Mindenkit érdekel Debrecenben, kiket foglalkoztatnak majd a városba települő akkumulátorgyárban és a többi tervezett üzemben. Egy, a városban működő munkaerő-közvetítő cég százszázalékos cseregaranciát vállal az általa ajánlott dolgozókra arra az esetre, ha a munkáltató szerint nem válnak be. Az új gyárak várhatóan több ezer dolgozót fognak alkalmazni.
Amióta a kormány bejelentette, hogy a kínai CATL óriásvállalat akkumulátorgyárat épít Debrecen déli gazdasági övezetében, amelyben a tervek szerint kilencezer munkavállaló fog dolgozni, a város közbeszédének egyik sarkalatos kérdésévé vált, kiket foglalkoztat majd ez a cég és más vállalatok.
Az elmúlt években ugyanis számos, több száz vagy akár több ezer munkahelyet kínáló beruházást is elindítottak itt. Ilyen nagy munkáltató lesz a tervek szerint többek között a BMW, az akkumulátorgyárat létesítő Eve Power, valamint az ugyanezen iparághoz tartozó EcoPro BM és a Semcorp is.
Nincs elegendő ember
A beruházásokat ellenzők gyakran hangoztatott érve, hogy Debrecenben nincs elég olyan ember, akikkel meg lehetne tölteni a gyárakat, ezért a cégek valószínűleg nagy számban tervezik külföldi vendégmunkások alkalmazását. Ezt több párt és civil szervezet is problémának tartja. Fogalmazott meg ezzel kapcsolatos kritikát korábban mások mellett a DK, az LMP és a Mi Hazánk Mozgalom, illetve a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) is.
A legnagyobb beruházó CATL képviselői az észrevételekre reagálva már több alkalommal jelezték: miközben az üzem beindításához mindenképpen szükségük lesz kínai dolgozókra, elsősorban a helyi, az itteni munkaerőre támaszkodnának. Egy tavaly szeptemberi közgyűlésen Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere pedig fake newsnak minősítette azokat a híreket, amelyek szerint többségében vendégmunkásokat alkalmazna a cég. „A harmadik világbeli dolgozók rémképét ne használja!” – szólította fel az ülésen Varga Zoltánt, a DK országgyűlési képviselőjét.
Európán kívülről jönnek új dolgozók
Ugyanakkor Puskás István, Debrecen négy alpolgármesterének egyike, aki a kultúráért felel a városban, egy, a Világgazdaságnak adott interjúban (A gazdasági boom Debrecen kultúráját is átformálja címmel) 2022 novemberében így fogalmazott:
„A gazdasági változások miatt a város számára megjelenő kihívások egyik legnagyobbika éppen az, hogy Debrecen közössége ha nem is holnap, de a nagyon is közeli jövőben számos új polgárral gyarapodhat, akik között sok magyar anyanyelvű beköltöző mellett minden bizonnyal nem kevesen lesznek olyanok is, akik nem európai kultúrkörből érkeznek.”
A Miakö május 31-én tette közzé közösségi oldalán azt a Debrecenben készült fotót, amelyen a Menton Jobs Humánszolgáltató és Személyzeti Tanácsadó Kft. autója látható, rajta a következő felirattal: „Ázsiai munkaerő gyorsan, hatékonyan”. „Olcsó ázsiai munkaerő kizsákmányolását népszerűsítő járműdekorációval ellátott autót kaptunk lencsevégre. Úgy véljük, ez a fajta üzleti tevékenység etikai aggályokat vet fel, hiszen az ázsiaiak ily módon történő integrációja rontja a magyar munkaerő jogait a tisztességes bérezésre” – írta a civil szervezet a Facebook-posztban.
A hirdető cég debreceni irodanyitásáról május 25-én jelent meg egy fizetett hirdetés az önkormányzati médiában, amelyben azt írják, a cég elsősorban hazai munkavállalók számára kínál lehetőségeket, de külföldiek részére is vannak állásajánlataik.
Az akkugyárak nem szerződtek, a BMW hallgat
Megkerestük a munkaerő-közvetítő céget, hogy megtudjuk, eddig hány munkavállalót közvetítettek ki debreceni munkavégzésre, s hogy közülük mennyien érkeztek az Európai Unión kívülről, hány, Debrecenben működő vállalattal állnak kapcsolatban, valamint hogy miért ajánlják a harmadik országbeli dolgozókat a munkáltatók figyelmébe. A cég nem válaszolt érdeklődésünkre, ahogy a debreceni beruházásokat koordináló önkormányzati cég (EDC Debrecen) ügyvezetője sem. Tőle azt szerettük volna megtudni, hogy állnak-e valamilyen kapcsolatban a munkaközvetítővel, illetve hogy ajánlották-e a vállalat szolgáltatásait valamelyik beruházó számára.
Megkerestük a városban akkumulátorgyárat építő két kínai céget, a CATL-t és az Eve Powert is. A cégek képviselőitől azt a választ kaptuk, hogy semmilyen szerződéses kapcsolatban nem állnak a közvetítőcéggel. A Debrecenben épülő német autógyár (BMW) kommunikációs vezetője kérésünkre közölte, hogy nem áll módjukban tájékoztatást adni arról, hogy mely cégekkel vannak, illetve nincsenek kapcsolatban.
Annyi biztosnak tűnik, hogy a munkaközvetítő cégnek már legalább egy autóipari partnere van Debrecenben, mivel egy április 6-án a cég közösségi oldalán közzétett álláshirdetésben egy ilyen munkáltató számára kerestek karbantartót, június 8-án pedig csomagolót.
Hatékonyság, monotóniatűrés, cseregarancia
A Menton Jobs honlapján olvasható bemutatkozás szerint a cég legerősebb üzletága a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatása. „Miért az ázsiai munkaerő a megoldás kulcsa?” – teszik fel a kérdést a munkáltatóknak szóló aloldalon, majd meg is válaszolják: mert hatékonyak, jól terhelhetők, magas a monotóniatűrésük, szívesen túlóráznak – legalábbis a közvetítőcég szerint. A cég azzal is igyekszik meggyőzni ügyfeleit, hogy „százszázalékos cseregaranciát” vállalnak a dolgozókra. „Ha úgy érzi, nem vált be a munkatárs, vagy nem megfelelő a képzettsége a munkához, vállaljuk annak cseréjét egy másik munkavállalóra” – fogalmaznak.
A Menton Jobs honlapján szemlézik a Forbes magazin által készített interjút a cég alapítóival. Ebben többek között arról beszélnek, hogy a kirgiz dolgozók a hűtőházi munkákra (is) alkalmasak, az indonézek és Fülöp-szigetekiek pedig a turizmusban, vendéglátásban kedveltek. „Az ázsiaiak szívesen főznek otthon munka után, sokszor keresik a vízforralót is. Otthon nem szokták meg, hogy lehet inni a csapból” – ilyen részletek is olvashatók az interjúban a munkásszállásokkal kapcsolatban. A munkaközvetítő cég társalapítója, Horváth Tamás a cikkben Debrecen akkumulátorgyártó és autóipari centrummá alakításáról így fogalmaz: ezek a beruházások „sokat segítenek majd azon, hogy olyan kárpátaljai magyarokat is át lehessen csábítani a magyar munkaerőpiacra, akik eddig nem akarták elhagyni az otthonukat”.
