indított.

Forrásaink szerint McGough rendszeresen vendégül látja a rendőrfőkapitány-helyettest és másokat az Országos Rendőr-főkapitányságról (ORFK). Az ORFK sajtóosztályán keresztül elküldtük kérdéseinket Tarcsa Csabának, de választ cikkünk megjelenésééig nem kaptunk.

„Szimpatikus volt, és jól jöttek a tűzoltóautó-adományok”

McGough 2010 után jó kapcsolatot ápolt a Jobbikkal, a vezetésével is megismerkedett. Többször besegített jobbikos kampányokba személyes részvétellel, adományokkal vagy nemzetközi kapcsolataival.

A Political Capital 2017-es tanulmányában ezt írja: „Jelentős esemény volt a Jobbik számára a devecseri időközi választás. A kampány során lezajlott lakossági fórumon Toroczkai László, valamint a Svájci Néppárt elnökségi tagja, John McGough is részt vett.” Gyöngyösi Márton, a párt akkori képviselője arról beszélt lapunknak, hogy McGough a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kampányaiban is részt vett. A brit–svájci üzletember adományai főleg jobbikos vezetésű településekre koncentrálódtak, így hivatalosan nem a párt kapott adományt, mégis a jobbikos politikusokat segítették a tűzoltóautók és az ahhoz kapcsolódó eszközök. Az adományok átadásán a Jobbik több vezetője is megjelent, akik közül többen jó kapcsolatban voltak McGoughval.

Vona Gábor, a Jobbik akkori elnöke és országgyűlési képviselője a Szabad Európa kérdésére azt mondta: diplomáciai eseményeken, a svájci–magyar baráti társaságon keresztül többször is találkozott McGoughval. Szerinte azért került képbe a pártban, mert a Svájci Néppárt vezetőségi tagja volt, így kapcsolatot jelentett az SVP-hez, sőt egy svájci látogatást is szervezett jobbikosoknak. Orosz kapcsolatairól nem tudott – közölte. Hozzátette, hogy McGough „pénzt sohasem adott, és természetesen nem is fogadtuk volna el”, csak arról van tudomása, hogy használt tűzoltóautót adományozott két, jobbikos vezetésű településnek.

„Szimpatikus volt, és jól jött a politikusoknak a tűzoltóautó-átadás – összegezte a Jobbik és John McGough kapcsolatát Gyöngyösi Márton, a Jobbik korábbi országgyűlési és európai parlamenti képviselője. Elmondása szerint már öt-hat éve nem látta a brit–svájci férfit, de korábban többször találkoztak. – Sosem tudtam megállapítani, hogy politikai lobbista vagy üzletember, esetleg mindkettő. Az biztos, hogy nagy befolyással rendelkező, nagyon gazdag ember, aki valószínűleg használgatja a vagyonát befolyásra.” Gyöngyösi emlékei szerint főleg két dologról tárgyaltak elméleti szinten: Észak-Ciprusról és Szabolcs-Szatmárról. Gyöngyösi nemzetközi jogász, ezért érdekelte az előbbi, utóbbi pedig azért került szóba, mert ebben a megyében segített McGough a Jobbiknak a helyi kampányban. Az egyik adományozás átadásán ő is részt vett.

Gyöngyösi 2014–2018 között ugyan tagja volt az Országgyűlés orosz–magyar baráti csoportjának, de elmondása szerint sokáig semmit nem tudott McGough orosz kapcsolatairól. Hozzátette: csak jóval a találkozásaik után szerzett tudomást erről, amikor – két-három évvel ezelőtt – egyik asszisztense jelezte neki. „Utólag jöttünk rá, hogy a bomlasztás, destabilizálás, euroszkepticizmus is orosz projekt, most már látványosan ezt tolja az orosz propaganda nemzetek Európája címszó alatt.” 2018 után nem álltak kapcsolatban, annál is inkább, mert 2015-16 környékén, a Majdan után megváltozott a párt viszonya Oroszországhoz. Érdemes megjegyezni, hogy Gyöngyösi 2010-ben még azt szorgalmazta, hogy Magyarország fonja szorosabbra kapcsolatát Oroszországgal. A Jobbik politikusaként 2014-ben választási megfigyelőként részt vett azon a nemzetközi közösség által alkotmányellenesnek tartott szavazáson, amelyet Donyeckben és Luhanszkban rendeztek az Oroszország által támogatott szakadár erők. Gyöngyösit emiatt akkor kitiltották Ukrajnából.

A Jobbik és Oroszország

A feltörekvő, korábban oroszellenes Jobbiknak 2008 után mintegy tíz évig erős orosz kötődése volt. Ekkoriban volt jelen John McGough a párt környékén.

A Political Capital 2015-ös elemzése szerint az (akkori) Jobbikhoz és a svájci SVP-hez hasonló szélsőséges pártok három területen lehetnek Oroszország hasznára: az EU és más nyugati kapcsolatok destabilizálása, az orosz kormány legitimálása, illetve információszerzés és dezinformáció terjesztése. Az elemzés szerint a Kremlnek kifejezetten fontos volt a Jobbik befolyása ahhoz, hogy felerősítse Magyarországon a Nyugat-ellenességet: „A Jobbik orosz érdekeket kiszolgáló politikája tehát nem a szavazótábor igényeire reagál, hanem valami más áll az orosz érdekek iránti elkötelezettség mögött.”

Ebben kiemelt szerepe volt Kovács Bélának, aki 2009-től a Jobbik európai parlamenti képviselője lett. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014-ben jelentette fel, mert a gyanú szerint orosz megbízásból az Európai Unió ellen kémkedett. (Kovácsot végül kémkedés előkészítése miatt ítélték el, de az ítélet kihirdetésekor már feltehetően Oroszországban élt.) A Krím elfoglalása utáni időszakban a Jobbik politikusai lakossági fórumokat tartottak, ahol az orosz álláspontot terjesztették – írja az elemzés, amely feltételezi, hogy a párt kaphatott anyagi támogatást is Oroszországból.

„Ebben az időben az orosz kapcsolat kifejezetten jelentősnek tűnt” – mondta a Szabad Európának Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Az anyagi támogatás azért is valószínűsíthető szerinte, mert az utóbbi években több szélsőjobboldali európai pártról is kiderült (a francia Nemzeti Tömörülés, az osztrák FPÖ vagy a német AfD), hogy komoly támogatásokat kapott Moszkvából.

Vona Gábor, aki 2006 novembere és 2018 áprilisa között volt a Jobbik elnöke, határozottan tagadta a Szabad Európának az esetleges külföldi támogatást. „Amíg én a Jobbik elnöke voltam, a párt soha semmilyen külföldi cégtől, magánszemélytől vagy kormányzati szervtől nem kapott támogatást. Sem orosztól, sem más országból. Számomra erkölcsileg teljesen vállalhatatlan magyar pártok külföldi támogatása. Akkor is így volt, ma is így van, jöjjön az Keletről vagy Nyugatról.”

Kapcsolatépítés és a diplomáciai szürkezóna: Észak-Ciprus

John McGough 1999 májusától 2021 júliusáig Észak-Ciprus tiszteletbeli konzulja volt Magyarországon – erősítette meg információinkat az entitás képviselete, de a többi kérdésünkre nem válaszoltak. Ezen a képen McGough Törökország magyarországi nagykövetével, Şakir Fakılıvel és a kizárólag Törökország által elismert entitás külügyminiszterével, Özdil Namival látható 2014 októberében, a magyarországi képviselet megnyitóján. A beszámolók szerint Nami köszönetet mondott a magyar kormánynak azért, hogy megnyílhatott a képviselet, és még a Külügyminisztérium alá tartozó kereskedőházak vezetőivel is tárgyalt.

McGough 2019 nyarán Észak-Ciprus tiszteletbeli konzuljaként jelent meg a svájci nagykövetség egyik ünnepségén (többek között Bencsik János, Lukács László és Staudt Gábor jobbikos parlamenti képviselő, valamint Andreas Glarner svájci SVP-képviselő társaságában).

Ciprus északi része 1974-ben, egy katonai puccs után szakadt el a sziget déli felétől. 1986-ban kiáltották ki egyoldalúan az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amelyet a világon egyedül Törökország ismer el. „Néhány országban van külképviselete, de ezek nem teljes értékű diplomáciai képviseletek. Észak-Ciprusra külpolitikai és gazdasági értelemben is Törökország részeként érdemes gondolni” – mondta a Szabad Európának egy Törökország-szakértő. Stratégiai elhelyezkedése és a közelben lévő földgázmezők miatt a terület Oroszországnak is fontos. Moszkva katonailag támogatja Észak-Ciprust, ahol tárt karokkal fogadják a letelepedni kívánó orosz állampolgárokat és a nyugati szankciókat megkerülni próbáló üzletembereket.

De mire lehet jó egy senki által el nem ismert ország képviselőjének lenni? Egy hivatalos tiszteletbeli konzulnak – még ha ezt a posztot elég könnyen osztogatják akár kétes hátterű embereknek is – jár bizonyos mértékű diplomáciai védettség a fogadó országban, de Észak-Ciprus nemzetközi jogilag nem létezik, így konzuljai sem lehetnek. Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint McGough észak-ciprusi tiszteletbeli konzulsága sem lehetett hivatalos poszt, legfeljebb a névjegykártyájára tudta ráírni a tisztséget. „Ez egy tipikus kapcsolatépítő pozíció, könnyebb lehet bejutni ezzel bizonyos diplomáciai körökbe. Gyenge belépő, de belépő; így könnyebben tudott például információkat szerezni.”

Krekó Péter szerint „ez az Oroszországhoz közel álló emberekre jellemző, ilyen furcsa helyeken, akár a nemzetközi intézményrendszer határain túli szürkezónában bukkannak fel, mert könnyebb a zavarosban halászni, segíti a destabilizációs és információszerzési törekvéseket is”.

A már idézett Törökország-szakértő szerint „előfordulhat, hogy pénzek mozgatásában segédkezett, vagy valami fedőtevékenységhez kellett neki ez a cím, esetleg bizonyos szankciókat tudott megkerülni Észak-Ciprus közbeiktatásával”. Ugyanakkor hozzátette, hogy „meglepne, ha Oroszország Ankara beleegyezése nélkül mozgathatna egy McGoughhoz hasonló figurát Észak-Ciprus nevében”.

Pozíciók a svájci politikában

John McGough mintegy másfél évtizede aktív szereplője a svájci politikai életnek: a magyarországi delegáció vezetője a kivándorlók érdekeit képviselő Külhoni Svájciak Tanácsában (Auslandschweizerrat, ASR), tagja a nemzeti-konzervatív Svájci Néppártnak (Schweizerische Volkspartei, SVP), amelynek színeiben több választáson is megmérettette magát – sikertelenül.

2010 óta tag a Külhoni Svájciak Tanácsában. Az évszám azért figyelemre méltó, mert a brit nagykövetség Szabad Európának adott válasza szerint McGough épp 2010-ig volt a magyarországi britek közösségének aktív tagja, addig kapcsolatban is állt velük. Azóta viszont már a budapesti svájci nagykövetséggel van kapcsolata, rendszeresen meghívják a fogadásaikra. Sőt, a nagykövetség azt is közölte lapunkkal, hogy a külföldön élő svájciak képviselőjeként „a nagykövetség fontos kapcsolattartója a magyarországi svájci közösséget érintő kérdések megvitatásában”. McGough más országokban élő svájciak delegációit is szokta fogadni Budapesten, akár még parlamenti látogatást is szervez nekik.

A Tages-Anzeiger című lap szerint a külföldön élő svájciak szervezete inkább balközép beállítottságú, ahol John McGough a maga konzervatív jobboldali nézeteivel gyakran magára marad, ugyanis kiállt azért, hogy támogassák a tömeges bevándorlás elleni népszavazási kezdeményezést, 2022 novemberében pedig – pár hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – felszólalt azért, hogy álljanak ki Svájc semlegessége mellett, sőt egy, a Schaffhauser svájci lapnak nyilatkozó ASR-tag szerint úgy érvelt, hogy Svájc csak akkor maradhat semleges, ha semmiféle szankciót nem alkalmaz Oroszországgal szemben. Az ASR végül nem támogatta a felvetést, de ezekkel olyan témákat vitt be a szervezetbe, amelyek az SVP sajátjai.

Érdekes egyébként, hogy a külföldön élő svájciak nevében McGough fellépett több, adóelkerülést célzó intézkedés ellen is (felszólalt annak érdekében, hogy a svájci bankok ne zárják ki ügyfeleik közül azokat, akiknek nincs lakcímük az országban, de a svájci és külföldi hatóságok közötti információcserét is támadta).

McGough és a svájci szélsőjobb

Az SVP politikája alapvetően bevándorlásellenes, szuverenista, ellenzik Svájc részvételét a nemzetközi együttműködésekben, azt is megakadályoznák, hogy az ország szankcionálja Oroszországot vagy Kínát, és népszavazást kezdeményeztek a bevándorlás szigorú korlátozásáról. A populista párt egyre népszerűbb, a 2023-as választásokon majdnem 28 százalékot hozott iszlám- és melegellenes kampányuk; ezzel ők küldhették a legtöbb képviselőt a nemzeti tanácsba.

Ahogy a Jobbik esetében, Krekó Péter szerint az SVP-re is érvényes, hogy „ha valaki, például az oroszok nem szeretik a nyugati liberális demokráciákat, akkor logikus, hogy azok ellenfeleivel szövetkezik, mint amilyen az SVP”.

Az SVP lapja a Die Weltwoche, amelynek meghívására Orbán Viktor tavaly Zürichbe látogatott. A lap főszerkesztője, Roger Köppel, az SVP meghatározó politikusa, nagy Orbán-rajongó, júliusban elkísérte őt Kijevbe és Moszkvába. A magyar miniszterelnök többször adott neki interjút, legutóbb a moszkvai Putyin-találkozó után.

Nagyjából azzal egy időben, hogy McGough belépett a Külhoni Svájciak Tanácsába, tagja lett a Svájci Néppártnak. A 2011-es választásokon már a párt jelöltjeként indult, megmérettette magát 2015-ben, 2019-ben és 2023-ban is, ám egyik alkalommal sem került be a törvényhozásba. A párton belül a külföldön élők szekciójának egyik vezetője – ezt már Yannik Beugger, a párt nemzetközi titkára közölte a Szabad Európával.

McGough választási oldalain úgy mutatkozik be, mint nemzetközileg sikeres vállalkozó az orvosi csúcstechnológia területén. Azt nem említi, hogy nem született svájci, azt viszont igen, hogy nagyon fontos neki Svájc függetlensége, szigorúan korlátozná a bevándorlást, és kitoloncoltatná az országból a bűncselekményeket elkövető külföldieket. Korábbi nyilatkozataiban elítélte azt is, hogy Svájc egyre inkább együttműködik az EU-val és a NATO-val.

Ez volt a John McGough életét feldolgozó cikkünk második része. Az első részben – amelyet itt lehet elolvasni – állítólagos katonai múltjának jártunk utána, bemutattuk, hogyan befolyásolt egy döntő jelentőségű választást Albániában, és az ukrán határ melletti tanyáját. A harmadik részben az üzletember McGought ismerhetjük meg.