Csaknem 11 évig húzódott a pereskedés, végül Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bírósága adott igazat és ítélt kártérítést a gyöngyöspatai roma férfinak, aki a számos sértett közül egyedüliként bevállalta pert. A bíróság döntését ő maga már nem érte meg, örökösei kapják a négyezer eurós kártérítést.
2011-ben Juhász János Oszkár gyöngyöspatai polgármester és munkatársai jogtalanul mentek be roma lakosok házaiba, látszólag méréseket végezni. Rendőri biztosítással érkeztek a kiszemelt házakhoz, a rendőrök kint maradtak, a polgármester és a munkatársai bementek a lakóépületekbe és mérőszalaggal lemérték, mekkorák a helyiségek. Arra, hogy ez mire kell, nem adtak magyarázatot – idézte fel a történteket a Szabad Európának a TASZ Egyenlőségprojektjének jogásza.
Zsugyó Virág hangsúlyozta, hogy sima közigazgatási ellenőrzés esetén nem kellene rendőri biztosítás. A per során egyébként vizsgálták azt is, hogy a lakhatási támogatással kapcsolatban volt-e szükség a mérésekre, de bebizonyosodott, hogy nem erről volt szó.
Több érintettje is volt a végül jogtalannak bizonyult eljárásnak, de csak egyetlen férfi nem hagyta annyiban a dolgot, és feljelentést tett az önkormányzat munkatársai ellen. Feljelentését elutasította a rendőrség, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezettől kért segítséget.
Masírozott a Szebb Jövőért Polgári Egyesület, a Véderő és a Betyársereg
Gyöngyöspata 2011-ben szélsőséges csoportok által a helyi cigányság ellen politikai céllal folytatott, a „cigánybűnözés” rasszista teóriáján alapuló megfélemlítő akciók révén vált híressé. Márciusban például a Jobbik demonstrációt szervezett a romák lakta utcákon át, hogy „felhívja a figyelmet a helyi cigány kisebbség bűnöző életmódot folytató tagjai által elkövetett jogsértésekre és a jegyzői hatáskörbe tartozó jogsértések kivizsgálásának hatékonyságára.”
A tüntetés után a Szebb Jövőért Polgári Egyesület tagjai kiegészülve a Véderő és a Betyársereg tagjaival tizenhat napon át masíroztak Gyöngyöspatán, követték a romákat az élelmiszerboltba, a gyerekeket az iskolába, miközben kirekesztő, megkülönböztető jelszavakat skandáltak. Pár héttel később pedig a Véderő tagjai a cigánysor mellett szerveztek kiképzőtábort. Több roma család is elmenekült akkor a településről, mert fenyegetve érezte magát.
Az ítéletet a TASZ ügyfele már nem érte meg
Ebben a közegben zajlott tehát a polgármester „méréses akciója", amely 2013-ban a strasbourgi bíróság elé került. Az Emberi Jogok Európai Bírósága(EJEB) kilenc év után azt állapította meg, hogy a magyar hatóságok megsértették a Társaság a Szabadságjogokért roma származású ügyfelének magánélethez való jogát, amikor az önkormányzat jogalap nélküli ellenőrzést végzett gyöngyöspatai lakosok házaiban.
A TASZ Egyenlőségprojektjének jogásza, Zsugyó Virág elmondta, hogy ötezer eurós kártérítést kértek, végül négyezer eurót ítélt meg a strasbourgi bíróság, ahol gyakran húzódnak el évekig az ügyek. Az ítéletet a TASZ ügyfele már nem érte meg, örökösei léptek a helyébe az eljárásban.
A gyöngyöspatai férfit képviselő ügyvéd, Sánta Szabolcs Miklós különösen veszélyesnek, a jogállamiság kereteit szétfeszítőnek nevezte az ilyen eseteket. Mint mondta,
“egy jogállamban az állami szervek csak azt tehetnék meg, amit a törvények számukra megengednek.”
Ahogyan azt a jogvédő szervezet közleményében megjegyzi, a hasonló visszaélések különösen kiszolgáltatottá teszik a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozókat, mert a helyi közhatalmat képviselő önkormányzattal szemben még nehezebb jogaikat érvényesíteni.
