Nagy Márton miniszter rendeletben csökkentett kamatot a magyar intézményi befektetők bizonyos betéteire. Csakhogy a hivatalosan független Matolcsy György MNB-elnök korábbi alelnöke mára már a kormányban van, nagyon szokatlan, hogy onnan bírálja felül a jegybanki kamatdöntéseket.
Kedden már hatályba is lépett a Kormány 471/2022. (XI. 21.) Korm. rendelete, amivel Nagy Márton miniszter kamatot csökkentett egyes szereplőknek. Ez azért szokatlan, mert ez a lehető leginkább jegybanki hatáskör.
A jegybankok pedig hagyományosan leginkább az infláció megfékezése érdekében, de sok más szempont miatt is független intézmények a kormánytól. Zavart okozhat, ha a magyar kormányban lesz egy másik jegybankszerű központ, és oda-vissza felülbírálgathatják egymás döntéseit.
Nagy Márton hétfőn már beszélt arról, hogy a kormány is külön bele szeretne nyúlni a piaci kamatokba, írta a Portfolio.hu. Nagy Mártonék vonatkozó rendelete kedden hatályba is lépett, ami arról szól, hogy
- az intézményi befektetők és a
- 20 milliónál nagyobb bankbetéttel rendelkező lakossági ügyfelek
bankbetétjeinek kamatát korlátozzák. Ez nem lehet majd nagyobb mint a három hónapos diszkontkincstárjegyek hozama. Utóbbi mostanában 11-12 százalék körüli, csakhogy a jegybanki alapkamat közben 18 százalékos.
Ez nagy vonalakban azt jelenti, hogy ha a kettő közötti különbözetet most a számlavezető bankok teheti majd zsebre, nem a korlátozni kívánt ügyfélcsoport. Azaz leegyszerűsítve
a gazdasági miniszter magasnak érezte a kamatot, úgyhogy ő rendeletben levitte, az MNB-t kikerülve.
Zsiday Viktor közgazdász ezt „unortodox kamatcsökkentésnek" nevezte. Egyben felhívta a figyelmet, hogy ilyesmi, egyre kiszámíthatatlanabb és bonyolultabb szabályozási útra fejlődő országok szoktak lépni, jellemzően sikertelenül.
„Ezeket a fajta lépéseket Diocletianus császártól kezdve Argentínáig sok helyen próbálták ki a történelem folyamán, de sajnos sehol sem vezettek igazán jó eredményekhez, sőt, jellemzően lecsúszást hoztak" – tette hozzá.
