Körülbelül tíz kérdést kell megválaszolnia a magyar kormánynak ahhoz, hogy zöld utat kapjon ősszel a bizottságtól a kohéziós források egy részének kifizetésére. Pénteken átadták az eddigi utolsó magyar pozíciót az Erasmus-ösztöndíjak rétestésztaként nyúló ügyében.
A Szabad Európa értesülései szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő törvénymódosítások alkalmazásáról és végrehajtásáról érdeklődik majd a héten a magyar kormánynak küldendő levélben az Európai Bizottság. A levél elküldésére szinte napra pontosan két hónappal azután kerül sor, hogy a magyar kormány a kohéziós politikai források lehívása szempontjából lényeges horizontális feljogosító feltétel teljesítésének újraértékelését kérte Brüsszeltől még július 18-án.
A bizottságot a magyar bírói reformok végrehajtása érdekli
Magyarország ezt megelőzően a bizottság nyomására az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítását szolgáló törvénymódosításokat és a másodlagos jogalkotás kategóriájába tartozó végrehajtási intézkedéseket fogadott el. Brüsszelnek elvileg három hónap áll a rendelkezésére véleménye kialakítására, és ha pozitív lesz, újabb két hónap a kormány által a kohéziós politikai források lehívására benyújtott első számlák kifizetésére. A négy igazságszolgáltatási reform és a kapcsolódó intézkedések nemcsak a papíron közel 13 milliárd euró, 2021 és 2027 között elérhető uniós fejlesztési forráshoz való hozzáférést biztosítanák, de négy szupermérföldkő teljesítését is abból a huszonhétből, amely a helyreállítási források felhasználása előtt nyitná meg az utat.
A bizottság két hónap vizsgálódás után minden jel szerint arra a következtetésre jutott, hogy bár újabb törvénymódosításra valószínűleg nem lesz szükség, a végrehajtás oldalán még bőven akadnak kérdőjelek. Információink szerint a testület a héten legalább tíz, végrehajtással összefüggő kérdésben kér magyarázatot és pontosítást az Orbán-kormánytól, mielőtt kialakítaná a véleményét.
Úgy tudjuk, hogy többek között a Kúria ügyelosztási rendszere és a bírói önigazgatás fórumaként működő Országos Bírói Tanács (OBT) erőforrásainak biztosítása az, amelynek esetében a bizottság nem éri be a törvénymódosításokkal, hanem a végrehajtásról is meg kíván győződni, mielőtt áldását adná a hét év alatt elérhető, 21 és fél milliárd kohéziós forrásból nagyjából 12,7 milliárd euróhoz való hozzáférésre. Azért csak ennyihez, mert az összeg fennmaradó részét egyfelől a hazánkkal szemben folyó jogállamisági feltételrendszerről szóló eljárás keretében blokkolta az EU, a másik részének felszabadításához pedig további három horizontális feljogosító feltételnek (szexuális kisebbségek jogai, migráció és tudományos élet szabadsága) kellene megfelelni. A dossziéra rálátó forrásaink szerint a tematikus mérföldkövek hiányos teljesítése miatt tulajdonképpen jelenleg nagyjából hatmilliárd euróhoz lenne hozzáférés.
Félig tele a pohár, vagy félig üres?
Értesülésünk szerint a bizottságnak esetenként komoly kétségei vannak a tekintetben, hogy az eddig benyújtott magyar anyag elégséges lesz a boldogító igenhez, ezért további garanciákat és részleteket várnak a kormánytól. Jellemző példa az OBT már említett költségvetési függetlenségének kérdése. Úgy tudjuk, a magyar fél a kérdést elintézte azzal, hogy elküldték a költségvetési törvényt, amelyen belül egyetlen sorban van leírva, hogy a bírói testület büdzséje 2024-ben az eddigi duplájára nő.
A kúriai ügyelosztás esetében a testület számára nem világos, hogy az ügyek elosztása valóban elektronikusan történik, vagy lehetőség van manuális beavatkozásra is. A két fent említett példa csak kettő a nagyjából tízből, amelyekre Brüsszelben választ várnak. Forrásaink azonban úgy látják, hogy ezek megválaszolása és kifejtése viszonylag rövid időt vehet igénybe. Az óra az eljárás szempontjából most megáll, és ha a kormány október folyamán megadja a szükséges válaszokat, a bizottság befejezheti az újraértékelést. Ezt követően még két hónap áll rendelkezésre a benyújtott számlák kifizetésére, így nem áll távol a valóságtól az a feltételezés, hogy a pénzcsapok – pozitív elbírálás esetén – legkorábban valamikor jövő év elején nyílhatnak meg.
A kormány az utolsó állás szerint eddig már benyújtott 202 millió euró értékű számlát, amelynek kifizetéséhez a horizontális feljogosító feltétel teljesítésére lesz szükség.
Új magyar ajánlat a közalapítványi kuratóriumok ügyében
Értesülésünk szerint Ódor Bálint, Magyarország állandó brüsszeli képviselője pénteken átadta a bizottságnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványi kuratóriumok ügyének rendezésére vonatkozó eddigi utolsó magyar álláspontot. A javaslat benyújtását egy héttel korábbi brüsszeli tárgyalásain Navracsics Tibor fejlesztésekért felelős és Bóka János EU-ügyi miniszter harangozta be.
A bizottság a következő napokban áttanulmányozza az aktuális ajánlatot, és ezt követően dönt a további lépésekről. Az eddigi tapasztalatok alapján brüsszeli forrásaink csodálkoznának, ha a sokadik magyar próbálkozás áttörést eredményezne a dossziéban, amelynek tétje a magyar diákok és kutatók jövőbeni Erasmus-programokon való részvétele.
