Ez már a második hónap, amikor húsz százalék feletti inflációt mért a statisztikai hivatal. Nem csökken az árnyomás, év végéig tovább emelkednek a fogyasztói árak. Sokaknak lassan luxus lesz élelmiszert vásárolni.
Évtizedek óta nem látott mértékben, negyven százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára. Ezen belül leginkább a tojás (87,9 százalék), a kenyér (81,4 százalék) és a tejtermékek (75,4 százalék) drágultak.
„A várakozásokat meghaladó mértékben, 21,1 százalékra ugrott az infláció októberben, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széles körű” – vélekedett Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A szakértő szerint az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 22,3 százalékra ugrott. Ez a mutató jelzi, hogy mekkora az árnyomás, így előrevetíti azt is, hogy a következő hónapokban még mindig emelkedő inflációra lehet számítani.
Nagyobb lesz idén az infláció
Az elemző a korábbiaknál becsültnél magasabb inflációt vár az egész évre, amely meghaladhatja a 14 százalékot.
Ennek oka a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedékiadó-emelése, számos, elsősorban élelmiszer-termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása.
„Az orosz–ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók és a részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs és gazdasági kilátásokat, amelyeknek hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen” – tette hozzá.
Suppan Gergely szerint noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül lejáró szerződéseit követően.
„A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása szintén hozzájárulhatott a további áremelkedésekhez” – hangsúlyozta az elemző.
Suppan Gergely szerint igen komoly hatásai látszanak a búzaár és más alapvető terményár (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése, valamint a hazai rendkívüli aszály ellensúlyozza.
Ennyivel drágultak az élelmiszerek
A KSH szerint leginkább a tojás (87,9 százalék), a kenyér (81,4 százalék), a tejtermékek (75,4 százalék), a sajt (74,7 százalék), a vaj és vajkrém (71,6 százalék), a száraztészta (58,6 százalék), a margarin (58 százalék), a péksütemények (54,7 százalék) és az édesipari lisztesáru (53,4 százalék) drágult.
A termékcsoporton belül a cukor (11,8 százalék) és az étolaj (4,4 százalék) ára nőtt legkisebb mértékben. A háztartási energia 64,4 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt.
A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag- és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.
A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így jelentős mértékű drágulást okoz a pékáruktól, a vendéglátástól kezdve az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, a fémfeldolgozásig, az építőanyag-gyártásig.
Az elemző szerint a következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25 százalékot, bár az egyes élelmiszerek esetében bevezetett árkorlátozások jórészt áthárításra kerültek más termékekre.
„Az év végéig 23 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk” – tette hozzá.
Ársapkát kapott a tojás és a burgonya
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány határozott szándéka, hogy jövő év végére a jelenlegi felére szorítsa le az inflációt. A tárcavezető szerint ezért van rezsicsökkentés és benzinárstop, illetve a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára elérhető kamatstopintézményének.
Bejelentette ugyanakkor, hogy két újabb termékre terjeszti ki a kabinet a hatósági árat: a tojásra és a burgonyára. E két termék nem lehet drágább, mint amennyi 2022. szeptember 30-án volt, ez alól csak a nagybani piacok mentesülnek.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, nem tud a kormány hatékonyan védekezni az árstoppal, mert az üzletek szétterítik a veszteséget, vagyis az indokoltnál nagyobb arányban emelnek a többi termék árán, hogy a hatósági áron rögzített árukon keletkező veszteséget kompenzálják.
Itt a saját lista
A Szabad Európa tavaly szeptember óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Az elmúlt bő egy évben a lapunk által figyelt termékek ára átlagosan 35,2 százalékkal emelkedett, vagyis 2021 szeptemberéhez képest ennyivel többet kellene a kasszánál hagyni ugyanazon árucikkek megvásárlása esetén novemberben. Ezen belül az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben szubjektív, nem reprezentatív listánk szerint.
Novemberben egyébként megtorpanást lehetett tapasztalni az árak emelkedésében. Októberhez képest a fogkrém 12 százalékkal, a vécépapír kilenc, a tej nyolc, a vaj öt százalékkal drágult. Olcsóbb lett a banán – valószínűleg szezonális okok miatt –, a tojás, a burgonya és a kóla.
