Három jogszabály is vonatkozik ma Magyarországon a polgármesterek, alpolgármesterek juttatásaira. Az egyik szerint kaphatnak nyelvvizsgapótlékot, a másik szerint nem, a harmadik szerint mégis, de nem úgy, mint az első alapján. Rosszul járhatnak a nyelveket beszélő településvezetők.
A kormány az önkormányzatokkal szemben indított átfogó vizsgálata során a polgármesterek nyelvvizsgapótlékára is rá fog nézni – derült ki abból a Magyar Közlönyből, amelyik még augusztus 4-én jelent meg. Akkor – egy fideszes városvezető információi alapján – azt írtuk, bár az ellenőrzés célja szerint széles kört érint majd, de elsősorban Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester lehet a fő célpont.
Az ellenőrzés köre ugyanis a nyelvvizsgapótlékok mellett mindenekelőtt a szabadságolások rendjére terjed ki az önkormányzatoknál. Információink szerint a kormánypárt környékén mindkét ellenzéki vezető esetében úgy kalkulálnak, hogy a tavalyi választási kampányban akkor is részt vettek nem a saját településükön rendezett kampányeseményeken, amikor emiatt nem vettek ki szabadságot.
Ehhez kapcsolódóan: Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely lehet az igazi célpontja az önkormányzatok ellenőrzésének
Paragrafusok erdeje
Cikkünk megjelenése után ugyanakkor egy olvasónk hívta fel a figyelmet rá, hogy „nem várt mellékhatásként” akár számos, nyelvvizsgával rendelkező polgármester, alpolgármester is kellemetlen helyzetbe kerülhet az ellenőrzések révén. Az önkormányzati nyelvvizsgapótlékról ugyanis ma három jogszabály is rendelkezik – egymásnak ellentmondó módon.
Önkormányzatokról lévén szó, logikus lenne a sarkalatos törvénynek minősülő önkormányzati törvényből kiindulni. Ennek 71. paragrafusa összegszerűen meghatározza, hogy lélekszám alapján az egyes települési kategóriák polgármestereinek mennyi a havi illetménye. A zsinórmérték a megyei jogú városok és a budapesti kerületvezetők juttatása, amit a törvény 1,3 millió forintban határoz meg. (Karácsony Gergely főpolgármester fizetése 1,5 millió forint.)
Egy 30.000 fősnél népesebb város vezetője az 1,3 millió forint 85%-át (1,105 millió forint), 10.000–30.000 fő között a 75%-át (975 ezer forint), 5000–10.000 fő között a 65%-át (845 ezer forint) kapja, összesen hét kategóriában egészen az aprófalvakig: az 500 lakosúnál kisebb települések vezetői 520 ezer forintos illetményre jogosultak.
Nincs szó pótlékról – vagy mégis
Az önkormányzati törvény szerint az illetményen kívül csak költségtérítésre jogosultak a főállású polgármesterek és a főpolgármester, az illetmény 15%-nak megfelelő mértékben. Ebből az következne, hogy más illetményelemekre, így például nyelvvizsgapótlékra nem jogosultak a településvezetők.
Az önkormányzati törvény 80. paragrafusa szól az alpolgármesterek illetményéről, eszerint a képviselő-testület a polgármester illetményének 70-90%-ában határozhatja meg az alpolgármester(ek) fizetését. Nyelvvizsgapótlékról itt sincs szó.
Csakhogy az önkormányzatok működését a feles Köztisztviselői törvény (Kttv.) is szabályozza, hiszen a polgármesteri hivatalok dolgozói köztisztviselők. Eszerint az idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként annak fokozatától függően az illetményalap 15-30-50%-a lehet, kivéve az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelveket, ahol ez a szorzó 15-60-100%-ra nő. Az illetményalapot fő szabályként a mindenkori költségvetési törvény határozza meg – ez az összeg 2008 óta 38.650 forint, ennek még lesz jelentősége.
Ehhez kapcsolódóan: Önálló hatalmi ágból vissza a tanácsrendszerbe: önkormányzatiság és fejlesztéspolitika
Jár a plusz – vagy mégsem
A Kttv. ugyanakkor azt is kimondja, hogy a köztisztviselők nyelvi pótlékára vonatkozó szabályokat a polgármesterekre és alpolgármesterekre is alkalmazni kell. Ez alapján tehát egy városvezetőnek és helyetteseinek is jár a pluszjuttatás, ha megvan a nyelvvizsgájuk.
Az éves költségvetési törvények 2017 óta megnyitották annak a lehetőségét is, hogy egy helyhatóság a különböző juttatások megállapításánál ne a 38.650 forintos köztisztviselői illetményalappal számoljon, hanem – saját bevételei terhére – ennél önmaga hatáskörében magasabb alapot állapítson meg.
A cél az lehetett, hogy a versenyszféra elszívó hatását csökkentsék, miközben az állam a központi költségvetésből nem akart több pénzt áldozni önkormányzati juttatásokra. Így a jobb helyzetben lévő települések vonzóbb jövedelmet voltak képesek garantálni saját önkormányzati dolgozóiknak.
Az eltérés mára jelentős mértékűvé nőtt: Budapesten és több megyei jogú városban a helyi illetményalap nagyságrendileg a 60 ezer forintot is elérheti, de van olyan település, ahol 75 ezer forint. 2017 és 2022 között – törvényi kizáró szabály hiányában – az emelt illetményalapot a helyi önkormányzatok a polgármesterekre is alkalmazták, azonban a 2023-as költségvetési törvény kimondta: a polgármester vonatkozásában a helyi, emelt illetményalap nem alkalmazható, csak a 15 éve változatlan 38.650 forintos illetményalappal lehet számolni.
Ehhez kapcsolódóan: Miért számol föl mindenféle autonómiát a Fidesz, és hogyan függenek össze ezzel a negyvencentis kilátók és erdő nélküli lombkoronasétányok?
Talán ennek a kissé kaotikus jogszabályi háttérnek is köszönhető, hogy most a helyhatóságok a legváltozatosabb gyakorlatokat alkalmazzák: van, ahol nem fizetnek a vezetőknek nyelvvizsgapótlékot, van, ahol igen, de a 38.650 forintos illetményalap szerint; máshol a saját, emelt alapjuknak megfelelően. Egy közép- vagy felsőfokú komplex (szóbeli és írásbeli) nyelvvizsga így akár 60-90.000 forintot is jelenthet birtokosának havonta.
Az ügyben több helyhatóságot is megkerestünk, de mikor kérdéseinkkel rávilágítottunk a fennálló jogi ellentmondásokra, inkább elhárították a nyilatkozatot, a legáltalánosabb reakció az volt, hogy bíznak benne, hogy saját jegyzőjük helyesen értelmezte a törvényeket.
„Lex imperfecta”
Egy megyei jogú város részéről ugyanakkor saját jegyzőjükre hivatkozva azt közölték, hogy álláspontjuk szerint a polgármestert a megállapított 1,3 millió forinton felül semmilyen juttatás nem illeti már meg, az alpolgármesterek pedig szigorúan a Kttv. szerinti 38.650 forintos szorzó alapján kaphatnak bármit.
Ugyanakkor ha a kormány a szigorúbb jogértelmezésből indul ki, miszerint egy polgármesternek egyáltalán nem jár nyelvpótlék, vagy legfeljebb a 38.650 forint a köztisztviselői illetményalap után (ugyanígy az alpolgármesterek esetében az illetményalapot tekintve), akkor egy-egy városvezető havi fizetése több tízezer forinttal csökkenhet – egy kisebb település esetén ez azért már komoly érvágás lehet.
Az egész ellenőrzéssel kapcsolatban ettől függetlenül is több kérdés felmerülhet. Egy név nélkül nyilatkozó önkormányzati vezető tisztségviselő például arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyhatóságok fölött a jogszabály szerint a kormányhivatalok jogosultak törvényességi felügyeletet gyakorolni, így „érdekes megoldás”, hogy ezt most a Miniszterelnökségre bízzák.
Ehhez kapcsolódóan: Az önkormányzat nyilatkozott, hogy nem nyilatkozik
Ezenkívül senki nem tudja, milyen szankciókkal jár esetlegesen, ha valahol valamit nem találnak rendben. Csőzik László, Érd – egyébként ügyvédvégzettségű – polgármestere ezért mondta múlt héten az ATV-ben, hogy az ellenőrzést elrendelő határozat egy tipikus „lex imperfecta”, hiszen jogilag vélhetően több sebből is vérzik. Az érdi önkormányzat egyébként éppen nemrég kapott egy „dorgálást” a megyei főispántól a polgármester szabálytalanul folyósított illetménye miatt.
Történt ugyanis, hogy a parlament tavaly a választások előtt emelte meg a polgármesterek fizetését a jelenlegi szintre, csakhogy ennek fedezetére csak az 5000 lakosúnál kisebb települések esetében rendelt állami forrást, mindenhol máshol a helyi önkormányzatnak kellett kigazdálkodnia a bérfejlesztést.
Csőzik László viszont arra hivatkozva, hogy Érden erre nincs külön forrás, nem vette fel a pluszpénzt – a főispán szerint ezzel megsértette a törvényt. Ugyan konkrét szankciók ebben az esetben sem merültek fel Érddel szemben, de a közgyűlés még a nyár elején megszüntette a „jogszabályellenes állapotot”, és megemelte a polgármester fizetését.
Az ügyben kerestük a Miniszterelnökséget is, válaszaikat közölni fogjuk.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény állapítja meg, és e két jogszabály együttes értelmezése alapján a polgármester jogosult idegennyelv-tudási pótlékra. A pótlék megállapításánál a képviselő-testület csak a mindenkori költségvetésről szóló törvény szerinti illetményalapot veheti figyelembe, amely 2023. évben 38650 forint. A 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvénynek megfelelően a képviselő-testület tehát nem számolhat ennél magasabb összegben meghatározott illetményalappal.
Ha az október-november során lezajló közszolgálati ellenőrzés keretében vizsgált képviselő-testületi döntés nem felel meg a jogszabályoknak, a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörben jogosult intézkedést tenni.
