A Magyar Távirati Iroda elbocsátotta két munkatársát, mire szolidaritásból hárman felmondtak – értesült több forrásból is a Media1 portál. A szakszervezet levélben tiltakozik a közmédia vezérigazgatójánál. Belső körlevél indult a távozókért kiálló dolgozók között.
Még a múlt héten bocsátották el a Magyar Távirati Irodától Pietsch Juditot, a külpolitikai rovat egyik vezető szerkesztőjét, de ezt megelőzően egy másik elbocsátásra is sor került. Hiába ígérte korábban a munkáltató, a Duna Médiaszolgáltató Zrt., hogy az MTI-ben induló átszervezés nem jár majd elbocsátásokkal, Pietsch Judit esetében éppen a közmédia átszervezésére hivatkozott a cég – írja a Media1 szakportál.
Az állami hírügynökség egyik régi munkatársa, Pietsch Lajos – aki egyébként az elbocsátott Pietsch Judit édesapja – felmondott. De nem egyedül: vele tartott a szolidaritás jegyében Petky József volt belgrádi tudósító és Garzó Ferenc is, aki korábban Rómából és Bukarestből tudósította az állami hírügynökséget. Hasonló lépést tervez állítólag több más munkatárs is. Útjára indítottak egy belső támogatói levelet, amelyben kollégáik kiállnak a távozók mellett.
Az átszervezés során Papadopulosz Péternek, az MTI Sajtószakszervezet titkárának levele szerint módosították a szervezeti és működési szabályzatot, két szerkesztőségbe vonták össze a hírügynökségi területen működő szerkesztőségeket.
„Különösen visszásnak tartják a dolgozók Pietsch Judit távozását, mert kollégái, köztük az én személyes véleményem szerint is a külpolitikai szerkesztőség egyik legkiválóbb fiatal munkatársa volt, aki egyben sokoldalúságával is kiemelkedő szerepet játszhatott volna az összevont szerkesztőség munkájában. Miközben az szmsz módosításból az olvasható ki, hogy meg akarják erősíteni a külpolitikai szerkesztőséget, pont onnan távozik egy nagy teherbírású, gyakorlott ember” – írja Dobos Menyhértnek, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., azaz a közmédia vezérigazgatójának küldött levelében a szakszervezeti vezető.
Papadopulosz Péter a levélben kitért arra is, hogy nagy a bizonytalanság most a közmédiánál. „Volt példa az utóbbi években is olyan elbocsátásokra, amelyek mögött politikai vagy személyes okokat láttunk, de olyannal még nem találkoztunk, amelynek semmilyen okát nem ismerjük, még csak feltételezni sem tudjuk” – írta.
MTVA a fókuszban
Az állami média és benne a hírügynökség munkájával több írásban is foglalkoztunk már. Cikksorozatban mutattuk be azt a hangfelvételt, amely a közmédia egyik szerkesztőségi ülésén készült, és amelyből rajzfilmet is alkottak. A közszolgálatiságot nevében hordozó műsorkészítői gyakorlatból parlamenti ügy lett, a Jobbik feljelentést tett, az állami média vezetője pedig cáfolta, hogy beosztottjainál "eligazítások" lennének tartalmi és politikai kérdésekben.
A MTVA kötelékéből kikerülő alkalmazottak a cégnél elterjedő rasszizmusról és homofóbiáról panaszkodtak, miközben a Reuters Intézet jelentése a független média legyalulásának mintapéldájaként említette az intézményt. A kormány médiapolitikáját mások is bírálták már, Orbán Viktort a sajtószabadság ellenségei közé sorolta például a Riporterek Határok Nélkül. Az ENSZ jelentéstevője pedig úgy fogalmazott, hogy a közelgő magyarországi választásokon sérülhetnek az alapvető emberi jogok, mivel az elmúlt évtizedben a budapesti kormány beavatkozott a médiaszektorba. Irene Khan egyhetes magyarországi látogatása után beszélt erről.
Több részletes cikkben magyaráztuk el a közszolgálatiság fogalmát és fontosságát, illetve a független média felszámolásának folyamatát. Feltártuk a rádiós piac letarolásának központi technikáját is, a médiahatóság frekvenciaosztási gyakorlatát, melyre a Klubrádió sorsa is szomorú igazolásnak tűnik. Nem hagytuk szó nélkül a testület éléről távozó Karas Monika döntésének körülményeit sem. A nyilvánosság egy másik területét is elemeztük: feltérképeztük a megyei lapok világát.
