Egyáltalán nem volt biztosra vehető, hogy Joe Biden Kamala Harris kaliforniai szenátort választja maga mellé alelnökjelöltnek a 2020-as elnökválasztáson.
Harris Biden ellenfele volt a demokrata elnökjelölt-állító folyamatban és élesen bírálta a későbbi megválasztott elnököt. A jelöltállító viták egyik legtöbbet idézett epizódja volt, amikor Harris összecsapott Bidennel a fehér iskolákba busszal szállított kisebbségi diákok ügyében.
Delaware-i szenátorként Biden az 1970-es években ellenezte és „ostoba elképzelésnek” nevezte a kormánypolitikát, hogy a sokszínűség erősítésére buszokkal szállítsanak más környékekről kisebbségi tanulókat iskolába.
„Volt egy kaliforniai kislány, aki a második integrált osztályba járt egy állami iskolában és minden nap busszal vitték be. Az a kislány én voltam” – címezte a vegyes, karibi-indiai származású Harris megjegyzését Bidennek a 2019. júniusi vitában.
Ennek ellenére, Biden több hónapos keresés után mégis Harrist tette meg alelnökjelöltjének, mert azt mondta, hogy egy nőt akart választani maga mellé. Így lett Harris az amerikai történelem során az első nő az ország két legmagasabb pozíciójára pályázó csapatban.
Az 56 éves egykori kaliforniai igazságügy-miniszter sok olyan politikai elképzelést támogat, amit a Demokrata Párt mérsékelt szárnya és Biden is képvisel. Ugyanakkor a bűnözés és a kábítószer-ügyekben vallott egyes nézetei feldühítették a liberális és a mérsékelt tábor híveit is.
Részben segített viszont Harrisnek vegyes etnikuma – a rasszizmus kérdése vezető témává lépett elő a 2020-as kampányban, azt követően, hogy Minnesotában a letartóztatás során meghalt egy fegyvertelen fekete férfi. Az eset nyomán országszerte tüntetések robbantak ki és a tiltakozók a rendőrség megreformálását követelték.
Az alelnökség előnyös pozícióba hozza Harrist ahhoz, hogy 2024-ben megcélozza a demokrata elnökjelöltséget, ha a hamarosan 78. életévébe lépő Biden úgy dönt, hogy félreáll. A megválasztott elnök az eddigi legidősebb személy, akit elnöknek választottak.
Bevándorlók lánya
Kamala Devi Harris 1964. október 20-án született Kaliforniában, egy művelt, oaklandi családban, az Amerikát megrázó, faji alapú zavargások időszakában.
Anyja, Shyamala Gopalan, biológus azért vándorolt ki az Egyesült Államokba, hogy Berkleyben, a patinás Kaliforniai Egyetemen folytasson tanulmányokat. Apja, Donald Harris 1961-ben vándorolt ki Jamaikából és szintén Berkleyben, közgazdaságtant tanult, majd egy másik vezető egyetem, a Stanford professzora lett.
Harris mindkét szülője polgárjogi aktivista volt és így ismerkedtek meg a politikai aktivizmusáról híres egyetemen. Született egy második lányuk is, Maya, de néhány évvel később elváltak. Harrist busszal vitték egy fehér kaliforniai iskolába, majd anyjával és húgával a kanadai Quebecbe költözött.
Később visszatért az Egyesült Államokba és a Howard Egyetemen – egy hagyományosan feketék látogatta washingtoni intézményben – szerzett politikatudományi és közgazdász diplomát. Ezután beiratkozott a Kaliforniai Egyetemre, ahol 1989-ben jogászként végzett.
Harris gyorsan ismertté vált kaliforniai jogászkörökben és 2003-ban San Francisco körzeti ügyészének választották. Egy évvel később magára haragította a rendőröket, mert nem volt hajlandó halálbüntetést kérni egy rendőrgyilkossággal vádolt bandatagra.
Körzeti ügyészként eltöltött hét éve során (2004 és és 2011 között) Harris keményen fellépett a bűnözéssel szemben és egyre több bűncselekmény esetében - köztük kábítószerrel összefüggő ügyekben - érte el, hogy elítéljék a vádlottakat.
Részben a róla kialakult kíméletlen bűnüldöző kép segítette abban, hogy 2010-ben kaliforniai igazságügyi miniszternek választották, aminek nyomán ötezer jogász tevékenységét ellenőrizte.
Egyik Demokrata Pártbeli ellenfele, Tulsi Gabbard bírálta Harrist, amiért miniszteri periódusa alatt sok embert zártak börtönbe marihuána miatt, miközben Harris bevallotta, hogy ő is kipróbálta a szert.
Azóta legalizálták Kaliforniában a marihuána rekreációs használatát. Harris ezt először ellenezte, de később ő is a dekriminalizálás híve lett – és ez az egyik ügy, ami miatt sokan követelik az amerikai büntetőjogi rendszer reformját.
Ellenfelek
Harris akkor töltötte be az igazságügy-miniszteri posztot az ország legnépesebb államában, amikor 2013-ban 2014-ben a rendőrök által elkövetett lőfegyveres incidensek miatt sokan reformokat kezdtek el követelni.
Harris idején ajánlották fel a rendőröknek az előítéletességet kezelő oktatást, viszont a miniszter nem támogatta a testre szerelt kamerák használatát, amelyek segíthettek annak bizonyításában, hogy a rendőrök jogosan léptek-e fel.
Azzal is feldühítette a progresszívokat, hogy nem támogatott egy olyan törvényjavaslatot, amely a rendőri fegyverhasználat kivizsgálására kötelezte volna a minisztériumot.
George Floyd, 2020. májusában, egy minnesotai rendőri intézkedés során történt halála és a kirobbant tüntetések közepette, Harris centrista álláspontra helyezkedett a rendőrségi reform kérdésében. Arról beszélt, hogy „újra kell gondolni” a közbiztonságot, de nem volt hajlandó a Demokrata Párt progresszívabb szárnyát támogatni, hogy csökkentsék a rendőri erők költségvetését.
Amerikai választás képekben: ünneplések és tüntetések
Kemény kérdező
Harrist 2016. novemberében választották be az amerikai Szenátusba. Ő volt a második fekete nő az amerikai történelemben, aki felsőházi mandátumot szerzett.
Itt azzal szerzett magának hírnevet, hogy kemény kérdéseknek vetette alá Donald Trump elnök kabinetjének tagjait. Különösen emlékezetes volt, ahogy kérdőre vonta Jeff Sessions és William Barr igazságügy-minisztereket és Brett Kavanaugh-t, a Legfelsőbb Bíróságba jelölt bírót.
A republikánusok megpróbálták a Demokrata Párt „radikális” szárnyához tartozónak láttatni Harrist, hogy a maguk oldalára állítsák a mérsékelt demokratákat és a függetleneket.
Felhívták a figyelmet például arra, hogy Harris ellenzi a palagáz és palaolaj kitermeléshez használt, nagy vitát kiváltó, „rétegrepesztéses” technológiát, melynek során folyadékot fecskendeznek a talaj alatti kőzetbe. Bár nem mutattak be róla bizonyítékot, de azt is állították, hogy a Fehér Házban Harris és nem Biden lesz az úr, akinek – ugyancsak minden bizonyítékot mellőzve – megkérdőjelezték a mentális képességeit.
Ettől függetlenül nem lenne meglepő, ha 2024-ben Harris lenne a Demokrata Párt elnökjelöltje, ha Biden úgy dönt, hogy nem akarja újraválasztatni magát.
Eddig öt volt alelnök szerezte meg pártja elnökjelöltségét az 1950-es évek óta: Richard Nixon, Walter Mondale, George H. W. Bush, Al Gore és Joe Biden. Nixon, Bush és Biden utána megnyerte az elnökválasztást is.
Harris 2014-ben házasodott össze Douglas Emhoff szórakoztatóipari ügyekkel foglalkozó jogásszal, és ő Emhoff előző házasságából származó, azóta felnőtt fiának és lányának a nevelőanyja.
