Ügyvédkör néven, ismert ügyvédek vezetésével alakult meg egy országos szervezet, amely közéleti témákban is véleményt formál és szakmai ajánlásokat fogalmaz meg. Bemutatkozásukon a kegyelmi ügyről, a külföldi embercsempészek kiengedéséről, a rendeleti kormányzásról, a gyermekvédelemről, a szuverenitásvédelmi törvényről és az eutanáziáról osztották meg álláspontjukat, de ügyvédi tarifaszabályozást és áfacsökkentést is javasolnak az ügyfelek érdekében.
Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter a kegyelmi ügyről szólva azt mondta: még a volt köztársasági elnöktől és református lelkész tanácsadójától is elhangzott, hogy ártatlannak hitték azt, aki kegyelmet kapott, miközben a végrehajtási kegyelem lényege éppen az, hogy a bíróság által bűnösnek kimondott személy részesül egyéni kegyelemben valamilyen speciális okból, ami akár az ítélet meghozatala után történt, amit a bíró nem vehetett figyelembe.
Ez jellemzően valami súlyos betegség, de más különleges oka is lehet, például hogy a bíró számára biztosított jogi keretek között nem lehet bizonyos erkölcsi parancsokat figyelembe venni.
Téveszme, hogy a kegyelem a bírói ítélet felülírása a bűnösség tekintetében. Ez a jogintézmény a társadalom értékítélete és a bírói döntés közötti feszültség feloldására szolgál.
Szerinte helyes az az elképzelés, hogy a kegyelmi ügy legyen átlátható, és ha valami nem teszi lehetetlenné a nyilvános közlést, akkor egy rövid indokolással jelenjen meg, hogy ki kapott kegyelmet, és miért. Ez visszajelzést adhat a társadalomnak a kegyelem lényegéről.
Bárándy Péter szerint populista indíttatású bizonyos jogszabályok megváltoztatása, például az Alaptörvény módosítása, hogy a kegyelmi jogkörből kizárnak bizonyos bűncselekményeket.
„Ez a kegyelmi intézmény tagadását jelenti, hiszen az alapvetően az öreg király bölcsessége, erkölcsössége és kiegyensúlyozottsága alapján hozott saját döntés, ami nem korlátozható, arról nem is beszélve, hogy ha úgy korlátozzuk, ahogy ez nyilvánosságra került, akkor nekem eszembe jut néhány olyan, tökéletesen megalapozott kegyelmi rendelkezés, amit ez a korlátozás kizárna” – fogalmazott a volt igazságügyi miniszter.
A rendeleti kormányzás kérdéskörében azt mondta, hogy Magyarország lakosságának szinte minden alapjoga korlátozható, minden törvény felülírható. „Én azt szeretném, ha ez a társadalom ízlelgetné ennek a mondatnak a súlyát, hogy mi minden korlátozható. A szabad mozgásunk, a kapcsolattartás, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága. Tehát a politikai és a magánszabadságjogok teljes tárháza kormányrendelettel korlátozható.”
Ehhez kapcsolódóan: Megalázó, de ez a magyar gyakorlat – mondják ügyvédek az antifasiszta olasz nő fogva tartásáról
Zamecsnik Péter: Kiengedett embercsempészek és szuverenitásvédelmi törvény
2023 áprilisában a társadalom jelentős részében komoly felháborodást keltett, hogy egy kormányrendelet alapján kiengedtek a börtönből külföldi embercsempészeket. Ez már eleve a jogszabályi hierarchia elvébe ütközött, mert törvényt módosítottak rendelettel - mondta Zamecsnik Péter ügyvéd.
A rendelet alapján 2023-ban összesen 2021 külföldi embercsempész került reintegrációs őrizetbe, ami lényegében a szabadon engedésüket jelentette. Magyarországon ebben az időben a fogvatartotti állomány 13 százaléka, körülbelül 2600 fő volt külföldi állampolgár.
A rendeletnek szerinte az a „gyermekded” indoka volt, hogy sokba kerül ezeknek a raboknak a fogva tartása. Így viszont az ezekben az ügyekben dolgozó rendőrök, ügyészek, bírák és az egész adminisztráció munkája volt kidobott pénz.
Ehhez kapcsolódóan: El kell vetni a szuverenitástörvényt – üzeni Strasbourgból az emberi jogi biztos
Magyarország a százezer főre vetített börtönnépességi mutatóban a legelső Európában, erre nem lehet büszkének lenni.
Zamecsnik Péter szerint a létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatallal alapvető problémák vannak: nem ismert az eljárásrendje, nem tudni, milyen eljárásokat folytathat le, és azt sem, hogy milyen jogorvoslati fórum áll rendelkezésre.
Már az unió is érdeklődik a szuverenitásvédelmi törvényről, és nem pozitív előjellel, mert nagy valószínűséggel az uniós jog számos rendelkezését sértheti, például az unió alapjogi chartájában rögzített alapvető jogokat.
Szerinte a legnagyobb baj a törvénnyel, hogy „gumijogszabály”, bármikor bárkire ráhúzható. Putyin Oroszországában ugyanilyen törvény működik, és akinek más véleménye van, mint az uralkodó trend, az külföldi ügynök lesz, például újságírók és civil aktivisták – mondta Zamecsnik Péter.
Szerinte a hatóság élére egy jogász kellene, aki képes felmérni a jogi aspektusokat, nem pedig egy pártkatona.
Gyermekvédelem és eutanázia
Álláspontjuk szerint a gyermekmolesztálás nem függ össze semmilyen formában azzal, hogy valaki homoszexuális vagy sem – mondta Sándor Éva ügyvéd, az Ügyvédkör elnökségi tagja Lázár János legutóbbi nyilatkozatára reagálva, amikor a miniszter arról beszélt, hogy a bicskei gyermekotthon pedofília miatt elítélt volt igazgatója kinevezésekor ismert volt, hogy homoszexuális.
Mint mondta, az ügyvédek hathatósabb segítséget szeretnének nyújtani a családoknak, a közösségeknek, a rászorulóknak abban, hogy a gyermekmolesztálások és gyermekbántalmazások esetei nyilvánosságra kerüljenek, kiderüljön az elkövetők személye, és minél nagyobb számban bíróság elé álljanak, hogy soha többé ne tudjanak ártani a gyermekeknek.
Ehhez kapcsolódóan: Megszólalt V. János egyik korai áldozata: „Már 1990-ben is nyílt titok volt”
Egyetértenek abban, hogy a gyermekvédelmi rendszer erősítésére, átalakítására, működőképességének javítására van szükség, de álláspontjuk szerint ehhez nem törvénymódosítások kellenek, hanem több felkészült szakember. Nem kell a sötétben tapogatózni, van nemzetközi tapasztalat és gyakorlat arra, hogy ezeket a cselekményeket hogyan lehet úgy felszínre hozni és kivizsgálni, hogy minél kevesebb fájdalmat okozzon az elszenvedőknek. Például Svédországban van egy úgynevezett gyermekház, ahol meghallgatják a gyerekeket, és pszichológiai segítséget is adnak, ha bármilyen abúzus érte őket – mondta Sándor Éva.
Az eutanázia kérdése nemcsak a magyar jogrendszert, hanem a világ számos helyén működő jogrendszereket is lázba hoz és döntés elé állít – mondta Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke. Ma Magyarországon a szabályozás szerint öt évre kerülhet börtönbe, aki segít egy életvégi döntés végrehajtásában. Ennek az ügynek az élharcosa lett kollégájuk, Karsai Dániel ügyvéd, aki szerint a magyar szabályozás diszkriminatív, mert sérti az alapvető emberi jogokat.
Horváth Lóránt szerint már öt országban engedélyezték részlegesen vagy teljesen az eutanáziát, a magyar álláspont ezzel szemben ellentétes, nem engedélyezett, és nem is kívánják legalizálni, mert a kormány elfogadhatatlannak tart minden olyan döntést és törekvést, amely az emberi élet kioltására irányul.
Ehhez kapcsolódóan: Karsai Dániel: Amíg tudok kommunikálni, nem adom fel
Mint mondta, két dologra hivatkoznak: a keresztény kultúra értékrendjére és a visszaélés lehetőségére. Szerinte minden jogintézmény alkalmas visszaélésre, ahogy egy konyhakés is. A magyar államnak megvan a saját eszközrendszere arra, hogy meghozza azt a részletes jogi szabályozást, amellyel vissza lehet szorítani a visszaéléseket, vagy teljes mértékben ki lehet küszöbölni, tehát szerinte ez nem lehet az elutasítás valódi oka. A keresztény kultúrára hivatkozás egy teljesen más megközelítés, szerinte a jognak erre nem lenne szabad támaszkodnia vagy nem kellene erre hivatkoznia, társadalmi problémaként kellene kezelni a kérdést.
Nem csak az ALS-betegek problémája, számos olyan más betegség is van, amely reménytelen küzdelemmel zárul, és ezeket a küzdelmeket a családok megszenvedik.
„És mindezt végignézzük, gyakorlatilag két alternatívát kínálva azoknak, akik sajnálatosan ilyen sorsban részesültek. Az egyik maga az öngyilkosság, a másik pedig az, hogy végigszenvedi a betegséget. A magyar állam ma ezt tudja kínálni ahelyett, hogy valódi társadalmi vita alakulna ki, amelyben végiggondolnánk, hogy adhatunk- e jogot arra, hogy valaki életvégi döntést hozzon. Ez egy nagyon fontos kérdés. Azt gondolom, hogy ameddig valaki nem szembesül a saját családjában egy ilyen szituációval, addig át sem tudja érezni” – fogalmazott.
Biztos benne, hogy a társadalom jelentős része támogatná az eutanáziát, itt ugyanis arról van szó, hogy az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog, amely elválaszthatatlan és abszolút jellegű, felülvizsgálatra szorul, hogy melyik részesül előnyben. A magyar állam álláspontja az, hogy az élethez való jog felette van vagy előnyt élvez az emberi méltósághoz való joggal szemben, de vajon hol ér véget az emberi méltóság? – tette fel a kérést. Egy biztos: azt nem mondhatjuk neki, hogy nincs döntésed – mondta Horváth Lóránt.
Ehhez kapcsolódóan: Karsai Dániel ügyvédje: A strasbourgi bíróság nagyon komolyan veszi az életvégi döntés ügyét
Az Ügyvédkör elnöke beszélt az új országos ügyvédi szervezetről. Közéleti tevékenységük része lesz egy jogi évértékelő, amelyet minden év első negyedévében szeretnének megtartani. Jótékonysági estet is terveznek, egy adományozói gálát – mondta Horváth Lóránt.
Ügyvédi tarifaszabályozást szeretnének, ami külföldön már működik. Lényege, hogy a különböző ügyvédi tevékenységekhez kapcsolódóan meghatároznak egy ajánlást, hogy a lakosság tudja, hogy bizonyos szolgáltatásokhoz milyen ár kapcsolódik – ismertette.
Szeretnének egy ügyvédi gazdasági társasági formát létrehozni, ami külföldön már szintén működik. Egységes ügyvédi ügyviteli rendszert is javasolnak, amely megkönnyítené az ügyvédség adminisztrációs terheit. Javasolják még az áfamentességet vagy csökkentett adókulcsot, ami csökkentené a lakosság terheit, és számításaik szerint növelné az áfabevételt. Mint mondta, a kataszigorítás jelentős csapást mért az ügyvédségre, mert körülbelül hatvan-hetven százalékuk ebben az adózási formában volt. Szorgalmazzák, hogy legyen a szellemi szabadfoglalkozásúaknak egy átalányalapú adózási formájuk.
