A kormány által erre a célra elkülönített összeg alapján, a Független Egészségügyi Szakszervezet számításai szerint, az első ütemben a tíz százalékot sem érné el az emelés. A kormány 41 milliárd forintot különített el erre a célra, a szakmai szervezet ebből kalkulált, mert hivatalosan egyelőre nem közölték, hogy a július elsejétől várható első ütemben hány százalékos lesz a korrekció.
Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, december 28-án jelent meg a kormányhatározat arról, hogy két ütemben emelik az egészségügyi szakdolgozók bérét. Az első emelést 2023. július 1-jével, a másodikat 2024. március 1-jével hajtják végre. Az orvosok bérét viszont már januártól emelik.
A béremelést a közlönyben megjelent rendelet szerint úgy kell végrehajtani, hogy 2024. március elsejére az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbérének el kell érnie az orvosi átlagalapbér 37 százalékát, hasonlóan az európai orvosi és ápolói átlagbérek arányához.
A Népszava Soós Adriannát, a szakszervezet elnökét idézi, aki az RTL-nek azt mondta, hogy számításaik szerint 83 ezer dolgozót érinthet a béremelés, és számításaik szerint a pótlékokkal együtt az elkülönített összeg 10 százalék alatti átlagos éves szintű béremelésre elég, miközben az orvosi béreket január 1-től 11 százalékkal emelik.
A Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint olyan mértékű a szakdolgozók hiánya, hogy az már sok esetben az ellátást hátráltatja, már csak ezért is emelni kellene a fizetéseken.
