A belarusz KGB ügynökei lehetett az a három utas, akik az őrizetbe vett ellenzéki aktivistával és barátnőjével együtt leszálltak a Minszkben földre kényszerített gépről. A belarusz hatóságok szerint szabályosan jártak el, az orosz külügyminiszter önmérsékletre int és korábbi hasonló eseteket idéz.
Határozott választ sürgetett a Ryanair gépének belarusz eltérítésére az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen szerint Aljakszandr Lukasenka elnök vezette fehérorosz rezsimnek ugyanis meg kell értenie, hogy az ilyen cselekedeteknek komoly következményei vannak. A diplomata hétfő este kezdődő, kétnapos EU-csúcstalálkozóra érkezve hangsúlyozta, hogy a tagállami vezetők szankciók bevezetésének lehetőségéről fognak tárgyalni a vasárnapi incidens felelőseivel, illetve mindazokkal szemben, akik a "fehérorosz rezsimet anyagilag támogatják".
Bekérette Belarusz EU-nagykövetét az európai közösség külügyi főképviselője a Ryanair gép eltérítése miatt. Régen szerepelt ilyen határozott lépés a Minszkkel kapcsolatos brüsszeli reakciók között. Brüsszeli tudósítónk elemzi a „Belarusz-fáradtságot”.
Josep Borrell, az Európai Unió főképviselőjének kérésére hétfőn bekérette a brüsszeli szervezet Belarusz EU-nagykövetét, hogy tiltakozását fejezze ki a Ryanair utasszállító gépének szombati földre kényszerítése , és ezzel az utasok és a legénység életének veszélyeztetése miatt. Az uniós diplomata megerősítette, hogy az aznap kezdődő EU-csúcs napirendjén szerepel a gépeltérítés témája, és a Belarusz elleni szankciók kiterjesztését mérlegelik.
Amikor az Athénból Vilniusba tartó járat a belarusz légtérbe ért, a helyi forgalomirányítás kényszerleszállásra szólította fel a személyzetet, bombariadóra hivatkozva. A Boeing mellett felbukkant egy belarusz vadászgép is, annak kíséretében landoltak Minszkben. A földet érés után a belarusz hatóságok őrizetbe vettek egy ellenzéki aktivista-újságírót, majd továbbengedték a gépet, amely biztonságosan elérte uticélját.
Önmérsékletre int az orosz diplomácia
Az orosz külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy senki se ítélkezzen elhamarkodottan az ügyben. Szergej Lavrov szerint a belarusz fél észszerű magatartást tanúsít a nemzetközi vizsgálat lehetőségének felajánlásával, a dokumentumok feltárásának ígéretével. Arra is emlékeztetett, hogy nemzetközi járatok útvonalának módosítására nem ez volt az első példa.
Felidézte, hogy 2013-ban amerikai követelésre Ausztria leszállásra kényszerítette Evo Morales bolíviai elnök különgépét. Megemlítette azt a 2016-os esetet is, amikor Ukrajna visszafordulásra kényszerített egy Kijevből felszállt fehérorosz repülőt, mert az ukrán biztonsági szolgálat figyelmét felkeltette egy, a fedélzetén utazó örmény állampolgár. Az orosz tárcavezető szerint egyik esetet sem követte bocsánatkérés.
Közben a belarusz hatóságok is újabb részleteket közöltek az eljárásuk igazolására. A minszki közlekedési minisztérium szerint a bombafenyegetésben azt helyezték kilátásba a küldők, hogy a gépet Vilnius felett robbantják fel. Artyom Szikorszkij, a fehérorosz közlekedési tárca légügyi részegének vezetője szerint a minszki repülőtér elektronikus címére vasárnap a ProtonMail titkosított e-mailszolgáltatás felhasználásával a Hamász palesztin iszlamista szervezet nevében érkezett az angol nyelvű fenyegetés. Hozzátette, a tárca bizottságot állított fel az ügy kivizsgálására, és jelezte együttműködési szándékát a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek (ICAO) és a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnek (IATA).
Ügynökök is lehettek a gépen
Ismét megszólalt az eltérített járatot üzemeltető Ryanair vezetője is. Michael O'Leary azt állítja, hogy fehérorosz Állambiztonsági Szolgálat (KGB) ügynökei is a fedélzeten utazhattak. Erre utal a litván hatóságok bejelentése is, miszerint az Athénból Vilniusba tartó gép utasai közül öten nem érkeztek meg a balti ország fővárosába. A hiányzók közül kettő az őrizetbe vett belarusz aktivista és barátnője.
A történtek diplomáciai feszültséghez is vezettek: Belarusz és Lettország a másik ország nagykövetét és több diplomatáját utasította ki területéről. Több légitársaság és légi hatóság büntető és óvintézkedéseket vezettek be a légiközlekedésben is: egyebek mellett a Litvániából induló és oda érkező repülőgépeknek mostantól el kell kerülniük a belarusz légteret. Ezt írta elő a brit kormány is saját gépei számára és azonnali hatállyal felfüggesztették a Belavia fehérorosz légitársaság nagy-britanniai működési engedélyét. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig a közvetlen járatok megszüntetését fontolgatja.
Minszki indoklás
A belarusz külügyminisztérium azt állítja, szabályosan jártak el, és Minszk szükség esetén engedélyezi a szakértői vizsgálatot. Mint a közleményben írják, a minszki repülőtér volt a bombafenyegetés bejelentése idején a legközelebbi repülőtér, és hozzátették, nem a fehérorosz fél hibája, hogy a fedélzeten "szélsőséges is volt". A fehérorosz külügyi tárca szerint egyes európai országok teljesen fölöslegesen terelik politikai síkra az ügyet.
Belaruszban rendszeresek a tüntetések a tavaly augusztusi, a Nyugat által elcsaltnak tartott választások óta. A magát győztesnek kikiáltó Aljakszandr Lukasenka brutális eszközökkel csap le a tiltakozókra és ellenzékének tagjaira is.
