„Kedves kollégák! Nincs erre jobb szövegünk?” – Jogszerűtlenül állított kordont véd a rendőrség a Karmelitánál

Bár Orbán Viktor a törvények betartására kérte a munkahelye körül tüntetőket, úgy tűnik, ez a kormánynak sem sikerül. A Miniszterelnökség utcájának lekordonozását munkatársai hol azzal védik, hogy munkaterület, hol azzal, hogy védett személyt/létesítményt biztosítanak. A kormányzati kommunikációban szokatlan bizonytalankodás oka az lehet, hogy egyik sem megfelelő jogalap, az egyikről ezt már bírósági ítélet is kimondta. De ebből még nem következik, hogy a kordon védelme okán tett rendőri intézkedések is szükségszerűen jogszerűtlenek.

„Arra kérem a szülőket, a diákokat és a tanárokat, hogy tartsák be a törvényeket” – mondta a miniszterelnök a múlt héten a sorozatos kordonbontások és az ezek nyomán alkalmazott rendőri kényszerintézkedések kapcsán. Gulyás Gergely minisztert jogérzéke már odáig ragadta, hogy azzal példálózott a Kormányinfón, hogy a hatóságok máshol lövetnek is olyan fontos helyszíneknél, mint az ország vezetőjének munkahelye – utalt a Fehér Házra.

Az ottani – egyébként a vádak szerint pont Orbán politikai szövetségeséhez, Donald Trumphoz köthető – súlyos államellenes bűncselekmény, a Capitolium megtámadása során lövetés nem volt, viszont többen így is meghaltak, és sok száz embert elítéltek már, míg a miniszterelnök utcájánál a magyar rendőrség csak annak az elvárásnak igyekszik kényszerűen megfelelni, hogy a sajtó ne kérdezgethesse a kormányülésre igyekvő minisztereket.

Maradva a kancelláriaminiszter morbid lövetős hasonlatánál, szavai így inkább a szocializmusból ismert vicc jóságos Lenin bácsijára emlékeztetnek, aki visszaadta a gyerekek elgurult labdáját, pedig közéjük is lövethetett volna.

Előbb állították, mint hogy megkapták volna az engedélyt

A Színház utca 1–3. alatt lévő Karmelita kolostor már 2014-ben a Miniszterelnökség vagyonkezelésébe került.

Az utca az I. kerületi önkormányzat tulajdonában volt 2019. január 22-ig, amikor államosították, és a magyar állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő lett a tulajdonosa, 2019. november 29-től pedig a Várkapitányság Nonprofit Zrt. a vagyonkezelője.

Szokásos módon a kormány a Budavári Palota területén a Nemzeti Hauszmann terv keretében megvalósuló beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette egy 2016-os rendeletével. Ezt egy, a Gyurcsány-kormány alatt hozott (de akkor még jóval szigorúbb feltételeket állító, így ritkán alkalmazott), a hatósági eljárásokat részben kiiktathatóvá tevő, részben jelentősen felgyorsító törvény alapján teheti meg. A törvényt az Átlátszó szerint 2010 óta negyven alkalommal módosították és csak 2018–22 között több mint ezer beruházás esetében alkalmazták.

Először a rendőrség húzott ki szalagkordont a Színház utcában 2020. december 2-án. Ekkor öt-hat újságíró várta ott – szokás szerint – a kormányülésre érkezőket, akiktől így már nem tudtak kérdezni. Ezt a rendőri intézkedést panaszolták be még 2020 decemberében a Telex munkatársai a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjével, először a rendőrségnél, majd a bíróságon. A jogerős ítélet nemrég, 2023. április 13-án született meg. Ez kimondja, hogy a védett személy biztosítására hivatkozó rendőrségnek nem volt jogalapja az ideiglenes lezárásra.

A rendőrségi szalagozást fix építési kordon, ezzel együtt új érv váltotta föl egy év múlva, 2021 novemberében. A terület vagyonkezelője, a Várkapitányság Zrt. akkor azt nyilatkozta a 444-nek, hogy „érdemben megkezdődött a Honvéd Főparancsnokság megújításának daruállítással is járó szerkezetépítési szakasza”, ezért „a kivitelező kérte az organizációs terület módosítását”.

Bár a már idézett, az államosításról szóló 2018. évi XLIX. törvény szerint az itt, így a Színház utcában is zajló beruházásokra nem érvényesek az önkormányzati szabályozások, ez alapvetően a helyi településképi és építési követelményeket, a beépítési és örökségvédelmi szabályokat jelenti. Ezekről a kormány rendelkezik, amit meg is tett 2018 decemberében.

A törvény viszont nem írja felül az önkormányzati törvénynek azt a passzusát, amely szerint a forgalomtechnikai feladatokat a főváros teljes területén a Budapest Közút Zrt. látja el (itt pedig egy teljes utca kétoldali lezárása történt). A kivitelező ezért is adott be forgalomtechnikai módosítási kérelmet – egyébként az egykori Honvéd Főparancsnokság építéséhez kapcsolódóan – a Színház utca „elkorlátozott építési területté” alakítására a Budapest Közút Zrt.-hez.

A cég csak 2021. december 8-án adta meg „a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulást”. Vagyis a Színház utcai kordon felállításakor ez még nem volt meg: e szerint azt engedély nélkül állították.

Lapunknak küldött válaszában Budapest Közút Zrt. sajtóosztálya azt írta, hogy a Színház utca gyalogosforgalom előli lezárását a Várkapitányság Zrt. kezdeményezte egy építkezésekkel kapcsolatos ideiglenes forgalmi rend bevezetésének keretében 2021 decemberében. „A benyújtott ideiglenes forgalmi rendet tartalmazó terv elbírálása során nem merült fel jogalap annak elutasítására, mivel arra az építkezések lebonyolítása miatt volt szükség, a gyalogosforgalom pedig a párhuzamos Szent György utcán keresztül biztosított”.

A kiemelt beruházássá minősítésről szóló kormányrendelet 1. melléklete „az építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát” 2026. május 31-ben határozza meg.

Ha a Színház utca építési terület (amire hivatkozva megkapták az engedélyt a gyalogosforgalmat kizáró lezárásra), akkor viszont érvényes rá az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének I. 19.1 pontja. E szerint:

„Építési munkahelyen fejvédő sisak viselése kötelező. Kivételt képeznek a tárgyak leesésétől nem veszélyeztetett, belső munkahelyen végzett szakipari és irodai munkák.”

A Színház utcai építési területen naponta ki-be járó több száz ott dolgozó és vendég nem hord fejvédő sisakot.

A munkavédelmi ellenőrzéseket végző hatóság a kormányhivatalokhoz tartozik, esetünkben a korábbi fideszes politikus Sára Botond főispán által vezetett Budapest Főváros Kormányhivatalához.

De mi van, ha mégsem építési terület, hanem védett személy/ingatlan?

Azóta váltakozva kerül elő ez a két érv.

A 2023-as bíró ítélet a szükségességi-arányossági követelményeket megvizsgálva kimondta, hogy „önmagában a védett személy érkezése és a kijelölt létesítmény védelme nem indokolja közterület lezárását”.

Itt ráadásul nem is Orbán Viktor és Szijjártó Péter biztonságáról van szó, hiszen a kordon állandóan áll, hanem a létesítmény (esetleg az intézmény) védelméről. De az erről szóló kormányrendelet sem értelmezhető egy, az egész utcát éveken át lezáró kordon felállítása alapjául.

Fazekas Tamás, a Helsinki ügyvédje szerint „többféle technika van, nem csak közterületet elzáró kordonozással lehet megoldani egy létesítmény esetleges védelmét”. A Parlamentet, a Kúriát, a Legfőbb Ügyészséget hozza példaként.

Ő leginkább azt kifogásolja, hogy maga a kordont védő rendőrség nem mondja meg, hogy pontosan miért van ott a kordon, és ezt egyelőre semmilyen hivatalos jogi eljárásból nem lehet megtudni. „Nem tudok erre sem észszerű, sem jogszerű okot.” Szerinte amíg egy rendeletben az szerepel, hogy „szükséges mértékben” korlátozható valami, addig mérlegelni lehet, és visszaélni a döntési joggal.

Fazekas Tamás tudomása szerint jelenleg nincs olyan eljárás, amely a kordonállítás jogalapját vizsgálná. „Egy bíró jogi előzményként esetleg belekezdhetne ennek vizsgálatába” – utal a rendőri fellépések (könnygáz, tonfa) jogszerűsége miatt induló eljárásokra, „de az nem döntene a beavatkozások jogszerűségében.”

Az ügyvéd arra hívja föl a figyelmet, hogy még ha egy eljárásban be is bizonyítható a kordonok jogszerűtlensége, ez nem teszi automatikusan jogszerűtlenné az azok védelmében korábban foganatosított rendőri intézkedéseket. „Ahhoz az kell, hogy a rendőrségi törvénynek megfelelően mindenki számára nyilvánvaló legyen a jogszerűtlenség.” Példaként hozza föl, hogy jogos lenne a felszólítás dacára egy olyan kordon elbontása, amelyet a rendőrség minden ok nélkül állít föl valaki kertjében, mert ez annyira nyilvánvalóan jogszerűtlen lenne. Mindenesetre szerinte a rendőrök fellépését ugyanúgy vizsgálni kell, mert a tüntetőkkel szemben csak szükséges intézkedések arányos alkalmazásának van helye, és ezzel kapcsolatban is jogos kételyek merültek fel.

Úgy tűnik tehát, hogy a gombhoz varrták a kabátot a kordonállítás kapcsán. A hatósági és politikai érvelés mögül hiányzó jogalap az országos tiszti főorvos két évvel ezelőtti, elhíresült kiszivárgott e-mailjét idézi, amelyben Müller Cecília írta azt munkatársainak, amikor okot kerestek arra, mivel odázzák el Hadházy Ákos közhasznú adatkérését, hogy „Nincs erre jobb szövegünk?”