A két öbölmenti ország, Szaúd-Arábia és Katar között még 2017-ben hidegült el teljesen a diplomáciai viszony. Ebben az évben Szaúd-Arábia, Egyiptom, Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok is megszakították a kétoldalú kapcsolatokat Katarral, sőt, megtiltották a katari repülőknek és hajóknak a beutazást, és lezárták a Katarral közös határokat. Tekintve, hogy Katar egyetlen szárazföldi szomszédja Szaúd-Arábia, ezzel a lépéssel csaknem teljesen elvágták az országot a külvilágtól.
Terrorvád és iráni kapcsolatok
A blokádot a szaúdiak hivatalosan azzal indokolták, hogy Katar terroristákat támogatott, de a konfliktus gyökerei még a 2011-es arab tavaszig nyúlnak vissza: Katar akkor, szemben Szaúd-Arábiával, támogatta a forradalmi változásokat a Közel-Kelet országaiban. Ez nyilvánosan is megmutatkozott a katari székhelyű Al-Dzsazira tudósításaiban, amely általánosságban támogatta az egyiptomi, szíriai, líbiai és tunéziai felkelőket, kiváltva ezzel a status quo pártján álló szaúdi monarchia haragját.
Bár erre nincs egyértelmű bizonyíték, Katar a gyanú szerint pénzügyi segítséget is nyújtott a felkelőknek, köztük olyan, szélsőséges iszlamista nézeteket valló csoportoknak is, mint a szíriai An-Nuszra Front. A szaúdiak szemében ennél is nagyobb probléma volt, hogy Katar az évek során jó kapcsolatokat épített ki Iránnal, Szaúd-Arábia legfőbb régiós riválisával.
A hétvégén azonban Fajszal bin Farhan szaúdi herceg, a monarchia egyik befolyásos vezetője azt mondta, olyan megegyezés kidolgozásába kezdtek, amellyel véget érhet a három éve tartó blokád Katar ellen. „Továbbra is kapcsolatokat építünk katari testvéreinkkel, és reméljük, hogy ők is nyitottak az együttműködésre. Nem lehet azonban megkerülni a valós biztonsági aggodalmainkat. Azoban úgy gondolom, ezekre is találunk majd megoldást” – mondta.
A katari külügyminiszter, Mohammed bin Abdulrahman Al Thani szintén úgy fogalmazott: az öbölmenti válságnak nincsenek nyertesei, ezért reméli, hogy minél hamarabb sikerül azt megoldani.
Az amerikai választások hatása
A válság alakulásában fontos szerepet kaphat Törökország, akik eddig inkább Katar pártját fogták a szaúdiakkal szemben. A törökök és szaúdiak közti feszültség 2018-ban, Dzsamal Hasodzsi szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolása után ért tetőpontjára. Az isztambuli szaúdi nagykövetségen történt merénylet súlyos diplomáciai arcvesztést okozott a monarchiának, akik presztízsüket elsősorban csak az Egyesült Államok támogatásának köszönhetően őrizhették csak meg.
A gyilkosság után nem sokkal Rijád gyakorlatilag embargót vezetett be a török árukkal szemben. Ehhez képest szembetűnő, hogy a szaúdi herceg az Al-Dzazírának azt mondta, „jó, baráti kapcsolatokat” ápolnak Törökországgal.
A mostani, Katarral való kiegyezési kísérletnek az Al-Dzsazíra szerint köze lehet az amerikai elnökválasztás eredményéhez is. Mint írják, Donald Trump szoros személyes kapcsolatot alakított ki a szaúdi vezetéssel, emiatt hajlandó volt szemet hunyni a szaúd-arábiai jogsértések, például a Hasodzsi-gyilkosság felett.
Az új elnök, Joe Biden a szaúdiak szerint már nem lesz ennyire elnéző, ezért Rijádnak óvatosabban kell majd eljárni a régiós politikában. Papíron mind Szaúd-Arábia, mind Katar, mind Törökország amerikai szövetségesek, és Biden (aki a kampánya során nyíltan bírálta a szaúdi vezetést) egyáltalán nem biztos, hogy Rijád pártjára áll majd az országok konfliktusában. Különösen, mivel Trumphoz képest Biden Iránnal szemben mérsékeltebb álláspontot képvisel, és Katar épp a perzsa állammal ápolt kapcsolatok miatt került összetűzésbe a szaúdiakkal.
Szaúd-Arábia szövetségesei azonban nem egységesek abban, hogy mennyire nyitottak a Katarral való megegyezésre. Juszef al-Otaiba, az Emírségek amerikai nagykövete az izraeli médiának azt mondta, nem hiszi, hogy a közeljövőben feloldhatják a Katar elleni szankciókat. „Nem hiszem, hogy addig lehetséges a megegyezés, amíg a másik fél nem tart önvizsgálatot” – fogalmazott.
