A megválasztott amerikai elnök a korábbi alelnöki nemzetbiztonsági tanácsadót jelölte ki Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottnak.
„Keith kiemelkedő katonai és üzleti karriert futott be, többek között rendkívül érzékeny nemzetbiztonsági szerepkörben szolgált az első kormányomban” – emelte ki Donald Trump saját közösségi oldalán. A régi-új amerikai elnök arra is kitért, hogy a nyugalmazott altábornagy „a kezdetektől fogva vele volt. (…) Együtt biztosítani fogjuk a BÉKÉT AZ ERŐ ÁLTAL, és újra BIZTONSÁGOSSÁ tesszük Amerikát és a világot” – írta.
Trump elnökválasztási kampánya során többször bírálta, hogy az Egyesült Államok dollármilliárdokat fordított Ukrajna támogatására az orosz invázió 2022. februári megindítása óta. Hangoztatta, hogy megválasztása esetén 24 órán belül véget fog vetni a háborúnak. E kijelentést széles körben úgy értelmezték, hogy Ukrajnának fel kellene adnia az orosz megszállás alatt álló területeket.
Ehhez kapcsolódóan: Trump számos újdonságot hozhat második elnöki ciklusában
A Reuters hírügynökség júniusi híre szerint Kellogg olyan tervvel állt elő a háború lezárására, amelynek értelmében be kell fagyasztani a frontvonalakat és tárgyalóasztalhoz kell kényszeríteni a szemben álló feleket. Szerinte közölni kell Kijevvel, hogy amennyiben nem hajlandó tárgyalni, beszüntetik a támogatást, Moszkvát pedig éppen a katonai segítségnyújtás jelentős erősítésével kellene fenyegetni a diplomáciai rendezés érdekében. Az ukrán NATO-tagság lekerülne az asztalról, hogy Oroszországot ezzel is ösztönözzék, a kérdés azonban újra napirendre kerülhetne, ha a Kreml nem venne részt a béketárgyalásokban.
A nyolcvanéves Kellogg év elején azt írta, hogy „az orosz–ukrán háború lezárásához erős, Amerika az első típusú vezetés szükséges, hogy békemegállapodást hozzanak és azonnal véget vessenek a két hadviselő fél közötti ellenségeskedésnek. – Ezt a Trump 2021-es leváltását követően alakult America First Policy Institute agytröszt számára írt értekezésében részletezte: – Az Egyesült Államok továbbra is felfegyverezné Ukrajnát és megerősítené a védelmét, hogy biztosítsa, hogy Oroszország nem fog továbbnyomulni és nem fog újra támadni a tűzszünet vagy a békeszerződés után. (…) A jövőbeni amerikai katonai segély viszont megköveteli, hogy Ukrajna részt vegyen az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon.”
Így alakul a Trump-kormányzat
Kellogg Trump első ciklusa alatt több pozícióban is szolgált, többek között nemzetbiztonsági tanácsa kabinetfőnökeként és Mike Pence akkori alelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként.
Mikhail Alexeev, a San Diegó-i Állami Egyetem politológiaprofesszora úgy vélekedett, hogy a kinevezés „valamiféle tűzszünet és konfliktusrendezés kikényszerítésének szándékát jelzi, amiről Donald Trump azt mondta, hogy 24 órán belül megpróbálja elérni”. Szerinte Kellogg egyenes embernek tűnik, aki „igen gyorsan felismerné, ha irreális egy békejavaslat”, és tisztában van vele, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök számos alkalommal szegett meg egyezségeket. Kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy eredményes lehet-e a felek rákényszerítése a béketárgyalásokra, viszont hozzátette, hogy az új különmegbízott „az elsők között lenne, aki látná, hogy miért és hogyan nem működik a terv”.
Dmitrij Poljanszkij orosz nagykövethelyettes az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén hangsúlyozta, hogy ha a Trump-adminisztráció megvágja Ukrajna támogatását, az halálos ítélet az ukrán hadsereg számára. Arról beszélt, hogy országa már többször felajánlotta a tárgyalást, de Ukrajna és nyugati támogatói az eszkalációt részesítették előnyben. Kijev eddig következetesen elutasította az ilyesfajta rendezést, ugyanis Moszkva feltételei – például a területek átadása – elfogadhatatlanok voltak a számára. Poljanszkij azzal is megvádolta a jelenlegi amerikai kormányt, hogy az ukrajnai támogatás fokozásával próbál „zűrzavart teremteni mind Oroszországban, mind a Fehér Ház új csapatának”. Arra is figyelmeztetett, hogy a nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni használatának jóváhagyása „a világot egy globális nukleáris konfliktus szélére sodorta”, és súlyos ellenintézkedéseket helyezett kilátásba: „Úgy gondoljuk, hogy jogunkban áll bevetni a fegyvereinket azon országok katonai létesítményei ellen, amelyek engedélyezik a fegyverek használatát a mi létesítményeink ellen.”
Az ENSZ BT-ülésen a világszervezet egyik főtitkárhelyettese, Miroslav Jenča is emlékeztetett az Ukrajna elleni közelmúltbeli kemény orosz csapásokra, és „nagyon veszélyes eszkalációs fejleménynek” nevezte a ballisztikus rakéták Oroszország általi bevetését és az ezzel kapcsolatos fenyegetéseket.
Robert Wood amerikai nagykövethelyettes az ülésen elmondta, hogy Washington „továbbra is növelni fogja a biztonsági támogatást Ukrajnának, hogy megerősítse a képességeit, beleértve a légvédelmet, és a lehető legjobb helyzetbe hozza a harctéren Ukrajnát”.
